Medgyasszay László (MDF)

1995. október 8.

DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF): Tudom, hogy nem kétperces, csak nem akarom képviselőtársaim idejét túlságosan igénybe venni. Szóval ha ennek a két törvénynek a hatálybalépése 2 milliárd forintba kerül, akkor meg kell fontolnunk de nem kerül ennyibe. Én nagyon örülnék egyébként, ha a költségvetés majd megfelelő módon kezelné ezt. Az állat-egészségügyi törvény tárgyalásakor erre kitérünk, a költségvetésnek persze a zsebébe kell nyúlni, de nem az okoz majd többletkiadást, hogy az állatorvosi kamarai törvény szétválasztja a magánállatorvosokat és a hatósági állatorvosokat bizonyos szempontok szerint.Az állat-egészségügyi állomásoknak én utaltam rá felszólalásomban eddig sem volt olyan lehetőségük, hogy a magán-állatorvosi tevékenységnél diszkriminációt alkalmazzanak.

(18.20)

Kedves Gyimóthy képviselőtársam, ezt nagyon nyugodtan állítom, mert magam is állatorvos vagyok. Épp az én községembe betelepült most egy fiatal állatorvos, bejelentette, hogy ott magángyakorlatot kíván végezni. Az más kérdés, hogy hatósági jogkört kapott-e vagy nem, ez a kompetenciája az állat-egészségügyi állomás igazgatójának, és ezt természetesen eldöntheti a saját mérlegelése szerint, és el fogja dönteni a későbbiek során is, gondolom.

Ami az állattartókra háruló terhet jelenti, nem gondolom, hogy a ma is elég magas állatorvosi és gyógyszerköltségeket tovább növelné, ha az állatorvosnak kamarai tagdíjat kell fizetni. Ugyanakkor a felszólalásomban, ha röviden is, de igyekeztem rámutatni egy mondattal arra, hogy az állattartók érdeke, hogy az állatorvosi kamarai törvényben foglaltak érvényre jussanak és az állatorvosi szakmai munkát egységes, korszerű színvonalra emeljék. Képviselőtársamat kérem, hogy figyeljen ide arra, amit most mondok, mert az állattartók érdekében is születik ez. Tessék ezt elhinni! Nagyon komoly előírásokat tartalmaz ez a kamarai törvény és majd a következő alapszabályok is arra, hogy például milyen műszerkészletet kell tartania egy állatorvosnak ahhoz, hogy megfelelő színvonalon tudjon dolgozni.

Tehát azt gondolom, hogy itt nincs semmiféle érdekellentét a magánállatorvosok és az állattartók között. Egyébként hagyományosan jó viszony szokott lenni az állattartó és az állatorvos között. Ahhoz viszont, hogy a Gyimóthy képviselőtársam által felvetett többi problémát is amelyben azért mindig van objektív igazság is jól meg tudjuk tárgyalni, ezeket módosító indítványokkal kellene elénk tárni. Csontos képviselőtársamét olvastam is és meg is fogjuk vitatni. De én kérem az elnök urat, hogy tegye lehetővé úgy, ahogy az előbb is elhangzott , hogy ha le is zárjuk ma az általános vitát, holnap estig lehessen még módosító indítványt tenni, és kérem Gyimóthy képviselőtársamat is, hogy az általa fontosnak tartott észrevételeit módosító indítvány formájában tárja az Országgyűlés elé. Akkor korrekten, részletesen meg tudjuk vitatni, és lehet, hogy például segíteni fog nekem is az álláspontom kifejtésében. Én is azt gondolom, hogy ma nem érett meg a helyzet biztos, hogy el kell határolnunk: mi a magán-állatorvosi tevékenység és mi a hatósági tevékenység. Az állat-egészségügyi törvényben ez jól el is van határolva, de kétségkívül, ahogy a hatósági állatorvosnak a törvény lehetővé is teszi a magángyakorlatot, úgy meg kell fontolni és ezt javaslom egy módosító indítványban , hogy a magánállatorvosnak az egyes hatósági teendőket nemhogy megengedje ez a törvény, hanem egyenesen kötelezővé tegye ott, ahol a hatóság nem tudja lefedni az egész területet. Ez az a kompromisszum, amiről beszéltem. Ezzel kétségkívül élni kell ahhoz, hogy az állat-egészségügyi szolgálat, annak hatósági és magángyakorlati része is jól működjön az ország egész területén. Köszönöm szépen. (Taps.)