Puha Sándor (SZDSZ)
DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Többen szóltak már a múlt héten is a kamarai törvény tervezetéről, az előbb Medgyasszay képviselőtársam is bőven szólott róla, egy pár szót én is szeretnék elmondani.Bár röviden kamarai törvényt szoktunk mondani, a javaslat azért ennél többről szól. Teljes címe is erre utal: "Javaslat a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlásáról". A cím is jelzi, hogy itt valóban a társadalom jelentős részét érintő kérdésről van szó, és ebben a vonatkozásban valóban indokolt a nyilvánosság minél teljesebb biztosítása.
Itt kell néhány mondatot mondanom a tervezet előéletéről. A tervezet már több éve ismert, többször megjárta az érdekképviseleti és a szakmai fórumrendszereket. Csak az elmúlt évben én magam három-négy ilyen fórumon vettem részt. Tehát a nyilvánosság biztosítva volt, a különböző társadalmi szervezetek több fordulóban is kifejthették véleményüket, javaslataik, észrevételeik beépültek a szövegbe.
Egyrészt konszenzus alakult ki a javaslat főbb irányait tekintve, másrészt olyan szoros összefüggés van a négy törvény között a kamarai, az állat-egészségügyi, az élelmiszer- és a takarmánytörvény között, de különösen az állat-egészségügyi és a kamarai törvény között , hogy külön tárgyalásukat elképzelhetetlennek tartottam. Az állat-egészségügyi törvény határozza meg ugyanis az állami hatósági feladatokat és a vállalkozás keretében végezhető magánállatorvosi tevékenységet.
(17.50)
A kamarai törvény pedig meghatározza, hogy ezeket a magán-állatorvosi tevékenységeket kik milyen keretek között végezhetik el amiről érzékletesen szólt az előbb Medgyasszay képviselő úr.
Ha bármelyik törvényben változtatást hajtok végre, az óhatatlanul kihatással van a másikra is. Olyan ez, mint egy hímzés vagy egy szőnyeg: ha az egyik oldalán változtatást hajtok végre, az automatikusan kihat a másik oldalára is, a mintázatára. Ezért az állat-egészségügyi törvény holnapi elfogadása esetén a kamarai törvényen már csak szűkebb, egyszerű, technikai változtatásokat tudunk végrehajtani ha végre akarunk egyáltalán hajtani.
Ez a szoros összefüggés teszi indokolttá az együttes tárgyalást, a sürgősséget pedig a korábbiakhoz képest lényegesen megváltozott gazdasági környezet és az Európai Unióval való jogharmonizáció megteremtése is. A kivételes tárgyalás mellett szóltak azok az érvek, amelyeket a törvény előéletével kapcsolatban már elmondtam.
A törvény ismertetése a múlt héten is elhangzott, ma Medgyasszay képviselőtársam is megtette. Örülök, hogy ellenzéki oldalról is jobbára támogató nyilatkozatok hangzottak el. Bár én is több mint húsz módosító javaslatot adtam be a törvényhez, én is egyértelműen jónak találom, hisz módosításaim elsősorban szövegpontosítások, néhány garanciális elem beépítése a törvénybe.
Néhány szót szeretnék szólni a múlt heti vitában elhangzottakkal kapcsolatban.
A kivételes eljárással kapcsolatos érveimet már elmondtam. Ezzel kapcsolatban hangzott el több észrevétel a múlt heti vitában.
További érvek hangzottak el arról, hogy az érdekképviseletek nem kaptak kellő lehetőséget véleményük kifejtésére. Itt is elmondtam, hogy milyen lehetőségek voltak ezen észrevételek megtételére. Ezek be is épültek a törvénytervezetbe.
Ezt a törvényt szakmai körök a másik hárommal együtt nemcsak kérték, de követelték is.
Helyes-e a kötelező tagság előírása? így hangzott a múlt heti vitában az egyik fölvetés. Én nem látok más utat, hisz azokat a célokat, amiket a törvény megfogalmaz, csak ilyen módon lehet elérni. Itt hadd idézzem Rusznák Miklós képviselőtársamat, aki számomra állatorvos számára nagyon szépen fogalmazta meg ezzel kapcsolatban a véleményét: "Az állatorvoslás tekintélyét, magas szakmai színvonalát csak úgy lehet megőrizni, az állattartók csak akkor vállalják az állatgyógyászati költségeket, ha az állatorvosok munkájának megbízhatóságát, tekintélyét és magas szakmai színvonalát olyan köztestület garantálja, mint az állatorvosi kamara." Kötelező tagság nélkül hogyan lehetne érvényt szerezni olyan előírásoknak például, mint a megfelelő felszerelés vagy rendelő ez a 28. § 2/b pontja , vagy a kötelező szakmai továbbképzések meghatározása a 3. §-ban történik ez meg , vagy az ugyancsak a 28. § (1) bekezdésében megfogalmazott kötelező felelősségbiztosítás, hogy csak néhány elemet említsek meg?
