Puha Sándor (SZDSZ)
DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Röviden szeretnék a frakciónk nevében néhány gondolatot elmondani az állat-egészségügyi törvénnyel kapcsolatban. Három dologról szeretnék beszélni: először a törvény előéletéről szólok pár szót, az előkészítés során kialakult vitákról; másodszor a törvényben leírtakról, a törvény felépítéséről; végül megindokolom frakciónk álláspontját, véleményét a törvénnyel kapcsolatban.Gombos András képviselőtársam a múltkor "a négy nővér"-nek nevezte az állat-egészségügyi, a kamarai, az élelmiszer- és a takarmánytörvényt. Ezek közül most a legnagyobbról és a legidősebbről szólnék néhány szót. A legnagyobb, mert messze a legterjedelmesebb, ugyanis ez a törvény az alapja a másik háromnak. Minden, az állategészségügy feladatkörébe vont témát itt szabályozunk; a másik három erre a törvényre építkezik. Ezért tartottam a magam részéről és frakciónk is a maga részéről nagyon fontosnak a négy törvény egységes kezelését és együttes tárgyalását. Különösen szoros összefüggés van a kamarai törvénnyel. Úgy viszonyulnak egymáshoz, mint egy hímzés színe és fonákja: ha az egyik oldalon megváltoztatom a mintát, a színt, kifejtek egy szálat, az a másik oldalon is változásokat idéz elő. Még az e törvénytől talán legmesszebb álló takarmánytörvény tárgyalásakor is rendre vissza-vissza kellett kanyarodni az állat-egészségügyi törvényhez. Ezért sajnáltam mint azt tegnap már a kamarai törvény vitája során is elmondtam , hogy az egyik törvény kikerült ebből a négyesből, ugyanis az állat-egészségügyi törvény elfogadása után gyakorlatilag csak apróbb technikai módosításokra lesz lehetőség a kamarai törvénynél.
Ez a két törvény járta meg az elmúlt években többször is azokat a szakmai és érdek-képviseleti fórumokat és ezért mondtam, hogy ez a legidősebb a törvények között , ahol véleményt nyilváníthattak velük kapcsolatban. Miniszter úr már utalt rá, hogy még az előző kormány idején megindult a törvény előkészítése, meg is fogalmazódott, és most változtatások után került a parlament elé. Mivel több ilyen fórumon magam is részt vettem, úgy érzem, a törvény főbb elveit tekintve konszenzus alakult ki a szakmán belül és az érdekképviseleteknél is. Éreztem ezt a konszenzust azon más pártbeli és itt az ellenzékre is gondolok képviselőtársaimnál is, akik ezekben a vitákban részt vettek. Jól mutatja ezt az az egyetértés, hogy a módosító javaslatainkat a benyújtók visszavonták, és ezek egységes bizottsági javaslatként kerülnek a parlament elé. Nagyon sok módosító javaslatom épült be nekem is, Medgyasszay képviselőtársamnak, Lövey képviselőtársamnak is a törvénytervezetbe; Danis képviselőtársam két javaslatát is elfogadtuk.
A tárgyalás során végig tárgyszerű, kifejezetten szakmai érvekkel alátámasztott vita folyt. Néhány esetben fordult csak elő, hogy a szöveg hibás értelmezése vagy meg nem értése indukált ellenvéleményt.
Néhányan azt fogalmazták meg, hogy nincs szükség ezekre a törvényekre, hiszen a rendszer, az állat-egészségügyi szolgálat jól működött. Igen; csak a társadalmi viszonyok alapvetően megváltoztak az elmúlt időben, a politikai és a közgazdasági viszonyok is megváltoztak, és ezek a változások mindenképpen indokolttá teszik, hogy új alapokra helyezzük az állat-egészségügyi szolgáltatást, magát az állategészségügyet.
És most néhány szót szólnék a törvény felépítéséről, arról, hogy miről szól tulajdonképpen a törvény.
Úgy érzem, a törvény nagyon részletesen, mégis csak a legszükségesebb mértékig fogalmazza meg azokat a javaslatokat, elvárásokat, amelyeket ezzel a témával kapcsolatban a törvénybe be kellett építeni.
Az I. fejezet részletesen szól a törvény hatályáról és az értelmező rendelkezésekről. Főleg az utóbbi igen részletes és pontos, szakmailag alapos meghatározásokat tartalmaz, amiket például a kamarai törvény is alapul vesz.
A II. fejezet az állatok egészségvédelmével foglalkozik, kitér az állattartás állat-egészségügyi követelményeire, megfogalmazza az állattartó és az állatorvos kötelezettségeit és jogait. A kötelezettségek megszegése miatt kiszabható bírság nagyságáról mint azt Kertész képviselőtársam említette vita alakult ki kisgazda képviselőtársunkkal, aki a bírság összegét nehezményezte az állattartás jelenleg gyenge jövedelmezősége miatt.
