Kertész Zoltán (SZDSZ)
DR. KERTÉSZ ZOLTÁN, a mezőgazdasági bizottság előadója: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Kedves Képviselőtársaim! Bizottságunk ezt a törvényjavaslatot a szakmai törvények között nagyon fontosnak tartja. Célja kettős: a hazai biztonságos ellátáson, állattenyésztésen, élelmiszer-termelésen túl fontos exportszerepe, ezen túl a járványos betegségek megelőzésébe, valamint az állatról emberre terjedő fertőző betegségek megelőzésében is döntő szerepe van, ezen túl meg kell felelnünk az európai közösségek társulási megállapodása 68. cikkelyében írt feltételeknek is.A törvényjavaslat, kapcsolódva az állat-egészségügyi kamarákhoz és állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységhez részletesen szabályozza az állami állatorvoslás, tehát a hatósági állatorvos feladatkörét, de leírja a magán-állatorvosi tevékenységet, úgynevezett szolgáltató tevékenységet folytató állatorvosok feladat- és hatáskörét is. Ezen túl az állattartók részére is bizonyos jogokat és kötelezettségeket ír elő. Megemlíti ugyanakkor azt az állat-egészségügyi fórumrendszert, amelyikben az első fok és másodfok részletes leírásra kerül.
Fontos szempont még, hogy az állati hullák és az állati eredetű hulladékok ártalmatlanná tételét pontosan, szigorúan, környezetvédelmi és közegészségügyi szabályoknak megfelelően is leírja. Az állattartás és -forgalmazás szabályozásában szintén a legdöntőbb szerep a járványvédelemé.
Miniszter úr expozéjában szólt róla már, hogy részletesen szabályozza a gyógyszer-előállítás és -forgalmazás feltételeit erről a bizottsági vitáról külön kell majd szólnom.
Szintén közegészségügyi szempontból nagyon fontos az élelmiszerek vizsgálatának és módjának részletes leírása. Ugyanakkor a törvény lehetőséget ad állat-egészségügyi bírság kiszabására is.
A bizottsági vita több óráig tartott, és mintegy 40 gépelt oldalt tesz ki, ezt megpróbálom röviden ismertetni. Három fő témakörben volt koncepcionális vita. Egyik az állatorvosi tevékenységek között az "élelmiszer-vizsgálat", illetve "élelmiszer-higiéniai vizsgálat" szóhasználat. Többen elmondták véleményüket. Úgy gondoljuk, hogy a szövegbe bekerült "élelmiszer-higiéniai vizsgálat" a megfelelőbb kifejezés, ez tágabb fogalomkör, ebben benne van már az élelmiszer-termelő hely és a gyártási folyamat vizsgálata is. Ez 12 igen, 6 nem mellett került elfogadásra.
Az állatgyógyászati készítmények előállításának, forgalmazásának, felhasználásának ellenőrzésében volt a leghosszabb vita. Az eredeti javaslat a készítmények ellenőrzési jogkörét az előállítónál, behozatal esetén az első tárolónál az állatgyógyászati, oltóanyag-, gyógyszer- és takarmányellenőrzési feladatokat ellátó intézetre ruházza külön jogszabályban foglaltak szerint. A bizottsági módosítás ugyanezeket a feladatokat a megyei állat-egészségügyi állomásoknak adja.
(11.30)
Ez ellen elsősorban szakmai, de etikai kifogásokat is emelt Gombos András képviselőtársunk. Elmondása szerint az állomásokon jelenleg nincs megfelelő szakképzettségű ember, elegendő technikai felszereltség, az állomások vezetői és dolgozói maguk is érdekeltek a forgalmazásban. Érvei között bizonyításként elmondta, hogy a 24/1994-es FM-rendelet az előállítók és importőrök, valamint a nagykereskedők ellenőrzését egyértelműen az ÁOGYTI-hez az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenőrző Intézethez telepítette. A Népjóléti Minisztérium ezt a 3815/1993. számú ügyiratában is kérte. Ugyanezt javasolta a Magyar Tudományos Akadémia állatorvos-tudományi bizottsága is.
Többen elmondták, hogy ha a szakmai felkészültség meglesz az állomásokon, technikailag jobban megoldható lesz az ellenőrzés a megyékhez telepítve. Az FM képviselője válaszában elmondta, hogy a jelen előterjesztés kompromisszum eredménye, korábban ő is a Gombos András által elmondottakat támogatta. A jelenlegi változatnak lehetnek ugyan esetleges szakmai hátrányai, de pénzügyi, technikai szempontból sokkal kedvezőbb, ha nem egy budapesti intézet végzi ezeket az ellenőrzéseket. A végrehajtási rendelet részletesen fogja ezt szabályozni.
Gombos András javaslata 4 igen mellett elutasításra került. A bizottsági javaslat ezen pontjait külön szavazás során amely a 33., 34. pontokra vonatkozik 12 igen, 6 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadta a bizottság.
Nincs ugyan külön módosító javaslat róla, de szóban Gyimóthy Géza képviselőtársunk a törvényjavaslat 43. §ának (2)-(3) bekezdéseit kifogásolta, amelyek az állat-egészségügyi bírságról szólnak. Aggályosnak tartotta, hogy a bírságot az állomás vezetője állapítja meg, valamint sokallta a bírság legkisebb összegét is, amely 20 ezer forint. Elmondása szerint az állattenyésztésben igen csekély a realizálható jövedelem.
Többen elmondták, hogy bármilyen apró mulasztás, amely az állattartók részéről történik, milyen hatalmas gazdasági károkat okozhat, a többi állattartó veszélybe és hátrányba kerülhet emiatt, ha egy községben vagy városban helyi zárlatot kell elrendelni. Büntetés egyébként csak akkor van, ha az állattartó neki felróható módon mulasztott; de fellebbezhet és közigazgatási bírósághoz is fordulhat.
A bizottság nem kívánta a bírságolásra vonatkozó részt módosítani.
Összességében: a bizottsági módosító javaslatokat az előterjesztő képviselője támogatta; a bizottság tagjainak többsége 2 nem, 2 tartózkodás mellett szintén támogatta. Több jelen lévő képviselőtársunk visszavonta javaslatait, mivel azok nagy része beépült a bizottsági módosító javaslatba. Danis György képviselőtársunk módosító javaslatait a bizottság egyharmada sem támogatta.
Az elfogadott módosító javaslatokkal együtt bizottságunk többsége 2 nem és 1 tartózkodás mellett a T/1301. számú törvényjavaslatot elfogadásra ajánlja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)