Bihari Mihály (MSZP)
DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP): Köszönöm a szót, és köszönöm a lehetőséget, hogy innen szólhatok; ezt egyszerűen a gipsz, ami a lábamon van, teszi indokolttá.Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Nem túl érdekes, nem is igazán izgalmas és nem is terjedelmes törvényjavaslat fekszik a tisztelt Ház asztalán, viszont annál jelentősebb ez a törvényjavaslat.
Óhatatlanul felvetődik a kérdés: mi indokolja azt, hogy országgyűlési döntés szülessen egy mikrocenzusos statisztikai felmérésről, illetve azt, hogy törvény formájában szülessen meg ez a javaslat. Erre könnyen lehetne egy formáljogi érvvel válaszolni, nevezetesen azzal, hogy az 1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról így rendelkezik. Úgy rendeli, hogy mind a teljes körű statisztikai felmérésről, mind pedig a mikrocenzusos felmérésről az Országgyűlésnek kell döntenie. Azonban ennek a rendelkezésnek is megvan a maga ésszerű oka és indoka. Ez az ésszerű ok és indok az, hogy azok a magyarok állampolgárok, akik a véletlenszerűen kiválasztott mikrocenzusos mintába beleesnek, kötelesek választ adni. Márpedig az állampolgárokat adatközlésre kötelezni csak törvényben lehet, tehát csak törvényben lehet számukra kötelező jelleggel előírni az adatszolgáltatást.
Az indokok között fel lehet sorolni azt is, hogy az adatgyűjtés kapcsán bizonyos garanciákat és elveket, bizonyos szempontokat feltétlenül figyelembe kell venni, illetve ezek érvényesítését biztosítani kell. Melyek ezek? Azok, amelyek az eredeti statisztikáról szóló törvényjavaslat előbb idézett paragrafusához is vezettek, nevezetesen, hogy meg kell védeni az állampolgárokat a felmérésekkel való zaklatástól. Ráadásul ilyen teljes körű felmérések esetében különösen fontos, hogy csak olyan szerv végezze a felmérést, olyan szakmai és módszertani felkészültséggel rendelkező kérdezőbiztosok, akik garantálják egyrészről a felmérés korrektségét, másrészről a szakmai és módszertani elvek érvényesítését, harmadrészt pedig a megszerzett adatok feldolgozásának korrektségét; de nemcsak a korrektségét, hanem azt is, hogy mind az adatgyűjtés, mind pedig azok feldolgozása a személyes adatok védelméről szóló törvényi és alkotmányos előírásoknak megfeleljen.
Végül azt gondolom indokolja e törvényjavaslat beterjesztését az is, hogy egy országos hatáskörű szervet kell utasítani e felmérés elvégzésére. Ezt pedig a Központi Statisztikai Hivatal esetében csak az Országgyűlés teheti meg.
Nagyon fontos az, amiről államtitkár asszony is beszélt a bevezető expozéjában, hogy a felmérés szakmai hitelét is biztosítani kell. Azt gondolom, hogy Magyarországon mind a teljes körű, mind pedig a mikrocenzusos felmérésre a legteljesebb szakmai garanciát a Központi Statisztikai Hivatal és annak szakértő apparátusa biztosítja.
(18.00)
Ez a szakértő apparátus biztosítja a mintavétel korrektségét, hogy megfeleljen azoknak a matematikai statisztikai, véletlen kiválasztáson alapuló módszereknek, amelyek alapján a mintába bekerülő mintegy 80 ezer lakás, az ezekhez tartozó körülbelül 200 ezer állampolgár adataiból levont következtetések és tények általánosíthatók legyenek az egész magyar társadalomra. Ezt pedig csak akkor lehet megtenni és a szociológia és a matematikai statisztika módszertani szabályainak akkor felel meg , hogyha a jól ismert és a szakemberek előtt egyértelműen ismert követelményeket a rétegzett mintavétel kialakítása kapcsán, illetve a kérdőív összeállítása, megszerkesztése, majd feldolgozása kapcsán betartják.
A felmérés tárgyköreit tartalmazza a törvényjavaslat 3. §-a. Kicsit részletesebben, magyarázó jelleggel az indokolás még tovább bontja azokat a tárgyköröket, amelyekre kiterjed a felmérés ez azt is jelenti, hogy másra nem terjedhet ki a felmérés. Egyúttal az indokolásban utalás van arra is, hogy az ezekre a tárgykörökre vonatkozó adatok milyen társadalmi változásokat, milyen társadalmi tendenciák változását képesek mérni: a lakástulajdoni viszonyoktól kezdve, a demográfiai viszonyokon születési, halálozási, válási statisztikákon keresztül a műveltségi, iskolázottsági viszonyok tekintetében egyaránt; vagy a munkavállalásból, illetve a gazdaságilag aktív rétegből való kiesés kapcsán megmutatkozó folyamatokat.
Tudjuk jól azt, hogy a tízévenként sorra kerülő teljes körű felmérés nem elegendő ezeknek a folyamatoknak az időszerű értékeléséhez. Ezért vezették be a világon szinte mindenhol, hogy a tízévenkénti teljes körű felmérésnek körülbelül félidejében mikrocenzusos felméréssel is megállapítják az adott időben a társadalom legfontosabb társadalmi, gazdasági, művelődési és a többi folyamatait, hogy a tendenciák és a folyamatok előbb kirajzolódjanak és pontosabban kirajzolódjanak.
