Kis Zoltán (SZDSZ)

1995. október 16.

DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ennél a törvénymódosításnál már nem beszélhetek a Ház egységéről, nem állíthatom, bár szeretném, hogy az ellenzék és a kormánypárti képviselők egyaránt örülnek, és egyaránt szükségesnek tartják ezt a módosítást, amely a tárca szándékai szerint az első változatban egy átfogóbb és nagyobb területet szabályozó változtatásnak készült.

A kormányon belül kialakult konszenzus szűkítette le erre a két szakaszra, ez végül is igen kemény és komoly vitákat váltott ki, sőt ellenérzéseket is szült.

Miről szólt ez a két módosítás? Az egyik, ami a mezőgazdasági ágazatban tevékenykedő kistermelők adóalannyá történő bejelentkezését szorgalmazta, a másik, hogy egyes állami támogatások juttatására a törvénymódosítás kimondja, hogy ezt külön jogszabály kamarai tagsághoz köti. Amikor a kamarai törvényt elfogadtuk, akkor azt az álláspontot képviselte ellenzék és kormánypárt egyaránt, hogy a kötelező kamarai tagság elvét fogjuk követni. Egyelőre nem mozdulunk el a liberalizált szabályozás irányába, bár tudjuk, hogy Európában a poroszutas kamarai rendszer felbomlóban van. Arról tettünk akkor tanúbizonyságot, hogy szeretnénk a piacgazdaság szabályait úgy rendezni, hogy az mindenki számára elérhető legyen, és a feketegazdaságot a lehetőség szerint a rendszeres piaci tevékenység köréből kizárjuk.

Ez a nagyobb termelőegységeknél megvalósult, hisz mind az Ipari és Kereskedelmi Kamarában, mind a Kézműves Kamarában, mind pedig az Agrárkamarában azon tevékenykedők számára, akik adófizetési kötelezettséggel, társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel, s egyéb elszámoltatási kötelezettséggel terheltek, a kamarai tagság egy pillanatig sem lehetett vitás. Az a kör azonban, amely jövedelméről nem köteles adóbevallást tenni, illetve amelynek az adómentesség szerint mindössze tájékoztatási kötelezettsége van, nevezetesen egymillió forint erejéig a mezőgazdasági kistermelőknél, nem tartozhat ebbe a körbe.

Úgy hiszem, ez a vita nem fajulhat odáig, hogy megkérdőjelezzük, alkotmányos-e ez a törvénymódosítás, avagy sem; alanyi jogon jár-e minden támogatás mindenkinek, avagy sem. Tudjuk, hogy állami támogatást nemcsak a mezőgazdaságban tevékenykedők kaphatnak, hanem különböző alapokon keresztül a Gazdaságfejlesztési Alapból, a Vállalkozásfejlesztési Alapból kaphatnak olyan új induló vállalkozások, amelyek saját erőből egyik percről a másikra nem tudnának megélni. Ez a pénz az adófizetők pénze.

(17.30)

Ez a pénz valamennyiünk pénze. És úgy gondolom, hogyha valaki állami támogatást állami pénzből kap, akkor arról megkövetelhetjük az elszámolási kötelezettséget szektor- és ágazatsemlegesen is. A segítséget nem ott kell megadni, hogy csúsztatunk, hogy elnéző szabályokat alkalmazunk, hanem pozitív diszkriminációval segítjük egyes ágazatok, egyes körök fejlődését. (Gyér taps a bal oldalon.) És ebbe sorolom természetesen a mezőgazdasági kistermelőket is. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) Valamennyi állami támogatás...