Lővey László (MSZP)
DR. LŐVEY LÁSZLÓ GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciója megtárgyalta a kormánynak az állategészségügyről szóló T/1301. számon benyújtott törvényjavaslatát. Ezúton szeretném kiemelni a javaslatnak néhány olyan rendelkezését, amelyek jelentős újdonságként hatnak.Az állategészségügyről szóló törvényjavaslat része annak az agrárszakmai jogalkotási folyamatnak, amely célul tűzi ki az Európai Unió joganyagával való minél teljesebb mértékű harmonizációt. Úgy érzem, hogy az Országgyűlés egy olyan törvénycsomag részéről fog szavazni, amely a teljes élelmiszervertikumot érinti, és ezáltal 10 millió állampolgárra, valamint több százmillió forint értékű állati eredetű termék exportjára van kihatással.
Külgazdasági érdekeink megkövetelik a kifogástalan, a nemzetközi igényeket kielégítő élő állat és állati termék előállítását. A nemzetközi és hazai agrárpiacon csak az előírásoknak megfelelő minőségű terméket előállító termelők vehetik fel a versenyt. Ez a felvetés a dolog szakmai része.
Meg kell említeni viszont a törvényjavaslatnak azokat a jogi és egyéb összefüggéseit is, amelyek eddig még kevés nyilvánosságot kaptak. A jogállamiság fontos kritériuma a nyilvánosság, a feladatok, a jogok, a kötelezettségek pontos ismerete, valamint a szabályozás stabilitása. Az állategészségügyről szóló törvény, miután tartalmazza mind az állattartók jogait és kötelezettségeit, mind pedig az állat-egészségügyi, járványvédelmi kötelezettségeket, az előzőekben említett kritériumoknak megfelel.
Ugyancsak ezt a célt szolgálja a törvényjavaslat szankciórendszere is. Világosan kell ugyanis látni, hogy az állattartók szociális helyzetüktől függetlenül kötelesek eleget tenni azoknak a legfontosabb állat-egészségügyi követelményeknek, amelyek megszegése esetleg járványveszélyt okozhat, és ezen keresztül más magán- vagy jogi személyek tulajdonát veszélyeztetné.
Kevés szó esett még a törvényjavaslatnak azon általános szabályairól, amelyek az államháztartási reform konkrét gyakorlati megvalósulását is jelentik. Figyelemmel arra, hogy a törvényjavaslat pontosan meghatározza az állam által ellátandó állat-egészségügyi feladatok körét, e feladatokat hozzárendeli egy világosan felépített igazgatási struktúrához, ezáltal jelentős lépést tesz az államháztartási reform megvalósulásának terén is.
Megteremtődik ugyanis a feltétele annak, hogy az állam a szervezetfinanszírozásról fokozatosan áttérjen egy feladatfinanszírozási rendszerre. Az elfogadás előtt álló törvényjavaslat fontos szabályozási alapelve, hogy a hatósági és szolgáltatási feladatokat tartalmukban és szervezeti kereteikben is igyekszik egymástól pontosan elhatárolni. Mint arra a miniszter úr is utalt, a törvényjavaslat az államháztartási reform koncepciójával összhangban határozza meg az állat-egészségügyi szolgálat által ellátandó állami feladatok körét, ezzel szétválasztva az állat-egészségügyi hatósági feladatokat és a szolgáltatói, a magán-állatorvosi tevékenységet.
Ezt az elhatározást emeli ki a módosító javaslat a hatósági állatorvosi tevékenység és a magán-állatorvosi tevékenység fogalmának meghatározásával. A törvényjavaslat a hatósági feladatok ellátásában jelentős szerepet szán az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet folytató magánállatorvosoknak is, amikor úgy rendelkezik, hogy járványveszély esetén a magánállatorvos a nyilvántartásba vétele szerint illetékes megyei állat-egészségügyi hatóság vezetője által közcélú munkavégzésre igénybe vehető. Ennek során a magánállatorvos közfeladatot lát el, és a hatósági állatorvost megillető védelemben részesül.
A járványvédelemhez kapcsolódó hatósági feladatok ellátásában tehát a magánállatorvosok is közreműködnek, ugyanakkor a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a hatósági állatorvosok a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben foglalt szabályok betartásával végezhessenek magán-állatorvosi tevékenységet.
Ezekből a rendelkezésekből kitűnik, hogy az állat-egészségügyi igazgatás eredményessége az állami állat-egészségügyi szolgálat keretében működő hatósági állatorvosok és a magánállatorvosok kölcsönös, hatékony együttműködését feltételezi.
A törvénytervezetben leírtak elfogadásával megteremtődnek azok a szabályozási feltételek is, amelyek alapján az összeférhetetlenségi szabályokat egyértelműen alkalmazni lehet. Nem volt ugyanis egészségesnek tekinthető az az eddigi gyakorlat, amikor például egy üzemi állatorvos saját tevékenységének hatósági állatorvosa is lehetett. Ennyiben a törvényjavaslatnak ez a része akár az átláthatóbb, tisztább közélet kialakítása iránti határozott lépésnek is tekinthető.
Úgy érzem, végezetül meg kell emlékeznem arról, hogy az agrárkormányzat az időnként alappal elhangzott kritikák mellett, talán kevésbé látványosan, de hasznosan és eredményesen e szakmai törvénycsomag kidolgozásával is olyan tudatos építőmunkát valósít meg, amely mindenképpen hozzá fog bennünket segíteni ahhoz, hogy hazánk agráriuma minél előbb alkalmas legyen a nagy európai szabályozási rendszerekhez való csatlakozásra.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciója nevében jó szívvel ajánlom önöknek elfogadásra az állategészségügyről szóló törvényjavaslatot, valamint a hozzá benyújtott bizottsági módosító javaslatokat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)