Azt hiszem, nem kell részletesen indokolni azt ahogy államtitkár asszony is szólt róla , hogy 1990 vagy '87 és 1995 között milyen lényeges változások következtek be a lakástulajdoni viszonyokban, a foglalkoztatási, a jövedelmi viszonyokban és a többi; és előre mondhatjuk azt is, hogy 1996 és 2000 között legalább akkora változások a társadalmi rétegeződésben bekövetkező átalakulások tanúi leszünk, mint aminek a tanúi voltunk eddig, és ez óhatatlanul szükségessé teszi ennek a mikrocenzusos felmérésnek a megtörténtét.
A felmérés adatainak a felhasználói között, azt gondolom, két csoporttal lehet elsősorban számolni: egyrészt a tudomány művelői bizonyos tudományok művelői nem is élhetnek meg ezek nélkül az adatok nélkül. Nemcsak a társadalomstatisztikusok, de a demográfusok, a szakszociológia, gazdaságszociológia, művelődésszociológia, politikai szociológia, szervezetszociológia művelői egyaránt alapműként kezelik ezeket a statisztikai kiadványokat. Mondhatjuk azt, hogy ebben a tudománykörben vagy az ezeket a tudományokat művelők körében szakmai bestsellernek számít a Statisztikai Hivatalnak mind a teljes körű, mind pedig a mikrocenzusos felmérésről szóló kiadványa, illetve kiadványsorozata. De legalább ilyen körben számíthat érdeklődésre ez az anyag legalábbis reményeim szerint a politikai döntéshozók körében, hiszen azok a politikai döntések, amelyeket a kormány és az Országgyűlés hoz, elsősorban ezeket a viszonyokat foglalkoztatási, demográfiai, iskolázottsági, lakástulajdoni viszonyokat érintik. Van, amikor közvetlenül, direktben, rögtön, szinte napok alatt érzékelhető a változás; van, amikor csak közvetve, áttételesen és nem direktben és nem teljes egészében természetesen.
Végül néhány szót arról, hogy mi indokolja, mi a célja egy ilyen mikrocenzusos felmérésnek. Mi a célja, és mi indokolja azokon kívül, amiket eddig elmondottam? Egyrészről az, hogy jelentős pénzt lehet megtakarítani a mikrocenzusos felméréssel a teljes körű felméréshez képest, úgy ugyanakkor, hogy a teljes populációra, az ország, a lakosság egészére általánosítható tendenciákra, törvényszerűségekre lehet következtetni a minta feldolgozása kapcsán megállapított törvényszerűségekből.
A másik célja a mikrocenzusos felmérésnek az, hogy az általánosítható adatokkal egy időben tulajdonképpen a magyar statisztikai felmérés folyamatosságát lehet biztosítani. Ahogy államtitkár asszony is elmondotta, 120 éve folyik a rendszeres statisztikai adatgyűjtés Magyarországon, tízévenként, illetve a hetvenes évektől bevezetve ez a mikrocenzusos formája is. Nem mindig sztenderd kérdőívek, nem mindig sztenderdizált eljárás keretében folytak, de a magyar statisztika megbízhatósága biztosította és biztosítja azt, hogy évtizedekre, sőt évszázadra visszamenőleg lehet társadalmi folyamatokat, elsősorban makrotársadalmi folyamatokat megállapítani.
Hadd mondjam el azt, hogy a magyar statisztika megbízhatóságát bizonyítja az is, hogy a francia szociológus, Durkheim, amikor az öngyilkosságról makrotársadalmi aspektusból kívánt anyagokat gyűjteni és végül elkészíteni a nagy tanulmányát , akkor többek között azért választotta az Osztrák-Magyar Monarchiát és azon belül a magyarországi öngyilkossági eseteket , mert megállapította, hogy megbízható, korrekt és teljes körű statisztika van Magyarországon például az öngyilkosokról. Volt egy olyan időszak például az öngyilkosságról szóló felmérések kapcsán, hogy Magyarországon azért olyan nagy az öngyilkosságok száma, mert túl precíz és túlságosan teljes körű, pontos és megbízható például a halálozási okok nyilvántartása és a többi és ezeket megmentik vagy meg tudják menteni a manipulációtól. Természetesen nem ez a magyarázata a magyarországi öngyilkosságoknak, csak érdekességként jegyeztem meg.
Fontosabbnak tartom azt, hogy a magyar statisztikusok szakmai megbecsülése a nemzetközi tudományos életben igen magas, még akkor is, hogyha tudjuk jól: főleg katonastatisztikai, gazdaságstatisztikai és a többi adatok tekintetében voltak évtizedek, amikor rendkívül nagy manipulációkat hajtottak végre; azonban vannak olyan eszközök, amelyekkel ezeket a manipulációkat is pontosítani lehet.
Azt gondolom, hogy ez az 1996-ra tervezett mikrocenzusos statisztikai felmérés azokban a tárgykörökben, amelyeket a törvényjavaslat 3. §-a tartalmaz jó alkalom arra, hogy öregbítse a magyar statisztikusok hírnevét, de még jobb alkalom arra, hogy a statisztikával, adatokkal, tényekkel, számadatokkal foglalkozó tudományágak képviselői számára alapművek jelenjenek meg, és a politikai döntéshozók szintén tudomást szerezzenek a számukra figyelembe vehető, döntéseiket esetleg befolyásoló adatokról, tényekről, folyamatokról, tendenciákról.
Mindezekre tekintettel a Szocialista Párt frakciója nevében elfogadásra javasolom és ajánlom tisztelt képviselőtársaimnak ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánykoalíció padsoraiban.)