Szakál Ferenc (KDNP)
DR. SZAKÁL FERENC (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt hiszem, minden parlamenti párt programjában, így a Kereszténydemokrata Néppárt programjában is szerepelt az állat-egészségügyi törvény megalkotásának és mindazoknak a törvényeknek a követelése, amelyek most, mintegy csomagként, a Ház elé kerültek. Ezért már elöljáróban szeretném bejelenteni, hogy pártunk üdvözli, hogy megszületett ez a törvénytervezet és remélhetőleg elfogadásra kerül. Úgy gondolom, hogy ezzel és a napirenden szereplő többi törvényekkel együtt most a Ház a mezőgazdaság érdekében talán sokkal többet tesz, mint hogyha például a szövetkezeti törvény vagy a földtörvény valamilyen csekély módosításán napokig vitatkozna. Rusznák Miklós képviselőtársam már az állatorvosi kamaráról szóló törvénytervezet tárgyalása során említette, hogy a közvélemény sem érti ezeknek a törvényeknek a jelentőségét, csekély az érdeklődés. Szeretném felhívni a sajtó és más tájékoztató szerveknek a figyelmét, hogy ezeknek a törvényeknek szenteljenek figyelmet még akkor is, ha ezek talán nem olyan izgalmasak, érdekesek. Talán az országban ma sokan kikapcsolták a televíziót, mondván, hogy semmi érdekes nem történik most a Magyar Országgyűlésben. Én azt gondolom, hogy a mezőgazdaság átalakulásában, átalakításában, újrafelépítésében ezek a törvénytervezetek köztük a most érintett állat-egészségügyi törvény sokkal többet tesznek, mint sok más hosszú vita itt a parlamentben.
Az előttem szólók, illetve a bizottság előadója már minden lényeges dolgot elmondtak, és én könnyű helyzetben vagyok, mivel a bizottsági munkában a többséggel együtt szavaztunk, tehát semmiféle olyan probléma nincs a törvénnyel kapcsolatban, amit a Kereszténydemokrata Néppárt részéről kifogásként kellene elmondanom. Mégis néhány olyan szempontot szeretnék felvetni, ami ugyan pillanatnyilag talán a törvény módosítását nem teszi szükségessé, de a jövőre vonatkozólag a továbbfejlesztésnél fontos lehet.
A törvénytervezet címe: "Egységes törvényjavaslat az állategészségügyről." Ez a cím azt sugallja, mintha az egész törvényjavaslat az állatokért, az állatok egészségéért aggódna. Tudjuk mindnyájan, és természetesen definiálva van a törvényben is az állategészségügy fogalma, mégis hadd mondjam, hogy a törvénytervezetet igazából két dolog érdekli, mégpedig az emberek szempontjából az, hogy ne érje őket gazdasági kár az állatok betegsége miatt, másrészt, hogy az emberek ne betegedjenek meg az állatoktól, illetve az állatoktól származó élelmiszerek miatt.
Ennek megfelelően felvethető és azt nem mint módosító indítványt vetem fel, csak pusztán a jövőbeni továbbfejlesztés szempontjából , hogy a preambulum (1) bekezdésében nemcsak nemzetgazdasági érdekekre lehetne hivatkozni ahogy ezt már dr. Medgyasszay László képviselőtársam is mondta , hanem tulajdonképpen az ember-egészségügyi problémákra, illetve a törvény jelentőségére. Vagyis végeredményben, miközben más vonatkozásban talán az emberek egészségügye kedvezőtlen vagy nehéz helyzetbe kerül, ugyanakkor e törvény megalkotásával tulajdonképpen az emberek egészségi helyzetének a javításához is hozzájárul a parlament.
Ez a kérdés kapcsolódik a törvénytervezet 2. §-ában szereplő értelmező rendelkezésekhez is, amennyiben az 1. pont éppen az állategészségügy fogalmát határozza meg.
Fel kell itt vetni, hogy a jövőben ezt a törvénytervezetet tovább kell fejleszteni. Szándékosan nem azt mondom, hogy módosítani kell, hanem továbbfejleszteni olyan vonatkozásban, hogy valóban ne csak az emberek, hanem az állatok érdekeiről is szóljon. Ez ma még talán Magyarországon sok ember számára furcsán hangzik, mégis meg kell említeni az állatvédelem problémáját, amelyben meggyőződésem szerint az itt állategészségügynek tekintett egész tevékenységi területnek, illetve az állatorvosoknak óriási szerepük lesz.
(12.20)
A miniszter úr, akárcsak többen is, hivatkozott már az Európai Unióra, vagy más kifejezéssel az Európai Közösség törvényeivel való összhang megteremtésére. Sajnálatos, hogy itt, még a Magyar Országgyűlésben is kevesen tudják, hogy az állatok védelmével foglalkozó európai egyezményeket az Európa Tanács dolgozta ki.
Nem kívánok a témától eltérni, de néhány mondatban talán érdemes erre fölhívni a figyelmet, hiszen a Magyar Országgyűlés tagjai közül 14 képviselő dolgozik az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében. Éppen most készül az Európa Tanács parlamenti közgyűlése számára a mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságban egy jelentés, amelynek a címe: "Jelentés az állatok jólétéről" kénytelen vagyok ezt a kifejezést használni , elsősorban az állatoknak a nemzetközi szállítás közben való jólétéről. Az angol kifejezés animal welfare-t használ. Azért fordítottam vagy mondtam így, hogy állatjólét. Népjólétről a magyarban is beszélünk, ilyen minisztérium van, ez foglalkozik az emberek egészségével. Az angol kifejezés jól megvilágítja azt, amit kiegészítésképpen ennek a törvénytervezetnek a kapcsán el szerettem volna mondani, hogy tulajdonképp egy következő színvonal az bármennyire fontos is a gazdasági érdek, bármennyire is fontos az emberek egészségének a védelme , amikor az állat-egészségügyi tevékenységben továbbfejlődik a szemlélet olyan vonatkozásban, hogy az állatoknak a jólétéről is próbál gondoskodni.
