Tóth Pál (MSZP)

1995. október 15.

TÓTH PÁL, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Mielőtt belefognék a bizottsági állásfoglalás taglalásába, engedjenek meg nekem egy közbevető megjegyzést a törvényjavaslattal kapcsolatban. Köztudott, hogy körülbelül 1991 tavaszától kezdve de jure és de facto komoly késedelmet szenvedett ez a törvényjavaslat. Egyetértek azokkal, akiknek az a véleménye egészen finoman fogalmazva , hogy ez nem tett jót, nem volt hasznos sem az ország biztonságának, sem pedig a szolgálatoknak. Ezért tehát osztanám azt a megint csak sokak által hangoztatott álláspontot, miszerint ennek a javaslatnak a legszebb tulajdonsága az, hogy újra itt van a Ház előtt; és őszintén remélem, hogy a törvényjavaslat elfogadásáig itt is marad.

Rátérve most már a bizottság állásfoglalására:

Az emberi jogi bizottság a régi, T/420. változatot nem kijelölt bizottságként tárgyalta, de megtárgyalta, és akkor is és most is egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta. Ezt azért hangsúlyoznám így, mert azért az nem mindennapi eset, hogy egy törvényjavaslatot néhány hónappal korábban minden bizottság, amelyik megtárgyalta, általános vitára alkalmasnak tartotta, és most úgy látom, ugyanazt a törvényjavaslatot, más számmal, átdolgozva, ismét általános vitára alkalmasnak ítélte.

Bizottságunk most kijelölt bizottságként, a bizottság jellegéből fakadóan mindenekelőtt az emberi jogok európai egyezménye előírásainak, az adatvédelmi és az azóta megszületett államtitoktörvény, valamint az Alkotmánybíróság határozatainak a tükrében próbálta áttekinteni és értékelni a törvényjavaslatot.

A bizottságnak az a véleménye, hogy ez az új verzió is figyelembe veszi az állam biztonságához és az alapvető emberi jogok védelméhez fűződő alkotmányos érdekeket, és tekintettel van hazánk nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeire is, továbbá megfelel az Európa Tanács tagországai által elfogadott elveknek. Nevezetesen azoknak az elveknek, hogy a titkosszolgálatok szervezetéről és működéséről nyilvános, közérthető jogszabály rendelkezzen, ezen szervezetek tevékenységét a parlament felügyelje, a titkosszolgálati eszközök és módszerek használata e szervezetektől független szerv engedélyéhez legyen kötve; továbbá a törvényjavaslat tartalmazza a fontos és bizalmas munkaköröket, és gondoskodik az ezeket betöltő személyek ellenőrzéséről.

Tisztelt Ház! Az úgynevezett garanciális problémaköröknél maradva elmondható, hogy az új törvényjavaslatban, tehát ebben az új verzióban jelentősen megnövekedett a nemzetbiztonsági bizottság parlamenti ellenőrzési jogköre, és mindezek mellett sokkal pontosabbá is vált. Az a helyzet, hogy a kormány, az előterjesztő eddig sem kívánt és ezután sem kíván gátat szabni annak, hogy az állampolgár az adott rossz cselekedettel szemben bármilyen irányú jogorvoslati lehetőséget vehessen igénybe. Magyarán: minden jogorvoslati lehetőség az állampolgár kezében van olyan értelemben, hogy ha úgy érzi, személyes szabadságát, személyi jogait bármi módon, akár adatkezeléssel, akár információgyűjtéssel vagy a hivatalok nem rendeltetésszerű működésével megsértenék, akkor teljesen törvényesen és normális módon fordulhat bármely bírósági fórumhoz.

Kedves Képviselőtársaim! Még néhány, a bizottság ülésén felmerült kérdésről szeretnék röviden néhány szót szólni. Nem tudom felsorolni mindet, mert jó néhány kérdés merült föl, de mindenesetre kettőről mindenképpen szólni kívánnék. Az egyik a szervezett bűnözéssel kapcsolatos problémakör, a másik pedig ennek a törvényjavaslatnak a 47. §-át érinti, illetve annak (4) bekezdése kapcsán vetődött föl, és az úgynevezett provokatív adatkéréssel kapcsolatos dolgokat feszegette.

Először a szervezett bűnözésről:

Senki előtt nem titok, aki itt ül a kupolában, hogy a koalíciós egyeztetés egyik igen érzékeny pontja volt ennek a kérdéskörnek a pontos meghatározása. Egyrészt illetékességi, hatásköri kérdések miatt, másrészt pedig azért, mert a szervezett bűnözés mint olyan, jogdogmatikailag igen nehezen megfogható valami. A Btk.-ban ugyan nagyon kevés tényállásnál lehet pontosan ilyen elemeket találni, van azonban persze precízebb, a cselekményi oldalról történő megközelítés, amelyik amolyan munkadefinícióként is felfogható. Ámde ebből a definícióból is csak az tűnik ki, hogy a szervezett bűnözői tevékenységgel kapcsolatba hozható bűncselekményeknek vége-hossza nincs.

Végül is a bizottság elfogadta azt a megoldást, amit az előterjesztő kínált; vagyis azt, hogy a javaslat megpróbálja megadni a nemzetbiztonsági szolgálatoknak azt a lehetőséget, hogy igenis, eljárhassanak olyan volumenű és mértékű cselekmények esetében, amelyek már magának az országnak a pénzügyi, gazdasági biztonságát veszélyeztetik. Egy biztos: elengedhetetlen, hogy a törvénynek amennyiben a parlament elfogadja ezt a törvényjavaslatot legyenek az illetékességi hatáskörre vonatkozóan precíz végrehajtási szabályai. Jó lenne, ha ebben a kérdésben konszenzusra tudnánk jutni. S merem állítani, hogy ez a remény megalapozott, tekintettel arra, hogy ez a szöveg, a szervezett bűnözésről szóló passzus is kompromisszumos megoldás eredménye.

Végül nagyon röviden a provokatív adatkérésről néhány szót:

Bizottságunk egyik tagja azt firtatta, hogyan is néz ki a gyakorlatban a 47. § (4) bekezdése nem idézném most ezt szó szerint. Az előterjesztő képviselőjének meghallgatása után csak az biztos, hogy ez egy borzasztóan érzékeny és roppant bonyolult kérdés. Nálunk fejlettebb demokráciákban sem képzelhető el az, hogy valaki egyenes módon forduljon a szolgálatokhoz és megkérdezze: "Te, nemzetbiztonsági szolgálat, folytatsz-e ellenem valamilyen tevékenységet?" Mert erre, kérem szépen, megint csak azt mondom: minden demokráciában csak egyet válasz adható, hogy "Nem mondom meg".

Be kell tehát érnünk azzal, hogy az adatkezeléssel kapcsolatban a nemzetbiztonsági szolgálatokkal szemben három különböző fórum járhat el. Nevezetesen: az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az adatvédelmi biztos, a harmadik pedig a nemzetbiztonsági bizottság. Ez utóbbinak ellenőrző, felügyeleti jogköre lehetővé teszi, hogy a bizottság kivizsgálja az egyéni panaszokat, akár a helyszínen is tájékozódhat, és vizsgálat lefolytatására is felkérheti az illetékes hatóságokat.

Mindezeket tekintetbe véve, az előterjesztő képviselőjének érveit és válaszait meghallgatván a bizottságunk a javaslatot összességében és részeiben szükségesnek tartja, az alkotmánnyal és az emberi jogok terén vállalt kötelezettségeinkkel összhangban lévőnek ítélte, következésképpen a T/1474. számon beterjesztett régi-új törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak ítéljük. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)