Glattfelder Béla (Fidesz)
GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! E törvényjavaslat alapvetően két célt szolgál: egyrészt előmozdítja Magyarországon a minőségi élelmiszer-termelés ügyét, másrészt pedig elősegíti hazánk csatlakozását az Európai Unióhoz. A törvényjavaslatot e két szempontból kívánom megvizsgálni, illetve beszélni kívánok azokról a környező tényezőkről, amelyek a törvényjavaslat céljainak megvalósítását elősegítik, illetve hátráltatják.A minőségi élelmiszer-termelés ügyét e törvény úgy mozdítja elő, hogy pontosan meghatározza azokat a minőségi feltételeket, amelyeket az élelmiszer-termelőknek és -forgalmazóknak figyelembe kell venniük, biztosítja az ellenőrzés lehetőségét, meghatározza például a mintavétel módját, intézkedik arról, hogy milyen laboratóriumi eljárásokkal, milyen intézményi keretek között kell az élelmiszerek minőségét folyamatosan ellenőrizni. Meghatározza a származás megjelölésének módját, a termékmegjelölést a fogyasztók érdekeinek védelme céljából.
Mindezek azonban természetesen drágítják az élelmiszer-termelést, és ez egy nagyon fontos tényező, hiszen nyilvánvaló, hogy ha a feltételek szigorodnak, akkor a szigorúbb feltételeknek csak különböző beruházásokkal amelyek lehetnek magánberuházások, illetve állami beruházások lehet eleget tenni. Mivel az élelmiszerek termelése és forgalomba hozatala a jövőben a törvény miatt költségesebb lesz, ezért nyilvánvalóan megnő a csábítás azoknak a körében, akik hajlamosak arra, hogy a törvény keretein kívül, illegálisan állítsanak elő élelmiszert.
(19.30)
Erre azonban nagyon oda kell figyelni, hiszen Magyarországon már ma is igen jelentős azon üzemeknek a száma, amelyek illegális élelmiszert hoznak forgalomba. Csak példaként lehet megnevezni a zug vágóhidakat, de különböző hentesárukat és egyéb termékeket is nagy mennyiségben hoznak forgalomba az állami ellenőrzés hatókörén kívül az ezzel foglalkozó magánszemélyek, illetve különböző szervezetek.
Azt hiszem, teljesen jogos az a megállapítás, hogy ennek a termelői körnek a megfékezésére nem alkalmas az egymillió forintos minőségvédelmi bírság, hiszen az egymillió forintot lényegesen meghaladó mértékű többletbevételt lehet elérni illegális élelmiszer-termelési tevékenységgel. Itt nem csupán a minőség biztosításának költségeit lehet megspórolni, hanem az illegális élelmiszer-termelés nagyon gyakran egyben a társadalombiztosítási, illetve az adófizetési kötelezettségek elkerülésével is együtt jár. Éppen ezért nagyon fontos, hogy erre vonatkozóan a törvény, ha lehet, komolyabb szankciókat fogalmazzon meg, általában foglalkozzon azokkal az élelmiszer-előállítókkal és -forgalmazókkal, akik be sem jelentkeznek a törvény hatálya alá, hiszen nem kérnek működési engedélyt. Következésképpen eleve nehezebben is fellelhetők azon hatóságok számára, amelyek a törvény betartását ellenőrzik. Éppen ezért meg kell erősíteni azokat a szervezeteket, amelyek az élelmiszer-előállítás és -forgalmazás ügyeit ellenőrzik. Csak így biztosítható, hogy az illegális élelmiszer-termelő egységek és személyek a jövőben felderíthetők legyenek és működésük meggátolható legyen.
