Kertész Zoltán (SZDSZ)
DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Hölgyeim és Uraim! Kedves Képviselőtársaim! Nagyon fontosnak tartjuk ezt a törvényjavaslatot, szinte mondhatom, hogy a szakmai törvénycsomag közül ez az egyik legjelentősebb, hiszen az élelmiszer az egyik legnagyobb értékben forgalmazott és vásárolt termék, valamennyien naponta többször is közvetlen kapcsolatba kerülünk vele.Talán nem véletlen az, hogy Európában elsőnek 1895-ben az Osztrák-Magyar Monarchiában szabályozta törvény az élelmiszergyártás, -forgalmazás és -kereskedelem feltételeit. Akkor Európa éléskamrája voltunk, ezért nem véletlen.
1958-ban törvényerejű rendelet, 1976-ban törvény, majd ezt 1988-ban egy törvénymódosítás szabályozta az élelmiszertermelést és -forgalmazást. Várható az, hogy a technikai és tudományos fejlődés felgyorsulásával egyre rövidebb idő fog eltelni ahhoz, hogy módosítás legyen szükséges.
E törvény fontosságát csak hangsúlyozza, hogy nálunk az exportban igen jelentős szerepet tölt be a mezőgazdaság. A nemzetgazdasági export egészében 19,2 százalék, az importban 6,6 százalék a részaránya.
Az utóbbi fél évben kivitelünk a behozatalnál erőteljesebben növekedett. Ez biztató jel, viszont ezen belül az élelmiszerek kivitele csökkent. Szinte már tragikus az, hogy sertés- és szarvasmarhahúsból időnként behozatalra szorulunk.
Egy jó törvénynek meg kell felelnie a jelenlegi követelményeknek, de ezen túlmenően előremutatónak is kell lennie. Megfelel-e ez a javaslat ezeknek az elvárásoknak? Mondhatom azt, hogy igen. Megfelel a piacgazdaság mai követelményének azért, mert nem hangsúlyozza a nagyüzemi szektor előnyét, tehát az egyre több kisvállalkozóra egyaránt vonatkozik ez a szabályozás.
A teljes vertikumot szabályozza, értem ez alatt az előállítás és forgalmazás valamennyi részét, folyamatát, ezen belül a forgalmazásban a kereskedelem, a vendéglátás és a közétkeztetés feltételeit is szabályozza. Foglalkozik ugyanakkor az élelmiszer alap- és adalékanyagokkal, a kiegészítő anyagokkal, a használható mosó- és fertőtlenítő szerekkel, ugyanakkor a csomagolóanyagokkal szembeni elvárásokat is meghatározza. A gyártók és forgalmazók közötti piaci verseny tisztaságát is védi.
A személyi feltételeknél az egészségi állapot és szakmai végzettség is fontos. Ugyanakkor ez a tervezet előremutató is. Elsősorban az Európai Gazdasági Közösség irányelveit követi, ezt a társulási megállapodás 68. cikkelye is előírja.
A szövegben következetesen az Európai Közösség elnevezés szerepel. A délelőtti vitában Szakál Ferenc képviselőtársunk is hangsúlyozta, hogy ma már Unió a használatos név, ugyanakkor a szakértők elmondták, hogy a jogszabály még az európai közösségekre vonatkozik, tehát a törvényszövegben helyesen van ez megírva.
A tervezet a német élelmiszertörvényhez igazodik leginkább, hisz a magyar élelmiszertermékek legnagyobb piaca ma Németország. Az ellenőrzésnek is az Európai Közösség előírásaihoz kell igazodnia, de el kell készíteni a hazai specialitások Európa-konform előírásait is.
Figyelembe veszi ugyanakkor a javaslat az ENSZ szakirányú szervezetei, így a FAO, WHO és a Codex Alimentarius világszabványok és a minőségbiztosítás követelményeit is.
A végrehajtási utasítás fogja tartalmazni a kritikus pontok és veszélyforrások ellenőrzését a minőségi kézikönyv és a laboratóriumi gyakorlat előírásait. Ez több száz paragrafusból fog állni, több száz gépelt oldalból, tehát lényegesen részletesebb lesz a végrehajtási szabályozás.
A törvényjavaslat hét fejezetből áll. Az első fejezetben az általános feltételek leírása van. Egy élelmiszer-előállító hely tervdokumentációját több szakhatóság is véleményezi. Egyedi miniszteri engedély kell különleges táplálkozási igényeket kielégítő és új élelmiszer előállításához.
