Szabó Iván (MDF)

1995. október 15.

DR. SZABÓ IVÁN (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Miniszterelnök Úr! Tisztelt Ház! Amit Horn Gyula miniszterelnök elmondott, azt úgy tudom nyugtázni, hogy lényegében mondanivalójával sok tekintetben egyetértünk. Hiszen nem volt két hete, hogy Für Lajos, a Magyar Demokrata Fórum elnöke a választmányi ülésen és a sajtótájékoztatón elmondta: Magyarországon kétségtelen tény, hogy a kormányzat, amikor olyan lépéseket tesz, amelyek nem szolgálják a nemzet hosszú távú érdekeit, a tűzzel játszik, mert ezzel veszélyes precedenst teremt arra, hogy mások is a tűzzel játsszanak, ennek a hullámán esetleg előremenve.

(15.20)

Úgy hiszem, hogy ha ezeket a problémákat és nehézségeket a kormány meg akarja szüntetni és a stabilitást meg akarja teremteni, akkor valóban egy aktív munkával, jó törvény-előkészítéssel, jó kormányzással és stabilitással elsősorban neki kell példát mutatnia. Nem az ellenzéken és nem az utcai tüntetőkön kell számon kérni azt, hogy meddig tűrőképes a magyar nép, hanem azt kell végig számba venni, hogy azok az intézkedések, amelyekről végső soron ma már látszik, hogy gyakorlatilag a sokat emlegetett stabilitás és egyensúly érdekében történtek, azon kívül, hogy a társadalmat frusztrálták, azon kívül, hogy katasztrofális folyamatokat indítottak el a felsőoktatásban, az önkormányzati területeken, az egészségügyben, a középrétegek lecsúszásában és így tovább, ezekért érdemes volt-e ezt megtenni, vagy pedig nem igazán itt kellett volna kezdeni a rendteremtést.

Nagyon sajnálom, de azt hiszem, nem lehet megspórolni az elégedetlenségnek hangot adó társadalmat. A párbeszédet üdvözöljük, de azt is szeretnénk hozzátenni, hogy ha a szlovák példát hozzuk fel amit miniszterelnök úr felhozott, hogy milyen jó a kapocs , akkor inkább elfedjük a problémákat, mint a valóságról beszélünk, mert mi elmondhatjuk: ilyen rossz még nem volt a szlovákiai magyarság helyzete, mint napjainkban, a sokat emlegetett alapszerződés aláírása után. (Taps az MDF soraiban.)