A másik kérdés az Európai Unióhoz való csatlakozás kérdése. A délelőtt folyamán már említettem, hogy jelen pillanatban az Európai Unióhoz való csatlakozás nem jelenti azt, hogy minden egyes Európai Unióban meglévő előírást hazánknak át kellene venni a csatlakozást megelőzően. Természetesen a szerencsés az, ha minél nagyobb mennyiségű szabályozást veszünk át még a belépés előtt. Azonban fel kell készülnünk arra is különösen az élelmiszerek minőségi előírásaival kapcsolatban , hogy bizonyos termékek esetében a csatlakozási tárgyalások során kérelmeznünk kell majd, hogy az Európai Unióban szokásos szabályoktól eltérő szabályok vonatkozzanak a magyar termékekre. Erre egyébként az eddigi kibővülések során is volt példa. Legutóbb például a három EFTA-országgal történt kibővülés során ilyen törekvések tapasztalhatók voltak az új tagok felvételének tárgyalása során.
Tudomásul kell venni azonban azt is, hogy az Európai Unió természetesen ellent fog állni az ilyen törekvéseknek és az ügyeknek csak nagyon kevés hányadában érhetünk majd el sikert. Éppen ezért fontos, hogy azokat az ügyeket, amelyeket azonban mindenképpen szeretnénk majd keresztülvinni, vagyis amely esetekben kivételt szeretnénk kérni a tekintetben, hogy átvegyük vagy ne vegyük át az Európai Unió szabályozását, ott nagyon megalapozott álláspontot kell a magyar kormányzatnak kialakítani.
Milyen esetekben kerülhet sor ilyen kivételkérésekre? Részben akkor, ha az adott termék valamilyen speciális magyar tulajdonsággal rendelkezik és ezeket a speciális magyar tulajdonságokat akarjuk elismertetni az Európai Unióval. Ezek a speciális magyar tulajdonságok vonatkozhatnak a termék összetételére vagy a termék előállításának módjára is. Csak egészen érintőlegesen utalok arra, hogy például a tokaji bor előállítása egy olyan különleges módszerrel történik, ami az Európai Unióban máshol nem szokásos. Ilyen módon tehát az Európai Unió vonatkozó rendelkezései is eltérnek e tekintetben attól, ami Magyarország számára egyébként elfogadható lenne.
Másrészt pedig történhet abból a megfontolásból egy ilyen kivétel kérése, hogy az adott Európai Unió-beli szabály átvétele Magyarország számára indokolatlanul nagy gazdasági tehertételt jelentene, esetleg az adott élelmiszer előállításával foglalkozó iparág ellehetetlenüléséhez vezet. Természetesen erre is lehet példát mondani. A dohánytermékek, egész pontosan a cigaretta és most nem a tüsszentőporra gondolok kátrány- és nikotintartalmára vonatkoznak bizonyos Európai Unió-beli előírások. Ezeknek előreláthatólag a magyar dohánygyártó cégek nem tudnak eleget tenni, hiszen a Magyarországon termesztett dohány minősége nem olyan, hogy Magyarország ilyen minőségű cigarettát tudna előállítani. Amikor az Európai Unióban kialakították a dohánytermékek vonatkozásában azokat a szabványokat, amelyek ma az Európai Unióban irányadók, akkor természetesen az Európai Unió bizonyos tagállamai is kaptak kivételt a vonatkozó szabályok alól. Így például Görögország számára a nikotin- és a kátránytartalom csökkentése esetében lehetőséget adtak arra, hogy az Unió más tagállamaihoz képest lassabban csökkentse termékeinek ezen meghatározott tényezőit, hiszen a görög dohányipar éppen olyan helyzetben volt, mint a magyar dohányipar.
Tehát a példa tanulsága az, hogy Magyarországnak fel kell készülnie arra, hogy bizonyos élelmiszerek esetében és természetesen itt a dohány is jó példa, hiszen a törvényjavaslat erre is kiterjed engedélyt kell majd kérni arra, hogy az Európai Unióhoz képest más szokások, más szabályok alapján állíthassunk elő ilyen termékeket. Azt hiszem, ha erre a magyar kormányzat nem készül fel aminek természetesen az egyik feltétele az, hogy a csatlakozási tárgyalásokba a különböző iparágak és általában a mezőgazdaság érdekeinek képviselőit is be kell vonni , akkor a csatlakozás nem csupán kellemes, hanem kellemetlen következményekkel is járhat. Mindazonáltal a törvényjavaslat elfogadását támogatjuk. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)