Torgyán József (FKGP)
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Két ügyrendi észrevételt kívánok tenni a mai tárgyalási szakasz interpellációs részével kapcsolatban. (Zaj. Mozgás.) Az egyik ügyrendi észrevétel a legfőbb ügyész úr válaszával kapcsolatos. Ugyanis egy hónapon belül másodszor fordult elő, hogy a legfőbb ügyész úr az interpellációval kapcsolatban olyan álláspontot hangoztat, hogy a képviselő miért interpellációt terjesztett elő és miért nem kereste meg az országgyűlési képviselői jogállása értelmében őt közvetlenül levélben. Úgy gondolom, ezzel kapcsolatban utalnom kell a Házszabály 90. §-ának (1) bekezdésére, amely kimondja: "Az országgyűlési képviselő az alkotmányban meghatározottakhoz a feladatkörükbe tartozó minden ügyben... tehát nem a legfőbb ügyész úr véleményétől teszi függővé, hanem minden ügyben - ... magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet". Az alkotmány 27. §-a pedig kimondja: "Az Országgyűlés tagjai az állampolgári, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosaihoz, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez kérdést, a kormányhoz, a kormány bármely tagjához és a legfőbb ügyészhez interpellációt és kérdést intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben". Tehát úgy az alkotmány, mint a Házszabály is az országgyűlési képviselő belátására bízza, hogy az országgyűlési képviselő olyan súlyúnak ítéli-e meg az ügyet, hogy interpellációt intéz a Ház és az ország nyilvánossága előtt a legfőbb ügyész úrhoz, vagy pedig csak az országgyűlési képviselői jogállásból fakadó módon, a nyilvánosság kizárásával elintézhetőnek tartja az ügyet egy egyszerű levélbeli megkereséssel.
(16.30)
Elfogadhatatlan, hogy a legfőbb ügyész úr mondja meg nekünk, országgyűlési képviselőknek, hogy a képviselői jogállásból fakadó munkánkat miként végezzük. Ezért tisztelettel indítványozom, szíveskedjék a legfőbb ügyész urat tájékoztatni, hogy mi akkor is a képviselői jogállásból fakadó kötelezettségeinknek teszünk eleget, ha interpellációt intézünk hozzá. Ez az egyik ügyrendi kérésem.
A másik ügyrendi kérésem sajnos az elnök asszony működésével kapcsolatos. Nevezetesen, a Házszabály 19. §-a (2) bekezdésének d) pontja kötelezően előírja, hogy ön részrehajlás nélkül köteles vezetni az ülést. Márpedig az interpellációs idő letelténél ön különbséget tesz most már sokadszor aszerint, hogy kisgazda képviselőre vonatkozik-e... (Közbeszólás balról: Vagy nagygazda képviselőre...)... éppen az idő letelte vagy pedig a kormányzati oldalra. Pont előttem történt, hogy akkor, amikor a közlekedési és postaügyi miniszter úrnak... (Közbeszólások balról: Olyan nincs!)... az ideje letelt, akkor 30 másodperc után is csak bizonytalan kopogással jelezte az elnök asszony az idő leteltét, míg az én esetemben rögtön a gép kikapcsolásával mint ahogy azt minden esetben a kisgazda képviselőkkel teszi.
Én ezért azt az ügyrendi javaslatot teszem az elnök asszony működésével kapcsolatban, hogy szíveskedjék a Házszabály 19. §-a (2) bekezdésének d) pontját betartani. Ha nem tenné az elnök asszony már most jelzem , arra az esetre a kisgazda frakció kénytelen lesz megfontolni, hogy az ön elnöklése alatt egyáltalán lehetségesnek tartja-e parlamenti működését vagy sem. (Felzúdulás és közbeszólások balról: Nagyon jó!)
Kérem, elnök asszony ne tegyen különbséget aszerint, hogy kisgazda képviselő szólal-e fel vagy más országgyűlési frakció képviselője. Köszönöm a türelmét. (Taps a kisgazdapárti padsorokban.)