(18.50)
A II. fejezetben a minőségi feltételek szerepelnek. A kötelező előírásokat a magyar élelmiszerkönyv, a Codex Alimentalius Hungaricus fogja tartalmazni. A termék minőségi jellemzőit a gyártmánylapon kell feltüntetni, annak minden formában meg kell felelnie.
A minőségi ellenőrzést az előállító saját laboratóriumában is végezheti, vagy erre alkalmas laboratóriumban végeztetheti. Meghatározza a javaslat a hamisított élelmiszer fogalmát is.
A III. fejezet a forgalomba hozás feltételeivel foglalkozik. Itt egyértelmű a szándék, hogy csak hivatalos csatornákon, tehát a kereskedelem, vendéglátás, közétkeztetés formájában történjen az értékesítés. Ez szolgálja a feketekereskedelem, a KGST-piacok kizárását. A hazai előállítású élelmiszereken túl a külföldről behozottakra is tartalmaz előírásokat.
A IV. fejezet: a csomagolás, a fogyasztók tájékoztatása. Az élelmiszer csomagolásánál fontos, hogy a csomagolóanyag megvédje az élelmiszert, de minden olyan adatot fel kell tüntetni, amely fontos a fogyasztók tájékoztatásához, az ellenőrzéshez; az élelmiszer reklámozása csak a beltartalomnak megfelelő lehet. A minőségmegőrzés dátumát kell a jövőben feltüntetni a gyártás ideje helyett.
V. fejezet: A hatósági ellenőrzés. Ez kiterjed az élelmiszer-előállítás, az országba való behozatal és a forgalmazás minden szakaszára. Ezt a feladatot több szerv vagy szervezet látja el, így a közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi, a fogyasztóvédelmi, az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hatóságok is. A vett minta térítésmentes, az ellenőrzött kérésére ellenmintát kell venni.
A VI. fejezet: hatósági intézkedések. Többféle fokozat van, az előírások megszegésétől függően. Minőségi bírság is kiszabható, amely húszezer forinttól egymillió forintig terjedhet. Ezzel azt kellene sújtani, akinél a kifogásolt élelmiszert találják. A hibás termék mennyiségétől függően kell a bírságot kiszabni ugyanúgy, mint a takarmányozási törvénynél; talán ez szerencsésebb lenne, hisz ott az van előírva, hogy a kifogásolt tétel értékének 2-10-szerese lehet a bírság összege, ugyanakkor elmondta délelőtt képviselőtársam, Szakál Ferenc vagy talán a fideszes képviselőtársam a hozzászólásában, hogy a bírságnak mindenképpen inflációkövetőnek kell lennie. Ilyen formában ezt is ki lehetne küszöbölni, hogyha az érték bizonyos többszöröse, tehát kétszerese vagy tízszerese szerepelne itt is bírságként.
A VII. fejezetben a vegyes és zárórendelkezések találhatók, amelyek a hatályba léptetést és egyéb előírásokat tartalmazzák, valamint a végrehajtási rendeletekről intézkedik.
Összességében azt mondhatom, hogy igen jó a törvényjavaslat, hiszen több éve érlelődő, jól előkészített javaslatról van szó.
Néhány apróságot szeretnék megemlíteni, amely esetleg a jövőben figyelemre méltó lehet. A hatósági ellenőrzés szervezetének kiépítése, megfelelő felszerelése megtörtént részben világbanki és Phare-segélyprogramokból, de teljesen hiányoznak a magán-élelmiszer-vizsgáló laboratóriumok. Így, az állami ellenőrzés laboratóriumi, hivatalos hatósági feladatainak ellátása mellett hazánkban egyedülálló módon felkérésre és díjfizetés ellenében is végeznek élelmiszer-vizsgálatokat. A hatósági és a szolgáltató tevékenység tehát nem különül el.
A végrehajtási rendeletek elkészítésére némely esetben négy minisztérium együttesen van megjelölve. Az igazságügy-miniszter jogharmonizációs programjáról szóló kormány-előterjesztés szerint és az Európai Közösséghez való csatlakozásunk szempontjából az ottani kívánalmaknak megfelelően is több miniszter feladatkörét érintő kérdésben együttes miniszteri rendelet helyett kormányrendeletet kellene kiadni.
Néhány módosító javaslatom beépült az előterjesztésbe, így a többieket visszavontam. Ugyanakkor egyik kérdésben kompromisszum született, ahol több minisztérium között feladatmegosztás van, a végrehajtási utasítás szerint itt a Földművelésügyi Minisztériumnak egyetértési joga lesz.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az SZDSZ nevében elfogadásra javaslom a törvényjavaslatot.
Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps az SZDSZ padsoraiban.)