Akar László
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Interpellációjára választ kértem az ügyben illetékes ÁVÜ jogutódjától az ÁPV Rt.-től, és ennek alapján az alábbiakat mondhatom. A Baranya Tégla Kft. korábban Baranya-Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat valóban értékesítette többek között a képviselő úr által is megnevezett bonyhádi és villánykövesdi téglagyárait. Ezeket még az állami vállalat hirdette meg, tehát úgynevezett vagyonvédelmi eljárás keretében kerültek az Állami Vagyonügynökséghez jóváhagyásra. Az értékesítés folyamán a téglagyárakat bérlő 6 Sumér Kft. is szerepelt a kivásárolni szándékozók között. Az értékesítési eljárásban azonban nem az addigi bérlő, a 6 Sumér Kft. lett az a befektető, aki részére az értékesítés megtörtént. Ezt a tulajdonhoz nem jutott 6 Sumér Kft. sérelmezte.
Az Állami Vagyonügynökség a panasz bejelentése után az ügyet megvizsgálta, és azt a privatizációs törvénnyel és a privatizációs gyakorlattal összhangban végrehajtottnak ítélte. A panaszos ezután bírósághoz fordult. Az elsőfokú bíróság keresetét elutasította, a felperes másodfokhoz folyamodott. A Legfelsőbb Bíróság az ügyben 1995. május 18-án ítéletet hozott: az ítélet a Baranya-Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari, majd később Baranya Tégla Kft. eljárását e téglagyárak értékesítésével kapcsolatban törvényesnek minősítette. A 6 Sumér Kft. a fellebbezési tárgyaláson módosított keresetén, az eredetileg követelt két gyár már nem kellett neki, helyette 18 millió forint kártérítést követelt, melyet a Legfelsőbb Bíróság elutasított. Mivel ebben az ügyben már jogerős Legfelsőbb Bírósági ítélet van, a képviselő úr által kért vizsgálat elrendelése álláspontunk szerint nem indokolt.
A kérdés második részét tekintve, a Baranya Tégla Kft. jogelőd vállalata 1994. február előtt, az átalakulás előtt két hagyományos technológiájú téglagyárat értékesített, melyből a nettó vételár összesen 24 millió forint volt. Az átalakulás után a további decentralizált privatizáció bevétele 46,5 millió forint volt. A vállalat kötelezettségállománya, adóssága '93 elején 556 millió forint, december 31-én 403 millió forint, 1994. december 31-én 263 millió forint volt, tehát két év alatt a társaság adósságállományát 294 millió forinttal csökkentette. A kis gyárak eladásából befolyt 70,5 millió forint vételár teljes egészében a vállalat, illetve átalakulás után a jogutód társaság adósságának törlesztésére fordítódott, mely adósságállomány nagy része az állam felé állt fenn. Mivel a téglagyárakat nem az Állami Vagyonügynökség értékesítette, hanem maga a vállalat, illetve a társaság, a téglagyárak értékesítéséből befolyt bevétel nem állami privatizációs bevétel volt, mely a költségvetésbe kerülhet, hanem általa a cég gazdagodott, illetve szabadult meg a terheitől azáltal, hogy adósságait csökkenteni tudta. Végső soron így jelent meg állami bevétel.
Ennek eredményeként került be a cég reorganizációs terve alapján az adóskonszolidációs eljárásba és ahelyett, hogy magas adósságállomány miatt felszámolásra került volna, sikerült adóskonszolidációs megállapodást kötnie a hitelezőkkel. Ezáltal magas adósságterheit kis részben elengedéssel, nagyobb részben átütemezéssel kezelni tudta, illetve tudja és továbbra is adófizetője marad a nemzetgazdaságnak. Kérem válaszom szíves elfogadását. (Taps az MSZP padsoraiból.)