Világosi Gábor (SZDSZ)
DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Amint az önök előtt is ismert, hazánk a volt Szovjetunió széthullása idején az elsők között ismerte el a függetlenné vált Ukrajnát, és elsőként létesült kijevi nagykövetségünk. Hamarosan sor került a magyar-ukrán alapszerződés létrehozására is.A területileg és létszámában legnagyobb szomszédos országgal való jó viszony fenntartása figyelemmel az ott élő magyarság érdekeire is alapvetően fontos számunkra. A Magyar Köztársaság és Ukrajna között az új szerződés megkötéséig kölcsönösen hatályosnak elismert, az 1962. évi 10. törvényerejű rendelettel kihirdetett szerződés él. Mindkét fél számára fontos, hogy a régi, számos rendelkezésében idejétmúlt, diktátum jellegű szerződést egy modern, más szerződésekben már bevált elemeket tartalmazó, az egyenjogúság alapján megkötött szerződés váltsa fel.
Az önök előtt fekvő tervezet előírja, hogy a közös államhatár felmérését a szerződés hatálybalépését követő egy éven belül meg kell kezdeni, amelynek eredménye alapján új redemarkációs okmányokat határleírás, határtérkép, koordinátajegyzék kell készíteni. A felmérés az államhatárt természetesen nem változtatja meg, csupán a korábbi pontatlanságokat korrigálja, illetve demonstrálva országaink szuverenitását az új államneveket tartalmazza.
Meg kell jegyeznem, hogy e kötelezettségvállalásnak költségvonzata is van. Ugyanis a körülbelül két év alatt felmerülő, mai árakon számítva mintegy 20-30 millió forintot a határfelmérésért felelős Földművelésügyi Minisztérium költségvetésében tervezni kell. Már most szeretném ugyanakkor megjegyezni, tisztelt képviselőtársaim, hogy a szerződéssel összefüggésben egyéb számottevő anyagi kötelezettséget nem vállaltunk.
A termőföld védelme, és a magántulajdonhoz fűződő jogok biztosítása feltételeinek javítása érdekében az eddigi öt-öt méter széles határnyiladékot sikerült három-három méterre csökkenteni. A szerződés különválasztja az államhatár felmérésével és megjelölésével, valamint a határrend fenntartásával és a határőrizeti együttműködéssel foglalkozó szervezeteket. A két, jellegében eltérő feladat szétválasztását a különböző képzettséget igénylő munka, illetőleg az illegális migráció elleni hatékonyabb fellépés biztosítása indokolja.
Új szervezetként jelenik meg a határügyi főmegbízotti intézmény, amely a határrendi kérdésekben az eddig hiányzó fórumrendszert pótolja. Korábban, ha a határmegbízottak valamely kérdésben nem tudtak megegyezni, az ügyet diplomáciai útra terelték. Többek között ilyen vitás kérdések megegyezéses rendezése is a főmegbízottak feladatát képezi majd. E szervezetek működése kivéve a már említett új határfelmérést költségvetési többlettel nem jár.
A szerződés további részében az államhatárral kapcsolatban felmerülő napi kérdéseket mint az áttévedés, a háziállatok átkóborlása, elemi csapás, satöbbi rendezi, az Európában általánosan elfogadott normáknak megfelelően.
A szerződés illeszkedik jogrendszerünkbe, illetőleg a végrehajtási szabályok útján elősegítheti schengeni csatlakozásunkat. A határőrizeti együttműködésre vonatkozó részei hathatósan szolgálják a kelet felől áramló illegális migráció feltartóztatását; ugyanakkor az előző, jelenleg hatályos szerződéstől eltérően két egyenjogú nemzetközi jogalany megállapodása, amely a nemzeti szuverenitást kölcsönös módon és csak a szükséges mértékben korlátozza.
Tisztelt Országgyűlés! A napirenden lévő egyezmény megerősítése és hatálybalépése összhangban van hazánk érdekeivel, a normális határ menti viszonyok és az együttműködés megerősítését szolgálja. A kormány nevében kérem a megerősítésre beterjesztett egyezményre vonatkozó határozati javaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps.)