Györgyi Kálmán
DR. GYÖRGYI KÁLMÁN legfőbb ügyész: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Mélyen tisztelt Képviselő Úr! Annyit szeretnék mondani, hogy református templomban sohasem tartanak nagymisét, legfeljebb istentiszteletet. (Taps a bal oldalon.) Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény értelmében az ügyészség köteles az országgyűlési képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni és munkájukhoz a részükre szükséges felvilágosítást megadni. Felvilágosítást akkor ad az ügyészség, ha kérik. Ha képviselő úr ezt a kívánságát kifejezte volna, a munkájához szükséges felvilágosítást megkapta volna, így több téves állítása elkerülhető lett volna.
A Fővárosi Főügyészség nem indított eljárást és a Budapesti Rendőr-főkapitányság sem. Az ügyben a debreceni rendezvény társrendezője, a Magyarok Világszövetségének Hajdú-Bihar megyei szervezete tett feljelentést a városi rendőrkapitányságnál, mert úgy vélte, hogy a rendezvény után árusított képes ábrázolatok közül több gyűlölet keltésére alkalmas volt. E feljelentés alapján rendelt el nyomozást a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság. Az ügyben tehát nyomozást rendeltek el és nyomozást folytattak le. Vádbeli tényállás nincs, senki ellen nem emeltek vádat.
A képviselő úr által idézett tényállás, a Btk. 269. §-a az ott felsoroltak ellen nagy nyilvánosság előtt gyűlöletre uszítást rendeli büntetni. A gyűlölet egy heves ellenséges érzelem, az uszítás pedig az ilyen érzelem kiváltására irányuló, szélsőséges formában megnyilvánuló ráhatás. A nyomozóhatóság nem a Magyarország 1920. június 4-e előtti akkor volt a trianoni békeszerződés országhatárainak ábrázolása és az "Igazságot Magyarországnak!" kívánság kifejezése miatt járt el; ott egyéb képes ábrázolatokat is árusítottak.
Megítélésem szerint a nyomozás elrendelése törvényes volt. A nyomozás annak a föltárására irányult, hogy az adott körülmények között az említett tényállás megvalósult-e. A rendőrség által folytatott nyomozás esetén az ügyészség feladata az, hogy felügyeljen a nyomozás törvényessége fölött. Az ügyészségnek egyformán kötelessége biztosítani azt, hogy minden bűncselekményt következetesen üldözzenek, de az is, hogy senkit ne vonjanak törvényellenesen büntetőjogi felelősségre. Az ügyészség már az interpellációt megelőzően törvényességi felügyeleti jogkörében ismételten foglalkozott az üggyel, és legutóbb a Legfőbb Ügyészség nyomozásfelügyeleti főosztálya arra kérte meg a Hajdú-Bihar megyei főügyész urat, hogy szíveskedjék a nyomozás megszüntetése iránt intézkedni, mert a bizonyítás során feltárt tények nem erősítették meg a bűncselekmény alapos gyanúját. A köztársaság ügyészei és magam is legjobb tehetségünk szerint arra törekszünk, hogy pontosan, részrehajlás nélkül alkalmazzuk a törvényeket. Azt sajnálatosnak tartom, hogy képviselő úr az interpellációban említett ügy kapcsán a Magyar Köztársaság ügyészségét olyan minősítésekkel illette, amelyekre az nem szolgált rá, és személyemmel kapcsolatban is olyan kijelentéseket tett, amelyeket udvariasnak nem tudok tekinteni.
Egyebekben a trianoni békeszerződést a Nemzetgyűlés az 1921. évi XXXIII. törvénycikkel iktatta a Corpus Iuris Hungarici-be, a párizsi békeszerződést pedig az Országgyűlés az 1947. évi XVIII. törvénnyel cikkelyezte be. A képviselő úr igen jól tudja azt, hogy a két békeszerződés az ország határainak a megrajzolásában hogyan viszonyul egymáshoz. A párizsi békeszerződés nagyrészt visszaállította a trianoni határokat, némileg azonban Magyarország hátrányára változtatta meg azokat, elsősorban északon. Ezek ma Magyarországon hatályos törvények. Kérem szépen válaszom szíves elfogadását. (Taps.)