Lakos László (MSZP)
DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az állategészségügyről szóló törvényjavaslat annak az ágazati szakmai törvénycsomagnak a része, amely más ágazati törvényekkel együtt az agrárgazdaság új szakmai feltételrendszerét határozza meg.A törvényjavaslat célja olyan állat-egészségügyi szabályozás kialakítása, amely megfelel az új gazdasági, társadalmi viszonyoknak, a piacgazdaság követelményeinek és a nemzetközi elvárásoknak.
Az új szabályozás figyelembe veszi az Európai Közösséggel aláírt társulási szerződésben megfogalmazott jogharmonizációs követelményeket, azokat az EK-irányelveket, határozatokat, amelyeket gazdasági integrációnk érdekében érvényesíteni kell.
Tisztelt Országgyűlés! Az állategészségügy szerepe meghatározó jelentőségű az állattenyésztés eredményessége, a járványvédelem, az élelmiszerbiztonság megteremtése, a nemzetközi igényeket kielégítő élőállat- és állatitermék-előállítás szempontjából.
Ez a törvényjavaslat szabályozza az állattartás és -forgalmazás állat-egészségügyi követelményeit, az állati eredetű termék, takarmány, állatgyógyászati készítmény előállításának, tárolásának, felhasználásának, valamint forgalmazásának járványügyi és higiéniai feltételeit.
A törvényjavaslat megfogalmazza az állattartó és az állatorvos kötelezettségeit és jogait. Ezek között előírja az állatbetegségek bejelentésének kötelezettségét. A bejelentésre kötelezett személyek és szervezetek, illetve a bejelentendő állatbetegségek körének meghatározásával lehetővé teszi a veszélyes állatbetegségek gyors és hatékony felderítését, az ellenük való védekezést, azok felszámolását.
A járványügyi intézkedések elrendelésével összefüggő állami kártalanítás szabályainak, a kártalanítás mértékének törvényi meghatározása az eddiginél magasabb szintű jogbiztonságot garantál az állattulajdonos részére.
Részletesen tartalmazza a törvényjavaslat az állat-egészségügyi igazgatási feladatokat és hatásköröket, valamint azok ellátásának szervezeti kereteit, az állat-egészségügyi hatósági tevékenységet. Az állat-egészségügyi igazgatást az állami állat-egészségügyi szolgálat, a köztestületként megalakuló Magyar Állatorvosi Kamara, valamint a települési önkormányzatok végzik.
Az állat-egészségügyi igazgatás irányítási, szervezési, valamint hatósági feladatait az azt ellátó szervek szerint csoportosítja a törvényjavaslat. A feladatok törvényi szintű meghatározásával biztosítja a szervezet stabilitását.
Az állat-egészségügyi igazgatás területi szervei közül a megyei, fővárosi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások és szerveik az állat-egészségügyi kerület, az ott dolgozó hatósági állatorvosok, az ezek munkáját irányító kerületi főállatorvos, állat-egészségügyi határállomások és kirendeltségek, az eljárási fórumrendszerben a jelenleginél jelentősebb feladat- és hatáskört kapnak.
(11.20)
Tekintettel az alkalmazott szabályozási technikára, a törvényjavaslat jelentős előrelépést jelent az államháztartási reform területén is, amikor a szervezetrendszert, valamint az általuk ellátandó állami feladatok körét törvényi szinten, nevesítve szabályozza.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat által szabályozott tárgykör ismertetésével annak jelentőségét, a korszerű, a nemzetközi követelményeknek is megfelelő új állat-egészségügyi törvény megalkotásának szükségességét kívántam bemutatni. A törvényjavaslat benyújtását hosszas előkészítő munka, széles körű egyeztetés előzte meg. A módosító javaslatok jelentős része a szabályok egyértelműbb, határozottabb megfogalmazását segítette, s azokat beépítettük a törvényjavaslat szövegébe.
