Gyimóthy Géza (FKGP)
GYIMÓTHY GÉZA (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy látszik, ma este a kamarákról folyik hosszan a vita, és amikor az Állatorvosi Kamaráról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban a kivételes eljárást nem szavazta meg a Független Kisgazdapárt sem, és gondolom, más pártok frakcióiból is jó hányan nem szavazták meg, hisz ezért nem került a kivételes eljárásra sor, ez már mutatta, hogy nem teljes érdekegyeztetés történt. Bár a kormánypárti képviselők nyilván megcáfolhatnának, hogy az állatorvosi karnak mily nagy része ért egyet az állatorvosi kamarai törvény beterjesztésével, de tudunk azért olyan szervezetről is, például az Állami és Önkormányzati Állatorvosok Egyesülete, amely különböző észrevételeket tett a törvénnyel kapcsolatban, és e törvényjavaslat általános vitája során többször szóba került, hogy az európai megállapodás milyen kötelezettségeket ró Magyarországra.A megállapodás 67. cikkében foglaltak szerint a gazdasági integráció alapvető feltétele az, hogy az ország jelenlegi és jövőbeli jogi szabályozását közelítsék a Közösség, ma Európai Unió jogi szabályozásához, de a magyar jogalkotásnak egyelőre csak annyira kell harmonizálnia, "amennyire lehetséges". Tehát amennyire lehetséges. Az ország jelenlegi gazdasági helyzetében viszont mérlegelendő, hogy indokolt-e a régi működőképes rendszer felcserélése egy bizonytalan újra, különösen ha figyelembe vesszük az átszervezés költségeit, ami becslések szerint kétmilliárd forint.
A 68. cikke ennek az európai megállapodásnak, amely felsorolja a jogharmonizáció kereteit, többek között említi az emberek, állatok és növények életének és egészségének védelmét is. Az állatvédelem szabályozásánál a jogalkotóknak figyelembe kell venni a nemzetközi konvenciókat és az Európai Közösség-irányelveket is. A 89/608/ Európai Gazdasági Közösség számú direktíva csak a tagállamok szakigazgatási hatóságainak kölcsönös együttműködéséről, az állat-egészségügyi és tenyésztési előírások szabályszerű alkalmazásának biztosításáról szól, de nem említi, hogy az egyes feladatokat milyen szervezeti formában kell elvégezni.
Az állatorvosokról szóló 90/424/ Európai Gazdasági Közösség számú határozatában a tanács állat-egészségügyi intézkedéseket, vizsgálatokat, ellenőrzési és megelőzési munkákat szabályoz. Az irányelv mint normatíva a kitűzött eredmény tekintetében kötelező minden tagállamra, de a végrehajtás formáját és módját az egyes országok állapítják meg. Hatályosulása az egyes államok belső jogrendszerébe való beépüléssel történik. Az ajánlás és vélemény nem kötelező, csak ösztönző erővel bír. Tudomásom szerint az Európa Közösség-normatívák nem írják elő a hatósági és szolgáltató tevékenységnek az előttünk fekvő tervezetek szerinti szigorú különválasztását még a tagállamok esetében sem. Miért állítja a szakminisztérium azt, hogy a törvény elfogadása esetén is a hatósági állatorvosok végezhetnek szolgáltató tevékenységet, amikor az törvényi akadályba ütközik?
(18.10)
Sőt, mint ahogy múltkor is egy hete kifejtettem, a megyei főállatorvosra van bízva, és ez mindenképpen diszkriminációra adhat okot.
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 21. §-ának (3) bekezdése megtiltja, hogy vezető megbízatású köztisztviselő munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt létesítsen. Nem vezető beosztású köztisztviselő is csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével létesíthet munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, ami adott esetben túlságosan nagy hatalmat biztosítana az állomás vezetőjének és megkülönböztetésre adna lehetőséget.
Az 1991. évi XX. törvény 39. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint a települési önkormányzatoknak is vannak hatósági feladatai. A rendelkezések egy része átkerült a tervezetbe, de az önkormányzatok a hatósági fórumrendszerben nem szerepelnek. Rendezetlen az önkormányzati állatorvosok jogállása is, pedig jelenleg közel 1300 állatorvos dolgozik főállású jogviszonyban az önkormányzatoknál.
A törvénytervezet szerint a magán-állatorvosi tevékenység kamarai tagsághoz kötött, de kamarai tagok lehetnek a hatósági állatorvosok is, azzal a megszorítással, hogy tisztséget nem vállalhatnak. Véleményem és álláspontom szerint egy demokratikus önkormányzattal rendelkező érdekvédelmi szakmai szervezetben nehezen képzelhető el, hogy a tagok eltérő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezzenek, mivel így az érdekképviselet azonos volta csorbul.
Befejezésül mint ahogy egy hete is elmondtam , nagy félelmem, hogy a kamarai tagdíj, tehát a kamara felállításának a költsége az amúgy is nagyon szerény jövedelemtermelő képességgel rendelkező állattartókra fog közvetve ráterhelődni. Véleményem szerint nem indokolt az átszervezés hatalmas, akár milliárdot ez az egyesület kimutatása elérő átszervezési költsége sem.
Kérem a tisztelt szakminisztériumot és a kormány képviselőjét, gondolják át, hogy milyen célt érünk el ezzel, ha most ezt a törvényt elfogadja a parlament. A mi frakciónk a mai frakcióülésen úgy döntött, hogy a képviselők lelkiismeretére bízza a szavazást. Nyilván lesz tőlünk is, aki megszavazza; vannak más pártokban is, akik nagyon áldozatos munkát végeztek, és én a jó szándékot és azt a kemény munkát elismerem, amit az érintett állatorvosok a törvény előkészítésével végeztek. De talán az állattartók és az állatorvosok bizonyos rétegei érdekében is a magam részéről nem fogom megszavazni ezt a törvényt. Köszönöm szépen. (Taps.)