Rusznák Miklós (KDNP)
RUSZNÁK MIKLÓS (KDNP): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Ez a törvényjavaslat a célját a fejlett európai országok több évtizedes élelmiszer-szabályozási gyakorlatával azonos módon próbálta rögzíteni. Eszerint az élelmiszer-szabályozásnak közvetlenül az egészség- és érdekvédelemmel, de közvetve is a piaci verseny tisztaságának és az élelmiszer szabad áramlásának biztosításával a fogyasztókat kell szolgálnia. A törvény céljának ilyen módon való meghatározása az élelmiszerekre vonatkozó szabályozásban alapvető változást jelent. Az eddigi szabályozási gyakorlat ugyanis nem a fogyasztók, hanem az előállítók, elsősorban a nagy állami vállalatok érdekeit szolgálta. A szociális piacgazdaság keretében az egész társadalom közös érdeke a biztonságos hazai élelmiszer-ellátás és a hatékony exportlehetőségeket biztosító mezőgazdaság kialakulása. A mezőgazdaság átalakulása hazánkban igen vontatottan halad. Termelési volumene, termékeinek minőségi színvonala jelentősen visszaesett. Úgy tűnik, hogy ennek az ország számára igen jelentős ágazatnak a működését, ennek intézményrendszerét az alakuló piacgazdaság viszonyai között nagyon nehéz megszervezni. Az egymást követő negatív tendenciák hatása már érezhető az élelmiszer-ellátás időszakos zavaraiban, a sokszor indokolatlan áremelkedésben, a hazai termelésű élelmiszer-választék beszűkülésében és az import élelmiszerek arányának növekedésében. Sajnálatosan nem eléggé tudott az, hogy hazánk a Föld azon néhány százalékot kitevő területén fekszik, ahol a talaj- és klimatikus viszonyok magas színvonalú és gazdaságos mezőgazdasági termelést tesznek lehetővé. Az élelmiszer-mennyiség megtermelése minden olyan országnak így hazánknak is alapvető feladata, melyek sikeresen végezhetnek mezőgazdasági termelést. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdaság jelentősége ezekben az országokban így hazánkban is a jövőben minden bizonnyal felértékelődik, még akkor is, ha rövid távon jelenleg még a felelősök közül sem látnak sokan perspektívát ezen a területen. A mezőgazdaság kezelésének kérdése a jövőbeni kormányok számára egyre inkább nagyon fontos erkölcsi, mintsem politikai kérdés kell hogy legyen.
A vázolt keretek között mind rövid, mind hosszú távon az élelmiszer-gazdaságnak és ugyanúgy az állategészségügynek igen fontos szerep jut a mezőgazdasági termelésben. Az állategészségügy speciális terület, amely szabályai megtartása útján képes az állati eredetű élelmiszertermékek minőségét és az emberi egészségre biztonságos és ártalmatlan voltát biztosítani. Ezért fontos ennek a három törvénynek, így az állat-egészségügyi szabályozásnak is végigvonulnia az állati eredetű élelmiszerek előállításának teljes folyamatán, az élő állat egészségének megőrzésétől és helyreállításától kezdve a takarmányfeldolgozáson, az állati termékek feldolgozásán át a forgalmazásig. E hosszú folyamat minden részének kiemelkedő fontossága van. A minőség biztosításának is, mert akár külföldön, akár belföldön csak a minőségi termék piacképes, és ez a jövőben sem lesz másképp.
Az állati termék minőségének javítása már napjaink egyik legfontosabb feladata. A hazai termék minősége igen sok vonatkozásban nem éri el az európai országokban termelt élelmiszerek minőségét. Ugyanakkor kinyilvánított célunk, hogy csatlakozni kívánunk az Európai Unióhoz. A türelmi idő, vagyis a társult tagság körülményei között eltöltött idő lejárta után a nyugati országokban és a nálunk termelt árunak azonos minőséget kell képviselnie.
A törvényjavaslattal kapcsolatban előttem szóló képviselőtársaim már kifejtették véleményüket. Részletesen nem kívánom ezt elemezni, hiszen ahogy elmondták ez a törvény huszonhét paragrafusban tárgyalja az élelmiszerek előállításának általános feltételeit, a minőségi követelményeket, a magyar élelmiszerkönyv első, második és harmadik kötetét, az élelmiszer-forgalmazás, -csomagolás követelményeit, a hatósági ellenőrzés, az intézkedések szabályozását és a minőségvédelmi bírságolás lehetőségét. Végül a vegyes és zárórendelkezések szólnak a tervezet harmonizált beillesztéséről és a hatályon kívül helyezendő jogszabályokról.
A tervezet áttanulmányozása és értékelése alapján két rövid gondolatom lenne még a törvényjavaslattal kapcsolatban.
Örülök, hogy a törvénytervezet kiküszöbölte azt az alapvető hiányosságot, hogy intézkedett a törvénytervezetben felsorolt kormányszervek közül és a bizottságban ez nagyrészt döntésre került egy, a koordinációért felelős szervről, amelynek fő feladata lenne a tárcák és különböző hatóságok közötti együttműködés biztosítása, hisz meg van nevezve, nemcsak felsorolás szintjén.
Üdvözölni lehet a csomagolással kapcsolatosan a IV. fejezetben, a 17. §-ban megjelent felsorolást, amely bár végső soron nem oldja meg azt az európai élelmiszer-csomagolási szabályzatot, amely most készül, de úgy gondolom, minden alapot megad arra, hogy annak lehetőségét ehhez majd csatlakoztatni lehessen. Európában az átmeneti állapot jellemzi az élelmiszer-csomagolás szabályozásának jelenlegi helyzetét. Ennek oka, hogy az Európai Unió nagy erőfeszítést tesz egy egységes piac kialakulása érdekében, ahol az áruk, a munkaerő és a szolgáltatások akadálytalanul áramolhatnak és a tőke szabadon mozog. A jelenleg tizenöt tagot számláló, brüsszeli székhelyű Európai Közösség bizottsága felelős a tagországok törvényes rendelkezéseinek egységesítéséért. Azokon a területeken, ahol még az országos előírások a mérvadóak, az Európai Unió még erőfeszítéseket folytat a harmonizálásért.
Az áruk szabad mozgásának elve lehetővé teszi a legális kereskedelmet azokban az országokban is, ahol az egységesítés még nem felel meg pontosan az előírásoknak. Az Európai Unió egy keretirányelvet dolgozott ki, amely leszögezi a tagországokban használt valamennyi élelmiszer-csomagoló szerre vonatkozó alapelvet. Az élelmiszerekkel érintkező csomagolószereket megfelelő gyártási gyakorlattal kell előállítani, a benne lévő összetevők mennyiségileg fölös arányban nem lehetnek jelen a csomagolószerben, és nem kerülhetnek az élelmiszerbe egészséget veszélyeztető mennyiségben. Az élelmiszerbe kerülő csomagolóanyag-származékok mennyisége nem változtathatja meg ezek összetételét vagy jellegét.
Ezen rövid gondolatok után és ilyen késő esti órában a Kereszténydemokrata Néppárt az élelmiszerrel kapcsolatos törvényjavaslatot támogatni tudja és elfogadásra javasolja. Köszönöm szépen. (Taps.)