Fodor István

1995. október 9.

DR. FODOR ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A Magyar Honvéd című hetilapot a Honvédelmi Minisztérium 1992-ben alapította azzal a céllal, hogy a hivatásos és továbbszolgáló katonák, valamint a polgári alkalmazottak, tehát a személyi állomány körében terjessze a minisztérium vezető testületeinek hivatalos álláspontját a honvédelem ügyével kapcsolatos valamennyi kérdésről. Ugyanúgy szóljon biztonságpolitikáról, katonai, szakmai követelményekről, mint a társadalom egészének azon történéseiről, melyek a katonák élet- és szolgálati viszonyait befolyásolják. Adjon fórumot az érdekvédelmi szervezeteknek, hivatásos, tartalékos, nyugállományú katonák és polgári alkalmazottak érdekképviseletének, tehát legyen kétirányú kommunikációs csatorna a minisztérium, a parancsnokság, valamint a személyi állomány között.A hetilap kiadásával a minisztérium a háttérintézményeként működő Zrínyi Könyvkiadó keretein belül létrehozott szerkesztőséget bízta meg. Az elvi szakmai felügyelet eszköze a negyedévenként megjelentetett recenzió, lapelemzés, amely kölcsönös lehetőséget ad mind a szerkesztőség, mind az értékelő szervezet számára a vélemények cseréjére. Tehát egyfajta orientáció mellett sem korlátozza a szerkesztőségnek a sajtótörvényben meghatározott felelősségét, illetve jogait.

Tisztelt Ház! A Magyar Honvéd átlagos példányszáma megjelenésekor megközelítően 15 ezer volt, ma az érdeklődéssel összhangban hetente átlagosan 7 ezer. A lapnak mindössze egyötöde kerül utcai árusításra, és ennek fele általában remittendaként visszajön. Utcai vásárlói feltehetőleg nyugdíjas katonák, miként előfizetői is a honvédség alakulatai mellett szinte kizárólag nyugdíjas katonák. Mindössze 7, azaz hét fő civil személyt tartunk nyilván az előfizetők között, ezért megkockáztatom, hogy a képviselő úr jelzései a társadalom különböző rétegeiben tapasztalható aggodalmakról egy kissé talán túlzóak.

(16.00)

Az elmondottakból következik, hogy a Magyar Honvéd megjelenése, terjesztése szinte teljes egészében a minisztérium költségvetését terheli. Ez a költség, mindent figyelembe véve évente 50 millió forint. Ez jelentős tétel, mégsem kizárólag a költségek növekedése miatt tárgyalta a kollégium a közelmúltban önálló napirendi pontként a lap helyzetét, hiszen a tárca vezető testületeinek a takarékoskodás szándéka mellett is szinte egyöntetű véleménye az volt, hogyha és amennyiben a laptól elvárjuk, hogy betöltse funkcióját, nevezetesen naprakész, jól működő kommunikációs csatorna legyen az állomány és a vezetők között, akkor nagyságrendileg ez az összeg nem csökkenthető. Márpedig a lapnak mint kommunikációs csatornának alternatívája nincs. Ezért akkor járunk el helyesen, ha a tartalmi, szerkesztési és gazdasági szempontokat együttesen mérlegelve hozunk döntést a Magyar Honvéd sorsát illetően. Ezért a HM kollégiuma egy bizottságot küldött ki annak érdekében, hogy a fenti szempontok figyelembevételével még ebben az esztendőben terjesszen elő javaslatot, tehát még semmiféle döntés nem történt.

Így csak azt tudom mondani, tisztelt képviselő úr, hogy a Magyar Honvédot a jövőben is az alapító levelében megfogalmazott célokat szem előtt tartva, esetleg e célok érdekében szükséges tartalmi és szerkesztési módosításokkal, ki fogjuk adni.

Végül, a civil kontrollt illetően két megjegyzést kell tennem.

Naivitás volna azt remélni, hogy a társadalomban számottevően nőni fog a közeljövőben azoknak a száma, akik a honvédelem ügye iránt oly mértékben érdeklődnek, hogy rendszeres vásárlói vagy netán előfizetői lennének majd a lapnak. Ha ez mégis így történne, mi ennek örülni fogunk és minden igényt ki fogunk elégíteni.

De talán ennél is fontosabb szempont, hogy hamarosan az Országgyűlés elé kerül a szolgálati viszonyokat szabályozó törvény, amelynek az egészét az foglalja keretbe, hogy a katona egyenruhás állampolgár, és a szolgálati viszonnyal együttjáró elengedhetetlen és speciális kötöttségek mellett is alapvető jogokkal rendelkező tagja a társadalomnak, és mint ilyen, civil szerveződéseken keresztül érvényesítheti érdekeit. E tekintetben a honvédség belső civil kontrolljának nélkülözhetetlen eszköze kell hogy legyen a Magyar Honvéd.

Kérem tisztelt képviselő urat, szíveskedjék válaszomat elfogadni. (Taps.)