Az Európa Tanácsnak hat egyezménye van, amely az állatok védelmével foglalkozik. Talán nem érdektelen megemlíteni, hogy ezek sorban: az állatok védelme a nemzetközi szállításban; az állatok védelme általában; a gazdasági célra tartott állatok védelme, a vágóállatok védelme, illetve az egyezmény arról szól, hogy milyen körülményeket kell biztosítani az állatok levágása során. A negyedik ilyen egyezmény a hobbiból tartott, úgynevezett pet animal, a háziállatok védelméről szól, és van egyezmény a kísérleti és más, tudományos célból tartott állatoknak, végül az európai vadállománynak és a természeti élőhelyeknek védelméről.
Ezeket az egyezményeket tanulmányozva azt látjuk, mindegyikben nagyon sok állat-egészségügyi és ahogy már az előbb említettem konkrétan állatorvosi feladat van. Úgy gondolom, hogy az lenne a célszerű, ha a megfelelő szakértők máris megkezdenék az állat-egészségügyi törvénynek az ilyen irányú továbbfejlesztését olyan vonatkozásban, hogy valóban az emberi célok mellett szolgálja az állatoknak a jólétét is.
Még egyszer hangsúlyozom, hogy sok ember számára ez furcsa vagy félreérthető fogalom lehet. Ez az Európa tanácsi jelentés is megfogalmazza azonban, hogy a modern társadalmaknak megváltozott a szemlélete, egész viszonya és magatartása az állatokkal kapcsolatban.
Mindnyájan láttunk már olyan televízióműsorokat, ahol különböző állatvédő egyesületek tiltakoznak az állatok szállítása ellen, illetve a társadalom egyes tagjai különösen a nyugat-európai országokban vitatják, illetve keresik azokat a megoldásokat, amelyek pontosan meghatároznák, hogy az embereknek milyen mértékben szabad vagy van joguk fájdalmat, szenvedést, károsodást okozni az állatoknak, illetve természetellenes körülmények között tartani azokat
Nagyon szép megfogalmazást találunk ebben a jelentésben, amely kimondja, hogy az állatok olyan teremtmények, amelyek közelállnak az emberekhez, és ezért érdemesek arra szó szerinti fordításban tisztelet lenne, de én úgy fordítanám , hogy kellő megbecsülést kifejező gondozásban és védelemben részesüljenek.
Azt hiszem, az igazi humanizmushoz hozzátartozik az állatokkal való tisztességes, ha tetszik humánus bánásmód is. Ezért azt hiszem, hogy az állat-egészségügyi törvénynek ilyen vonatkozásban is nagy jelentősége lesz. Természetesen ahogy már említettem támogatjuk a törvénytervezetet , az már egy jó alapot, jó keretet biztosít ahhoz, hogy továbbfejlesztéssel mindazok a követelmények beépíthetők legyenek, amelyek az állatvédelemhez kapcsolódnak. Erre való utalás már több helyen található most is a törvénytervezetben, például az állatszállításokra vonatkozó kitételben, fogalommeghatározásban. A 3. § is több mondatban utal az állattartásnál az állatok védelmével kapcsolatos követelményekre.
Úgy gondolom tehát, hogy az állatvédelem nem valamilyen környezetvédelmi feladat, hanem nagyon is komoly mezőgazdasági, általánosan gazdasági kérdés és állat-egészségügyi kérdés is.
Az előttem szólók már részletesen beszéltek az állat-egészségügyi igazgatás szervezetéről. Mi is helyeseljük azt, hogy igyekszik a törvény világos, egyértelmű rendszert kialakítani az állat-egészségügyi igazgatás szervezetében, a feladatok és a hatáskörök meghatározásában és elhatárolásában. Azok a viták, amelyek esetleg fölmerültek, azt gondolom, részben ahogy itt már említésre kerültek a végrehajtási rendelet kérdései, illetve a gyakorlat fogja bebizonyítani, hogy valóban fölmerülnek-e problémák, és módosítható-e a rendelet . Mint ahogy a bizottság is így foglalt állást, most felesleges lenne a törvény elfogadását erre vonatkozó esetleges hosszú vitákkal késleltetni.
Jó az is, hogy a települési önkormányzatok feladatait is világosan megfogalmazza a törvénytervezet. Véleményem szerint itt is van azonban majd a jövőre vonatkozólag egy továbbfejlesztési lehetőség vagy szükséglet is. Úgy gondolom, hogy a települései önkormányzatoknak a jelenleginél szélesebb körű és más feladatai is vannak az állategészségügy területén. Azt hiszem, ez sem olyan súlyos kérdés, ami a törvénytervezet elfogadását most akadályozná.
Mások is említették, és fontos, hogy a törvény visszahelyezi hogy úgy mondjam a szerepkörébe a marhalevélnek az intézményét. Láttuk, hogy annak megszüntetése milyen nehézségeket és problémákat okozott. Összefoglalásul szeretném megállapítani, hogy az előttünk fekvő egységes törvényjavaslat a más törvénytervezetekhez képest jó előkészítő munkának, a mezőgazdasági bizottságban dolgozó ellenzéki és kormánypárti képviselők szakma iránti elkötelezettségéből fakadó együttműködési készségének az eredménye.
Mindezek alapján a Kereszténydemokrata Néppárt nevében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvénytervezetet fogadja el.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)