Kónya Imre (MDF)

1995. október 15.

DR. KÓNYA IMRE (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Miniszterelnök úr napirend előtti felszólalásában felhívta a figyelmet az ország stabilitásának fontosságára. Hogy ez mennyire lényeges kérdés, arra talán az is felhívja a figyelmet, hogy a Magyar Demokrata Fórum és a Kereszténydemokrata Néppárt is ugyanerről a kérdésről kíván napirend előtt beszélni. Miniszterelnök úr elsősorban a tüntetésekkel kapcsolatban hívta fel a felelősségre a figyelmet.

(15.30)

Mi úgy látjuk, hogy sokkal inkább az okot kell keresni. A jelenlegi kritikus helyzet okát elsősorban abban látjuk, hogy Magyarországon ma nincs valódi kormányzás: a kormány képtelen az ügyeket a kezében tartani. A kormányzási válság folyamatosan mélyülő bizalmi válságot eredményezett. Ennek egyik jele a tüntetéssorozat, hiszen egyre többen ismerik fel, hogy a kormány nem képes a problémák megoldására.

A kormányzási válságnak sokféle megnyilvánulása tapasztalható. A legfontosabb törvényjavaslatok nem kerülnek a parlament elé. Számos olyan javaslat benyújtása elmaradt, amelyet már a korábbi kormány kidolgozott és utódjának készen átadott, a kincstári törvénytől a katasztrófa-védelmi törvényen át a fegyveres testületek szolgálati viszonyát szabályozó törvényig. A koalíciós megállapodásban is hét olyan törvény sürgős meghozatalát tűzték ki célul, amelyek közül másfél év alatt egy sem született meg. A kormánydöntések és az elfogadott törvényjavaslatok előkészítetlenek, szakmailag megalapozatlanok. Egyáltalán nincsenek tekintettel a várható társadalmi hatásokra, gyakran fel sem mérik azokat és rendre figyelmen kívül hagyják az alkotmányossági követelményeket.

A kormány tevékenysége kiegyensúlyozatlan és széteső, az összehangoltság teljes hiányát mutatja. Egymástól homlokegyenest eltérő nyilatkozatokat tesznek a kormánytagok néha a tényeket illetően is. Még az is bizonytalan, hogyan hozza döntéseit a kormány: szavazással miként ügyrendje kötelezővé teszi , vagy nem, ahogyan az egyes nyilatkozatokból valószínűnek tetszik. A kormányzási válság mindennél szembetűnőbb megnyilatkozása a kormánytagok sorozatos lemondása.

A kormányzással kapcsolatos súlyos problémákat miniszterelnök úr is elismerte akkor, amikor kísérletet tett kormánya szerkezetének átalakítására, amely próbálkozás, mint tudjuk, az SZDSZ merev ellenállásán megbukott. De elismerte ezt a kormányfő a hétvégén is, amikor arról beszélt, hogy javítani kell a kormányzati munkán és úgymond meg kell erősíteni az apparátust. A miniszterelnök tehát érzékeli a válságot, de tévedésben van a válság okait illetően. Az apparátus szakmai felkészültsége színvonalának ugyanis semmi köze sincs ahhoz, hogy ma Magyarországon nincs valódi kormányzás, hiszen nem elsősorban a kormányzati apparátus szakmai munkája, hanem annak irányítása elégtelen.

Nem egyszerűen a kormányzati munka, sőt még csak nem is az adott személyi összetételű és vezetésű kormány, hanem a szocialista-szabaddemokrata kormányzás van ma Magyarországon válságban. Érzi ezt a két kormányzó párt is, ezért egyre nyilvánvalóbban arra törekszenek, hogy a sikertelen kormányzás következményeitől megóvják magukat, azaz miközben a kormányzati hatalomhoz továbbra is ragaszkodnak, megkísérlik pártjukat vagy annak egy részét függetleníteni a kormánytól, mintegy kivonni a kormányzati felelősség alól.

A Szabad Demokraták Szövetsége kezdettől fogva ezt tette, csak fél szívvel vállalta a kormányzati felelősséget. Legmeghatározóbb politikusait távol tartatta a kormánytól, és az eltelt másfél évben kint is vagyok, bent is vagyok politizálással folyamatosan jelezte különállását. Az utóbbi időben mintha a szocialistákban is hasonló elképzelések érlelődnének. Erre utalnak az olyan ötletek, hogy szét kellene választani a pártelnöki, miniszterelnöki pozíciót, de a sorozatos miniszteri pályaelhagyások is ezt jelzik, amelyek nyomán egy árnyékkormány körvonalai kezdenek kibontakozni, paradox módon az MSZP-n belül. Bizonyára a szocialisták is felismerték, hogy a két párt katasztrofális kormányzása szükségszerű bukáshoz vezet, és ők is megpróbálják miként a szabaddemokraták ennek következményei alól a pártot vagy annak egy részét mentesíteni.

Az ország számára mindebből az a fontos, hogy a választópolgárok többségéhez hasonlóan ma már egyik kormányzó párt sem bízik abban, hogy képes lesz megoldani az ország problémáit, így a válságot bár megoldani nem tudják , prolongálják. Az elhúzódó kormányzási válság pedig az ország általános és totális válságához vezethet. A felelősség ezért a Magyar Szocialista Pártot és a Szabad Demokraták Szövetségét terheli. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.)