Glattfelder Béla (Fidesz)
GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr.Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Rendkívül könnyű dolgom van tulajdonképpen, hiszen az előttem szólók a törvényjavaslat kapcsán rendkívül sok kérdést érintettek, és az általuk elmondottakkal én igen nagy mértékben egyetértek. Különösen szeretném itt külön megemlíteni Medgyasszay László és Szakál Ferenc urak hozzászólását, akik számomra nagyon szimpatikusan méltatták a törvény jelentőségét, beszéltek az állatgyógyítás, az állat-egészségügyi munkák történelmi jelentőségéről, és azokról az eredményekről, amelyeket e területen hazánk a dicső múltban elért.
Én most néhány olyan kérdésről szeretnék külön is beszélni, amelyek a törvényjavaslathoz tágabban kapcsolódnak, részben olyan kérdésekről, amelyek nem csupán e törvényjavaslathoz fűzhetők hozzá, hanem azokhoz a törvényekhez is, amelyek az állat-egészségügyi törvénnyel együtt lettek az Országgyűlés elé terjesztve, így különösképpen az élelmiszerekről szóló törvényhez kapcsolódik ez a kérdés, illetve a takarmány előállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvényhez.
(12.30)
Ez a kérdés pedig az Európai Unióhoz való csatlakozásunk kérdése. Mind a három törvényjavaslat célul tűzi ki, hogy a magyar agrárgazdaságot az Európai Unió agrárgazdaságához, annak szabályozásához közelítse. E célkitűzés mindenképpen helyes, hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy ma, amikor még nem vagyunk az Európai Unió tagjai, számunkra nem létezik olyan kötelezettség, amely szerint a magyar agrárigazgatást, általában az egész agrárágazatot összhangba kellene hoznunk az Európai Unióban szokásos szabályozásokkal. Kötelezettségeink csupán arra terjednek ki és ezt az úgynevezett társulási megállapodás is megfogalmazza , hogy a magyar agrárszabályozást az Európai Unió agrárszabályozásához közelítsük.
Természetesen rendkívül fontos, hogy a Magyar Köztársaság felkészüljön arra, egyszer talán majd az Európai Unió tagjaivá válunk, és akkor, a belépés pillanatától kezdve számunkra minden egyes szabályozás átvétele szükséges, kötelező. Tehát akkor már ennek a rendszernek, amely az Európai Unióban működik, Magyarországon is működnie kell.
Ennek részben vannak jogszabályi feltételei, tehát a szabályozórendszerre vonatkozó feltételei. De ugyanakkor vannak olyan feltételei, amelyek nem a jogszabályoktól függnek, hanem sokkal inkább az emberektől, sokkal inkább azoktól az intézményektől, amelyek ezeket a szabályokat működtetik. Bizony, ezen a területen szembe kell azzal nézni, hogy jelentős lemaradásban vagyunk.
Nagyon fontos, hogy a magyar mezőgazdasági szakigazgatás teljesítőképességét az Európai Unióban működő szakigazgatási szolgáltatások szintjére emeljük. Ez egyébként nagyon nagy gondot okozott azoknak az országoknak is, amelyek most, 1995 elején léptek be az Európai Unióba. Például Svédországban szükségessé vált, hogy a mezőgazdasági szakigazgatásban, például a földhivatalokban működő alkalmazottak létszámát majdnem 40 százalékkal megemeljék. Ugyanis teljesen nyilvánvaló volt, hogy e nélkül nem lettek volna képesek eleget tenni azoknak a feltételeknek, amelyeket az Európai Unió számukra megfogalmazott.
Nyilvánvaló, ezt az intézmény-fejlesztést korábban kell megkezdeni, mint ahogy a belépés megtörténne, hiszen mint mondottam a belépés pillanatában már megfelelő működőképességű intézményekkel kell rendelkezni.
Ebből a szempontból megvizsgálva az elmúlt pár év történéseit, azt kell mondanom, hogy kedvezőtlen fejlemények vannak, hiszen mind az 1994-es, mind az 1995-ös pótköltségvetésben a kormánypártok úgy ítélték meg, hogy ennek a területnek a költségvetési támogatását nem növelni kellene, hanem éppen ellenkezőleg, az állat-egészségügyi szolgálatok költségvetési támogatását csökkentették. S ez nyilvánvalóan nem segíti elő ennek a területnek a működőképességét. Innen fakad az egyik aggály e kérdéssel kapcsolatban.
Másik aggályom már jobban kapcsolódik a törvényjavaslat konkrét szövegéhez. Ugyanis vannak bizonyos kételyeim azzal kapcsolatban, hogy a törvényjavaslatban megfogalmazott szankciók megtarthatóak lesznek-e.
Ha megnézzük az állat-egészségügyi bírság mértékét, akkor azt tapasztaljuk, hogy a törvényjavaslat arra tesz javaslatot, hogy ennek a legkisebb mértéke 20 ezer forint, a legnagyobb mértéke pedig 1 millió forint legyen. Tudjuk, az infláció ma jelentős mértéket ér el sajnos Magyarországon, és tudjuk azt is, hogy bizony egyes állat-egészségügyi rendelkezések be nem tartása többszáz millió forintos kárt okozhat a környező gazdálkodóknak. Természetesen nagyon gyakran annak a gazdálkodónak is, aki maga nem tartja meg ezeket a szabályokat, de magának az államnak is, hiszen az állam megtéríti bizonyos esetekben a bekövetkezett károk egy mértékét.
Éppen ezért érdemes lenne megvizsgálni, hogy vajon ez a büntetési mérték elegendő nagyságú-e, ez az 1 millió forint, vagy pedig ennél magasabb értéket kellene megállapítani. Természetesnek tartom, hogy azokkal szemben, akik a különböző szabályok be nem tartásával károkat okoznak, azokkal szemben polgári peres úton is el lehessen járni. Nyugat-Európában ez már bevett gyakorlat.
Ide tartozik még az a kérdés is, amely helyesen van szabályozva a törvényjavaslatban, hogy tudniillik azok, akik a járvány kirobbanásában bizonyos szabályok be nem tartásával okozóként közreműködtek, nem részesülhetnek abban a kártérítésben, amelyet az állam fizet azoknak, akiknek az állatait el kell pusztítani, illetve bizonyos eszközeit meg kell semmisíteni a járvány megfékezése érdekében.
Sajnos azonban meg kell jegyezni, a közelmúltban volt ezzel ellentétes példa is. Magyarországon ugyanis előfordult, hogy valaki marhalevél nélkül vásárolt állatokat, ezeket bevitte saját telepére, amelyek ott fertőzést robbantottak ki. A fertőzés elterjedt a környéken. Az illető mégis részesült ebben a kártérítésben.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azt remélem, hogy a mezőgazdasági termelők és az állatorvosok együttműködésének köszönhetően Magyarországon az állat-egészségügy olyan magas színvonalra lesz emelhető, hogy mielőbb képesek leszünk megkötni az Európai Unióval az egyenértékűségi, úgynevezett ekvivalencia-megállapodást, és ezzel nem csupán a magyar fogyasztók számára biztosítjuk a magas szintű minőségi követelményeknek megfelelő élelmiszereket, hanem az ország exportbevételeit is növelni tudjuk.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps mindkét oldalon.)