Lakos László (MSZP)
DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megköszönöm tisztelt képviselőtársaim konstruktív együttműködését a törvényjavaslat kivételes és sürgős tárgyalásában. Megköszönöm a mezőgazdasági bizottság előadójának, valamint a frakciók képviselőinek a törvényjavaslatot támogató hozzászólásait, melyekből számomra az tűnt ki, hogy képviselőtársaim a benyújtott törvényjavaslatot alkalmasnak látják az új, korszerű állat-egészségügyi szabályozás alapjának. A hozzászólások közül csak néhányra kívánok válaszolni. A kormány által beterjesztett tervezet egyfajta igazgatásszervezési koncepciót tartalmazott. Ebben valóban az írányitási szint megtörésének minősíthető a törvényjavaslat eredeti szövegében az állatgyógyászati és oltóanyag-ellenőrzési feladatokat ellátó intézet jogállása. A világos, áttekinthető igazgatási szervezet kialakítása a bizottsági módosító javaslat elfogadása esetén megvalósulhat.
Gerócs József képviselő úr hiányolta annak a törvényi szabályozását, hogy milyen esetekben kell a kényszervágást megtiltani. A törvényjavaslat megengedő formában tartalmazza a kényszervágás elrendelését, illetve jóhagyását. A megtiltás eseteinek felsorolása a végrehajtási rendeletek szabályozási körébe tartozik.
Az állati eredetű hulladék ártalmatlanná tételét az önkormányzat kötelező feladataként határozza meg e törvényjavaslat, melybe beletartozik a hullagyűjtő- és állattemetőhelyek létesítése, természetesen azzal a törvényi megkötéssel, hogy az állati hulladék tulajdonosa az ártalmatlanítással kapcsolatos költségeket viseli.
Szakál Ferenc képviselő úrnak az állatvédelmi kérdésekkel kapcsolatos hozzászólására szeretném elmondani, hogy ugyanúgy gondolkodunk, mint ön és tudjuk, hogy ezek érzelmi, kulturális és gazdasági jelentőségű ügyek.
(17.00)
A törvényjavaslatnak az állatvédelemre vonatkozó pontjai elsősorban a gazdasági érdekek figyelembevételével készültek el, hiszen napi gondokat okoz például a libamájtermelés és a tolltépés elleni támadások kivédése.
Az állatszállítás tekintetében a mai napig hatályos jogi szabályozásunk európai mércével is kiválónak minősíthető. Ezt alátámasztja, hogy az európai közösségek csak ez év nyarán adtak ki olyan irányelvet, amely számszerűen meghatározza a szállítóeszközönként berakható állatok számát és az engedélyezett szállítási távolságot.
A képviselő úr állatvédelemmel kapcsolatos hozzászólásához még annyit szeretnék hozzátenni, miszerint az azonos módon történő gondolkodást többek között a kormány által már elfogadott, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló törvényjavaslat is figyelembe veszi, amikor a vadvédelmi kérdéseknek a törvényjavaslatban önálló fejezetet szentel.
Az állat-egészségügyi bírság kiszabásának eljárási módját és a bírság összegszerűségét kifogásoló hozzászólásokkal kapcsolatban utalok arra, hogy a bírság kiszabása során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény előírásait kell alkalmazni, mértéke pedig, a mulasztás súlyának megfelelően az adott összeghatárok között állapítható meg. Mindannyiunknak tudni kell, hogy a járványszabályok megszegése különösen a nagyon sok milliárd értékű állatállományunkat és exportlehetőségeinket nagymértékben veszélyezteti.
Befejezésül még egy dolgot szeretnék elmondani: az Európai Unióval az egyenértékűség kérdésében tárgyalások vannak folyamatban, amelyeket holnap folytatunk, és nagy örömömre szolgálna, ha e megbeszéléseken elsőként arról számolhatnánk be, hogy az Országgyűlés az állategészségügyről szóló törvényjavaslatot elfogadta. Köszönöm együttműködésüket, és kérem a törvényjavaslat elfogadását. (Taps a kormánykoalíció padsoraiban.)