A kivételes és sürgős eljárásra figyelemmel az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága részletesen megvitatta a törvényjavaslatot, s a benyújtott módosító indítványokat. A kormány által elfogadott és előterjesztett javaslattal szemben koncepcionális jellegű, a takarmányokról szóló törvényt is érintő módosításként merült fel az állatgyógyászati, oltóanyag-, gyógyszer- és takarmányellenőrzési feladatokat ellátó intézet hatósági jogkörének a kérdése. A módosító javaslat értelmében ezen intézet állat-egészségügyi hatósági jogkörrel nem rendelkezne, az állatgyógyászati készítmények hazai ellátóinál, forgalmazóinál és felhasználóinál a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás végezne ellenőrzést, amiben az intézet szakértői intézményként közreműködne. Ez a megoldás megfelelne az egyszerű és áttekinthető állat-egészségügyi igazgatási, szervezeti struktúra kialakulására irányuló törekvéseknek.
A javaslattal kapcsolatos ellenvélemény utalt arra, hogy elfogadhatatlan az a koncepció, amely szerint az állatgyógyászati készítmények forgalmazását az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások ellenőrizzék. A jelenleg kialakult gyakorlat szerint az állomások, azok vezetői részvényesei, esetenként kizárólagos tulajdonosai a különböző forgalmazó cégeknek, így összeférhetetlenség áll fenn. Az intézetnél a személyi, szakmai, ismeretanyagbeli feltételek adottak, a feladat számottevő anyagi többletköltség nélkül végrehajtható.
A vita során az a többségi álláspont alakult ki, hogy a jelzett összeférhetetlenség a köztisztviselői, valamint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései alapján megszüntethető. Az állomás által végzett ellenőrzési tevékenység illeszkedik az egységes igazgatási struktúrába, és szakmai szempontból hatékonyabb.
Tisztelt Országgyűlés! Bízom benne, hogy az állategészségügy korszerű szabályozását tartalmazó törvényjavaslat az elfogadásra javasolt módosításokkal megfelel a hozzá kapcsolódó eljárásoknak. Hatálybalépését követően segíti az állat-egészségügyi feladatok hatékony ellátását, ezen a területen is szolgálva a magyar mezőgazdaság nemzetközi és hazai eredményességét.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem, engedjenek meg néhány személyes gondolatot!
Nemcsak politikusként, de szakemberként nagy kihívást jelent számomra, hogy a saját szakmámban, az állatorvoslásban egy törvény megalkotásában közreműködhettem. Úgy érzem, hogy a reményeim szerint most elfogadásra kerülő törvényjavaslat szakmailag olyan előremutató megoldásokat tartalmaz, amelyek a jövőben akár évtizedekre is biztosítják az állategészségügy magas szintű működését.
A szakmai és a politikai tisztesség okán mindenképpen említést kell tennem állatorvos hivatali elődömről, dr. Gergátz Elemérről, akinek minisztersége idején elindult a törvény-előkészítő munka. Nem állítom, hogy a törvényjavaslat egyben az induláskori koncepciót tükrözi, de mindenképpen alapjául szolgált a most elfogadásra kerülő törvényjavaslatnak.
Ugyancsak meg kell köszönnöm azon kormánypárti és ellenzéki állatorvos képviselők munkáját, akik a javaslat vitája során az agrárgazdaság, és ezen belül is az állategészségügy érdekeit tartották mindvégig szem előtt, esetleg saját személyes vagy pártérdekeikkel szemben. Ez az együttműködés biztató az agrárszakmai kérdésekben való jövőbeni együttműködést illetően is.
Végezetül köszönetet szeretnék mondani a törvény előkészítésében közreműködő szakértőknek s az állatorvosi kar egészének, akiknek emberi és szakmai támogatása nélkül ez a törvényjavaslat talán nem is kerülhetett volna a tisztelt Ház elé.
Kérem, hogy a törvényjavaslatot vitassák meg és szavazataikkal támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)