Hoffmann Attila (MSZP)
DR. HOFFMANN ATTILA, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez után az érdekes ügyrendi vita után, immáron 10 óra 30 perckor elkezdhetjük gondolom a tényleges munkát.Ismét egy régen várt és fontos gazdasági törvényjavaslat van a tisztelt Ház előtt. Röviden, ha az előzményeket nézzük, azt látjuk, hogy Magyarországon a légi közlekedés egészen az 1910-es évekre vezethető vissza. A légi közlekedés jogi szabályozottsága is folyamatosan fejlődött, együtt a légi közlekedés fejlődésével. A fejlődésében két lényeges szakaszt különböztetünk meg. Az első, amikor az 1944. december 17-ei Chicagóban aláírt egyezményhez csatlakoztunk az 1971. évi 25. számú törvényerejű rendeletben, a második, jelenleg is tartó korszakát a légi közlekedésnek az a fejlettsége jellemzi, amelynek következtében egymástól elválaszthatatlanná vált az országokon belüli és a nemzetközi légi közlekedés.
A tegnapi miniszteri expozéban is említett politikai, társadalmi és gazdasági változások következtében a magyarországi légi közlekedés olyan nemzetközi összefüggésekkel, kötelezettségekkel és elvárásokkal rendelkező ágazatnak tekinthető, amelyben a belső szabályozásnak szükségszerűen összhangban kell lennie a nemzetközi elvárásokkal. Csak egy példa arra, hogy ez nem kis feladat:
A chicagói egyezményt aláíró országoknak, így hazánknak is, az is kötelezettsége, hogy a légi közlekedés biztonsága érdekében az egyezmény tizennyolc függelékében megfogalmazott és részletesen, közel 5600 gépelt oldalt kitevő dokumentumokban közzétett követelményeknél enyhébb szakmai előírások az országok nemzeti jogszabályaiban nem határozhatók meg.
(10.30)
A légi közlekedési szabályok megváltozott viszonyok közötti továbbfejlesztésének az is új irányt szab, hogy Magyarország az Európai Közösségbe kíván integrálódni.
A magyar légi közlekedési szabályozás előtt három fő feladat áll: a légi közlekedés szabályrendszerének beillesztése az európai jogrendbe; a szabályozásban a chicagói egyezményből fakadó kötelezettségek maradéktalan figyelembevétele és a szabályozás összhangba hozatala az Európai Közösség légi közlekedési szabályaival.
A három fő feladattal kapcsolatban nem hangoztatható eléggé az a tény, hogy a légi közlekedés sajátosságainál fogva szükségszerűen alapvetően részletesebb és körültekintőbb szabályozást igényel más közlekedési ágazatoknál. A szabályozásban a magyarországi légi közlekedésnek a szükséges szabályozás terjedelméhez képest, látszólag talán csekélyebb volumene ellenére, teljes mértékben figyelembe kell venni a nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségeket. Ezt nemcsak az Európai Közösséghez előirányzott csatlakozás, hanem a fejlett világba való integrálódás is megköveteli.
Az új törvényjavaslat az 1981. évi 8. számú törvényerejű rendeletet kívánja felváltani. Megszületéséről, előkészületeiről érdemes megjegyezni még azt is, hogy az 1991. szeptember 27-ei 3408. kormányhatározat már 1992. július 31-ei határidővel előírta a kormány elé terjesztését, és azt most, 1995-ben tárgyalja a parlament.
Mit várunk az új törvénytől? Elsősorban azt, hogy keret jellegénél fogva valóban rövid időn belül tartalmazza azt a három kormányrendeletet és közel 17 miniszteri rendeletet, amelyekkel együtt fog megfelelni az új törvény az elvárásoknak. Az mindig vitát kiváltó ok volt a szakemberek között, hogy a keret jellegű vagy a részletes szabályozású törvények a célravezetőbbek. Az tény, hogy a fejlett államokban, ahol a légi közlekedési jogszabályok több mint 30-40 éves múltra tekinthetnek vissza, ott például az USA-ban, Angliában, Németországban részletes légügyi törvény van hatályban, amit folyamatosan korszerűsítenek és bővítenek.
A most önök előtt lévő törvénytervezet 75 paragrafusával együtt még áttekinthető. Az új szabályozás legfontosabb szükséges alapelveinek megfelel, ami a miniszteri expozéban is elhangzott. Jogszabály-szerkesztési alapelveknek, előírásoknak is megfelel ez a törvénytervezet.
Mi az, amit hiányolhatunk a törvénytervezetből? Most csak vázlatosan egy-két észrevétel, hiszen az általános és majd a részletes vitában képviselőtársaim nyilván felhívják a figyelmet a javítandó részletekre:
Az állami elvárások megfogalmazása az ágazattal szemben, a feladatok és felelősségek, a teendők felosztása még finomításra, illetve beépítésre vár. Szabályozásra vár még olyan fontos terület a törvénytervezetben, mint a tisztességes verseny követelményei és ellenőrzése, a fogyasztásvédelem és általában a szabad piac által megkövetelt szabályozás. Bekerülhet a törvénytervezetbe a nemzetközi légitársaság fogalma és definiálása is. Itt nyilván alkalmazkodni kell az európai normákhoz.
Részletesebb és pontosabb megfogalmazást igényelne a környezetvédelmi fejezet is, például a zajterhelés, a zajvédelmi körzetek kialakítása, a hangrobbanások stb. Jó lenne átvenni és főleg betartatni a chicagói egyezmény 16. annexének előírásait, amely a környezetvédelemmel foglalkozik.
Természetesen vannak pontatlanságok és kisebb értelmezési gondok is a törvényjavaslatban, amelyeket majd korrigálni kell. Ilyen a 37., 39., 69. §.
Foglalkozott az expozé a légi közlekedés biztonságának egyes kérdéseivel is. Az IKO biztonsági szabványa kötelezően írja elő, hogy minden tagország hozzon létre olyan országos hatáskörrel felruházott légi közlekedési biztonsági bizottságot, amely képes a repülési törvény szakmai alapjainak lefektetésével, a légi közlekedés védelmi és biztonsági problémáinak kidolgozásával a meghatározott teendők gyakorlati megvalósítására, majd annak irányítására és ellenőrzésére.
Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalva: az új törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok szükségesek. Megszülethet az első magyar légi közlekedési törvény. Elfogadása esetén több mint öt éve húzódó, igen sok gondot okozó, sokszor követhetetlen gazdasági ellenérdekeltségek is enyhülhetnek, mint például a Malév és az LRI évek óta tartó érdekellentéte is. Erősödhet a repülés biztonsága és szabályozottsága, segítheti az egyértelműbb gazdaságossági célok kibontakozását, a nyereséges működést.
Mindehhez kérem tisztelt képviselőtársaim tevékeny közreműködését a törvény megalkotásában. A szocialista frakció nevében a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlom. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)