Lotz Károly (SZDSZ)
DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! Természetesen megismerheti a Ház, sőt kívánatos is, bármikor állunk készséggel szóban, írásban rendelkezésre; a háttéranyagok egy része nem nyilvános, de kérésre természetesen betekintést biztosítunk. Ami a koncessziót és állami építést illeti, elég lényeges és más típusú döntést hozott a kormány ezzel kapcsolatban, mint ami eddig volt az autópályákkal kapcsolatban. A '90-es évek elején inkább a koncessziós változat került előtérbe, tekintettel a minimális állami részvételre, a részvétel reményére, ami például az M1-es és várhatóan az M15-ös építésével kapcsolatban jelentkezett. Az M5-ös esetében, sajnos, a tapasztalatunk már rosszabb, mert az bár koncessziós megállapodás keretében épülne, de az alacsony forgalomra tekintettel a koncessziós társasággal elég magas állami hozzájárulás mellett kellett dönteni.
Az M3-as esetében a magánkoncessziós és az állami konstrukció már közel azonos állami tehervállalást jelentett, ezért döntött a kormány végül amellett, különös tekintettel arra, hogy az elfogadott változat a Polgár utáni szakaszt további állami tehervállalás nélkül tudná megépíteni, szemben a koncesszióssal. Ennek az az oka, hogy a bevételekből származó haszon gyakorlatilag nem kerül ki az országból, tehát egy önfinanszírozó, erre fordítható bevételről van szó.
Ilyen értelemben azt hiszem, valóban korszerű döntés volt a kormánynak ez a döntése. Az M3-as tekintetében is jelzem, hogy nem egymás rovására valósulnak meg: párhuzamosan épül állami és koncessziós változatban, így például 1997-ben feltehetően egyszerre négy és fél autópálya fog épülni: az M15-ös, az M5-ös és az M7-es koncessziósban, az M3-as állami változatban és az M2-es pedig Phare-segélyből és bankhitelből. Minden esetben külön-külön az életképesség tudatában, a pénzügyi tárgyalások függvényében fog dönteni a kormány az autópálya-építésről. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)