(11.40)
Véleményem szerint azonban helyesen a cselekmény, illetve a mulasztás súlya kell hogy megszabja a büntetés nagyságát, hiszen esetenként az egész országra kiterjedő, akár több milliós károkat is lehet okozni, például a járványügyi szabályok megszegésével. Emellett a bírsággal szemben a megbírságoltnak mint ahogy képviselőtársam említette jogorvoslati lehetősége is van.
A járványügyi intézkedések fejezete ugyancsak tételesen taglalja a lehetséges intézkedéseket és azt, hogy ezekben az esetekben kinek, mi a kötelessége. A jogszabály itt rendelkezik a kártalanítás mértékéről és arról is, hogy mely esetekben nem jár kártalanítás. Az állati hulladék ártalmatlanná tételéről rendelkezik a tervezet, meghatározza, hogy ez mely esetekben állami feladat és mikor a tulajdonos kötelessége.
Itt szabályozza az állatok forgalmazását és a marhalevél-kezelés főbb szabályait is a törvény.
Talán a legnagyobb vitát kiváltó paragrafusok mint képviselőtársam már említette az állatgyógyászati készítmények forgalmazásáról, előállításáról és ellenőrzéséről szóltak. A vita lényege az volt és ez aztán a takarmánytörvény tárgyalásakor csúcsosodott ki igazán , hogy egy egyenes vonalú, vertikális rendszer épüljön-e ki szép tiszta profilokkal, vagy pedig elsődleges szempont a megbízható működés legyen. Végül elfogadható kompromisszum született, amelyben a vertikális rendszer mellett megmaradtak szűk körben egy intézet hatósági jogkörei, míg a másik intézet szakhatóságként működik közre. Ezzel kapcsolatban fogadott el a bizottság két olyan módosító javaslatot erre Kertész doktor szintén utalt , amelyet mi nem támogattunk, mert véleményünk szerint a működés során problémákat fog felvetni. Szerintünk azonban a törvény egészének elfogadhatóságát ez nem befolyásolja.
A III. fejezet az állategészségügy igazgatásszervezetéről szól, ahol is nevesíti az úgynevezett hatósági állatorvosokat, utal a kamarára és annak feladataira is. Meghatározza a hatósági intézkedések körét, azok fórumrendszerét. Részletezi a miniszter feladat- és hatásköreit. Többek között előírja a szakmai továbbképzés szabályait és biztosítja ezek feltételeit. Szól az Országos Állat-egészségügyi Tanács feladatairól és szervezeti felépítéséről. A minisztérium feladat- és hatásköreinek meghatározásakor fontos feladatként említi például a különböző monitoring rendszerek működését és egy járványügyi katasztrófaterv elkészítését. Az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás feladatainál a hatósági tevékenységek végzése és koordinálása mellett például szükség esetén az ellátatlan területek ellátásról is gondoskodik. Erről a 32. § h) pontjában szól. Képviselőtársam kifogásolta, hogy ez nincs benne a törvényben. Meghatározza továbbá, milyen keretek között és milyen mértékig gyakorolhat az állomás hatósági ellenőrzést a magánállatorvosok tevékenysége felett.
Ugyancsak részletesen leírja a kerületi főállatorvos és a hatósági állatorvos feladatait a járványmegelőzés és járványvédelem, a közegészségügy, az élelmiszer- és takarmányhigiénia, valamint a gyógyszerforgalmazás és -felhasználás területén. Megfogalmazza az élelmiszerhigiéniai kirendeltségeken és a határállomásokon működő állatorvosok feladat- és hatásköreit. Szabályozza az állat-egészségügyi feladatkörbe vont intézetek tevékenységét, részletezi a települési önkormányzatok állat-egészségügyi feladatait.
A IV. fejezet szól többek között az állat-egészségügyi bírságról, amellyel kapcsolatban a lezajlott vitát már említettem. Itt vannak a hatálybaléptetést módosító rendelkezések, valamint itt fogalmazódik meg a földművelésügyi miniszter felhatalmazása a végrehajtással kapcsolatos rendeletek, különösen az állat-egészségügyi szabályzat megalkotásáról.
A mellékletek a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek körét, a kártalanítások és a marhalevél-kezelés díjtételeit tartalmazzák.
Végül arról szólnék röviden, hogy miért tartjuk fontosnak ezt a törvényt, miért tartjuk elfogadhatónak, miért fogjuk megszavazni ezt a törvényt. Az elmondottak alapján a törvényt fontos láncszemnek tekintjük az európai jogharmonizáció felé, szükségesnek tartjuk a megváltozott gazdasági körülmények miatt, és jónak tartjuk az alapos előkészítés, a kialakult szakmai konszenzus és az érdekképviseletek számos beépített javaslata okán. A szakmai közvélemény ezt a törvényt nemcsak várta, hanem követelte is már. Ezért az SZDSZ frakciójának nevében képviselőtársaimnak egyértelműen elfogadásra ajánlom. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)