Csiha Judit (MSZP)
DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A népszámlálások hosszú ideig csak az állam erejének, katonai és gazdasági teherbíró képességének felmérésére szolgáltak. A modern népszámlálások, amelyek az európai országokban a XVIII-XIX. században alakultak ki, nemtől, kortól, nemzetiségi hovatartozástól és társadalmi helyzettől függetlenül már mindenkire kiterjedtek. Magyarországon modern népszámlálást először 1870-ben tartottak, azóta tízévenkénti gyakorisággal hajtják végre a teljes körű összeírást, amely a népesség és a lakásállomány legfontosabb adatainak számbavételét, feldolgozását és közzétételét jelenti. A teljes körű népszámlálások tízévenkénti gyakorisággal történő végrehajtása a XX. század végére az egész világon általánossá vált. A nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején mindössze öt országban nem került sor népszámlálási adatfelvételre. A hazai társadalmi-gazdasági folyamatok felgyorsulása miatt, hasonlatosan az egész világon lezajlott folyamatokhoz, egyre növekvő és a demográfia más területeit is érintő információigény kielégítésére mind az egyes országok, mind a nemzetközi statisztikai szervezetek keresik a megoldásokat. Az egyik megoldási lehetőség a népszámlálások gyakoribb megtartása, a másik pedig a reprezentatív mintavételen alapuló kis népszámlálások, az úgynevezett mikrocenzusok végrehajtása. Ez utóbbit az ENSZ statisztikai szervezete a hatvanas évek eleje óta ajánlja tagországainak. Magyarországon a hatvanas évtizedben két, a hetvenes és nyolcvanas évtizedben pedig egy-egy mintavételes mikrocenzus tartására került sor.
Magyarországon a népszámlálások végrehajtását mindig törvény vagy törvényerejű rendelet szabályozta. A cenzus közti időszakokban eddig lebonyolított mikrocenzusok jogszabályi alapját a Központi Statisztikai Hivatal elnökének rendelete képezte. 1990-ben azonban megszületett az új statisztikai törvény, mely szabályozza a KSH elnökének adatgyűjtés-elrendelési jogkörét. Ez alapján, valamint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően a mikrocenzus végrehajtásáról ezek miatt külön törvényben kell rendelkezni.
A mikrocenzus felvételi tematikája az ENSZ kilencvenes európai népszámlálási alapprogramjára épül, ugyanakkor igazodik a több mint százéves múltra visszatekintő magyar népszámlálások hagyományos felvételi programjához, illetve a mai kor követelményeihez, a társadalmi és tudományos élet elvárásaihoz.
Az 1990. évi népszámlálás eredményei még csak a kezdetét jelenthették a politikai és gazdasági élet azon változásainak, melyek a korábbiaktól gyökeresen eltérő irányú és intenzitású folyamatokhoz vezettek. Az azóta eltelt időszakra visszatekintve bizonyosan állítható, hogy a magyar társadalom átalakulása több lényeges összetevőjét tekintve mélységében, méreteiben meghaladta az előző évtizedek során regisztrált változásokat.
A mostani összeírás az elmúlt öt év tapasztalatai, társadalmi-gazdasági változásai feltérképezéséhez, a döntések előkészítéséhez szükséges információkat biztosítja. A 2 százalékos mikrocenzus adatfelvétele körülbelül 80 ezer lakásban valamivel több mint 200 ezer személyt érint. Az összeírásra kerülő lakásokat az 1990. évi népszámlálás címanyagából véletlenszerűen fogják kiválasztani. A mikrocenzus megszervezése, az adatgyűjtés szakmai irányítása, az adatok feldolgozása és közzététele a KSH feladatai közé tartozik. A helyszíni adatfelvételt kiképzett számlálóbiztosok végzik, akik e tevékenységi körükben hivatalos személynek minősülnek.
Az adatfelvételre jövő év, 1996 áprilisában kerül sor. A felvétel egyedi kérdőíveken, interjú módszerével történik. A mikrocenzus összeírása után a gyűjtött adatokat a levéltári törvényben meghatározott időn belül, kizárólag statisztikai célra lehet majd felhasználni, illetve azokba csak az érintett személy tekinthet bele. Az adatok feldolgozása és teljeskörűsítése után az információk közzétételére 1996 végén, illetve '97 elején kerül sor. A mikrocenzusból származó információk a társadalmi-gazdasági átalakulás folyamatát mutatják be a demográfia tudományának szemszögéből, ugyanakkor mintegy félidejű eredményekről számolnak be az előző és a következő, az ezredfordulóhoz kapcsolódó népszámlálás között.
A kifejtett indokokra tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést a javaslat megtárgyalására és elfogadására. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)