Kis Zoltán (SZDSZ)
DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Bevezetőként szeretnék köszönetet mondani mindazon kormánypárti és ellenzéki képviselőtársaimnak, akik az élelmiszerekről szóló T/1303. számú törvényjavaslathoz hozzászólásaikkal, alkotó és segítőkész közreműködésükkel hozzájárultak.Megelégedéssel és örömmel tölt el, hogy valamennyi hozzászóló előadásában kiemelte: az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat agrárjogalkotásunk jelentős állomása, amely továbbfejleszti az európai jogharmonizációhoz vezető úton jogalkotásunkat. Ahogy azt Kertész Zoltán képviselő úr bevezetőjében elmondta, az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat a szakmai törvénycsomag egyik legjelentősebb törvényjavaslata, amely megfelel a piacgazdaság jelenlegi követelményeinek és a korszerű élelmiszer-szabályozás alapjait teremti meg hazánkban. Dr. Szántó Mihály képviselő úr pedig mintegy alátámasztva ezt részletesen vázolta a törvény megalkotásának szükségességét, amely alapfeltétele annak, hogy Magyarország bár jelenleg még kívülállóként , megjelenhessen az Európai Unió belső piacain, illetve felkészülhessen az Unióba való tagfelvétellel járó kötelezettségvállalásra.
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy reagáljak egy-két kritikai megjegyzésre is.
Bogárdi Zoltán képviselő úr a hatósági ellenőrző intézményrendszerek finanszírozásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az ellenőrzés tekintetében a törvény akkor éri el valódi célját, ha az intézményeket megfelelően finanszírozzuk, biztosítva ezzel hatékony működésüket. A gondolattal teljesen egyet kell hogy értsünk, és az Országgyűlés figyelmét arra kell fordítani és itt kapcsolódnék a korábban Medgyasszay László által említettekhez is , hogy a költségvetésben ezen intézményrendszerek megfelelő működtetésének hatékony feltételei meglegyenek.
Glattfelder Béla képviselő úr a minőségvédelmi bírság felső határának mértékével kapcsolatban a törvényjavaslat szerint ez 1 millió forint kifejtette, hogy különösen a nagy élelmiszer-előállító cégek esetében nem kellő mértékű a visszatartó erő egy ilyen, esetlegesen súlyos jogsértéssel szemben. Álláspontunk az, mivel a minőségvédelmi bírság más egyéb szankciókkal is összekapcsolható, nemcsak az áru forgalomból való kivonásával, hanem a legsúlyosabb esetben az előállító cég teljes bezárásával és a termelés leállításával is, így változatlanul az az álláspontunk, hogy komplex alkalmazásával e szankciórendszer megfelelő visszatartó erővel bír.
Győriványi Sándor képviselő úr hozzászólásában kifogásolta, hogy a törvény céljával ellentétes módon, amely a fogyasztók egészségvédelmét hangsúlyozza, a törvény hatálya alá tartoznak a dohány, illetve a dohánytermékek, amelyek köztudottan károsak az egészségre. Ezzel nincs mit vitatkozni, ez valóban így van. A fogyasztói védelem a jelen törvényjavaslatban akként valósul meg, hogy a termék-előállítók és a forgalmazók kötelezettségeit a fogyasztó szempontjából szabályozza. Arra vonatkozóan, hogy a szabályozásnak megfelelő termékből a fogyasztó mit és mennyit fogyaszt, már a törvény nem rendelkezhet, de nem is célja. Ha valaki szándékosan akarja az egészségét rongálni, akkor azt tehesse meg, de mindenekelőtt a megfelelő fölhívás, a megfelelő felvilágosítás álljon rendelkezésére, és teljes egészében biztos lehessen afelől, hogy az az anyag, amit magához vesz, az az-e, mint amiről a terméken feltüntetett jegyzék őt tájékoztatja. A törvény által tiltott egészségkárosító anyagok és a dohánytermékek között lényeges különbség az, hogy az utóbbinál a fogyasztói egészség- és érdekvédelem kettéválik. E törvény csak a fogyasztói érdekvédelmet, s nem pedig az egészségvédelmet hivatott szabályozni.
Az élelmiszertörvény felhatalmazása alapján az Európai Közösségek irányelveinek figyelembe vételével miniszteri rendelet készül, amely a dohánytermékekre egyértelmű utalásokat fog tartalmazni.
Sajnos élelmiszereink egy része például a pálinkakészítmények, de felsorolhatók még más termékek is: szalonna, édességek nem tartozik az egészséges táplálékok körébe; ennek ellenére nem lenne célszerű e termékeket kivonni az élelmiszertörvény hatálya alól.
A törvény önmagában elegendő ahhoz, hogy a magyar élelmiszeripar minden vonatkozásban megfeleljen a megcélzott színvonalnak. Ahhoz, hogy ezt elérhessük, szükség van az alapanyag-termelők, a termék-előállítók és a forgalmazók hajlandóságára is; némely esetben a kemény szankciók kilátásba helyezésével, mert az önkéntes jogkövetést ebben az országban mindenkitől elvárni, azt hiszem, még illúzió. A fogyasztó pedig úgy segíthet a folyamaton, hogy csak olyan színvonalú terméket fogyaszt, amely megfelel mind a minőségbeli, mind pedig a forgalomba hozatal körülményeit illető elvárásoknak.
Ez árfekvéstől független! Az alacsonyabb árfekvésű termékeknek is meg kell felelniük azoknak a szabványbeli követelményeknek és azon normáknak, amelyekről a vásárlót az adott termék tájékoztatja akár a csomagolásán, akár egyéb, meghatározott módon. Így mindazok, akik silány terméket állítanak elő vagy forgalmaznak, előbb-utóbb de inkább előbb, mint utóbb el kell hogy tűnjenek a piacról.
Elmondhatjuk, hogy az élelmiszerekről szóló törvény elfogadásával mind gazdasági, mind jogi értelemben megtettük az első lépést annak érdekében, hogy gazdaságunk, élelmiszer-szabályozásunk, -forgalmazásunk, -feldolgozásunk az európai integráció jogi szabályozásának megfeleljen.
Tisztelt Országgyűlés! Még egyszer köszönöm konstruktív hozzáállásukat, és kérem, hogy a törvényjavaslatot szavazataikkal támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps.)