A törvény különben meghatározza, hogy a kamara mely állami feladatokat vesz át. Ezekhez a tervezet szerint a költségvetés biztosítja a fedezetet.
Kisgazda képviselőtársaim észrevételeire szeretnék még reagálni. A kamarák természetszerűleg jogosultak a címer használatára, természetes viszont, hogy a vállalkozóként tevékenykedő állatorvos nem kap címerhasználati jogot.
Lesz-e esélyegyenlőség? kezdődött egy gondolatmenete képviselőtársamnak. Ezt a gondolatmenetet nem igazán értettem. Pontosan így szólnak az ott elmondottak: "A volt üzemi állatorvosok, a gazdasági társaság által foglalkoztatott állatorvosok és az önkormányzati állatorvosok jogi személyek. Ezen állatorvosok óriási előnyt élveznek azokkal szemben, akik hatósági állatorvosok, de munkanélküliek." Nos, az előzőek nem feltétlenül jogi személyek, sőt! A hatósági állatorvos pedig nem munkanélküli, hiszen attól hatósági állatorvos, hogy ilyen minőségében alkalmazta az állomás, a Ktv. szabályai szerint.
Vagy: "Az önkormányzati állatorvosnak mivel az önkormányzat hatóság hatósági tevékenységre is, feltételezem, jogosultnak kell lennie." Az önkormányzat alkalmazásában álló állatorvos csak az önkormányzat jogköreiben járhat el hatóságként ezek közel sem azonosak egy hatósági állatorvos jogosítványaival, hiszen az önkormányzatoknak elsősorban feladataik vannak az állategészségügy terén.
A kamara ugyan valóban átvesz egyes igazgatással járó feladatokat is ilyen például az ügyeleti beosztás , azonban csak a szolgáltató tevékenységre vonatkozóan működtet ügyeletet, a hatósági ügyeletet továbbra is az állomás látja el. Furcsa lenne, ha semmilyen főnöki viszonyban nem álló kerületi állatorvos valamilyen irányítási, kirendelési joggal rendelkezhetne a magánállatorvossal kapcsolatban. Járvány esetén a kirendeléseket az állomás végzi. Itt a kamarának véleményezési joga van a díjazás tekintetében, másrészt szervezési feladatokat lát el.
Összeférhetetlenségi okok... Itt nemcsak az az összeférhetetlen, ha a feleség tagja az ellenőrzött kft.-nek ahogy az idézet szól , az is összeférhetetlen, ha az állatorvos olyan tevékenységet végez, amelyet hatóságként ő köteles ellenőrizni is. Többek között ezért is igen fontos a hatósági és a szolgáltató tevékenység lehetőség szerinti szétválasztása.
Az állat-egészségügyi szolgálatban nem lesz jelentős differenciálódás, hanem már van a jövedelmeket illetően. "Lehet, hogy bennem nosztalgia él az ötvenes évek végére, hatvanas évek elejére kialakult, kiválóan működő, egységes hatósági szolgálat iránt" mondta képviselőtársam. Ez a szolgálat akkor, az adott közgazdasági és politikai viszonyok között valóban jól működött, a körülmények azonban mindkét vonatkozásban jelentősen megváltoztak, és ezekhez a megváltozott úgynevezett piacgazdasági viszonyokhoz kell igazítanunk a szolgálatot is. Bennem lényegesen kevesebb nyitott kérdés merül fel képviselőtársam azt mondta, nagyon sok nyitott kérdés maradt benne , mégis huszonhárom módosító javaslatot fogalmaztam meg. Képviselőtársamat kritikai észrevételei hány módosító javaslat megfogalmazására sarkallták?
A végrehajtási rendelet nem kerül a parlament elé mondta képviselőtársam, és sajnálta. Én ezt természetesnek tartom, ugyanis semmi olyat nem fogalmazhat meg benne a miniszter, ami ellentétes a törvényben elfogadottakkal; a vhr. már az ő kompetenciája és az ő felelőssége. A kamara alapszabálya hál'istennek szintén nem kerül a Ház elé, hiszen felnőtt emberek felelősen tudnak önmagukról, saját dolgaikról dönteni, és ez így van rendjén szerintem így működik a demokrácia.
Köszönöm a figyelmüket. A törvénytervezetet elfogadásra javaslom a parlamentnek. (Taps.)