Kelemen András (MDF)
DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Az együtt felvezetett témák közül a 12/b ponthoz szeretnék hozzászólni.Engedjék meg, hogy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló már 1993-ban aláírt egyezménynek a magyar Országgyűlés elé kerülése alkalmával rövid említést tegyek a török-magyar kapcsolatépítésről, mivel ennek válhat állomásává a H/1405. számú országgyűlési határozati javaslat.
A más anyaggal történő együtt-tárgyalás ténye is jelzi, hogy Magyarországon még mindig történelmi közhelyek és az átmenő forgalommal kapcsolatos felszínes tapasztalatok uralják a fogalmi mezőt, ha Törökországról esik szó. Még politikusok sem látszanak tudatában lenni annak, hogy Törökország nem a János vitézben ábrázolt mesebeli ország valahol a világ végén, hanem a délkelet-európai és egyben a közép- és közel-keleti három nagy térség egyik erős kulcstényezője, és e geopolitikai helyzetének megfelelve az átfogó biztonsági struktúrákban sokkal nagyobb a szerepe, mint ahogy azt nálunk felbecsülik.
Ugyanakkor jeleznem kell, hogy a török gazdaságban is nagy lehetőségek rejlenek. Az amerikai gazdasági szakértők az ankarai fizetésimérleg-hiány és az ország külső adósságai ellenére is arra hívják fel a State Department figyelmét, hogy fokozottabban figyelje a törökországi gazdasági lehetőségeket, szerintük ugyanis a hatvanmilliós lakosságszámhoz közelítő Törökország nemcsak egyes iparágakban meghatározó a nemzetközi gazdaságban, hanem az amerikai terminológiával nagy emelkedő piacoknak, "Big Emerging Market"-eknek egyike.
Egyúttal azonban a nyugati gazdaságnak legnagyobb közvetítője Törökország a közel- és közép-kelet, valamint a Kaukázus és Közép-Ázsia felé. Mégis az áttörés várat magára kapcsolatainkban és ezzel mi vesztünk többet.
Érdekünk lenne, hogy kormányzati intézményeink és gazdasági kamarák nagyobb kezdeményezőkészséget mutassanak. A most szavazásra bocsátandó megállapodás előrelépés ugyan, de még az Antall-kormány hagyatéka, és sajnos nem látom, hogy a magyar-török gazdasági kapcsolatokban az elmúlt évben bármi előrelépés következett volna be.
A magyar kormánytagok nem jeleskedtek abban, hogy Ankarába utazzanak és kezdeményező lépéseket tegyenek. Figyelmen kívül hagyják ellentétben Lengyelországgal és Romániával , hogy a török kapcsolatok fejlesztése, mivel Törökország NATO-tagállam, euroatlanti integrációnk elmélyítését is szolgálja.
Tisztelt Országgyűlés! Mindezek előrebocsátásával hangsúlyozni kívánom, hogy az előttünk fekvő megállapodás országgyűlési megerősítését fontosnak tartom és támogatását kérem. (Taps.)