Gyimóthy Géza (FKGP)
GYIMÓTHY GÉZA (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Több ízben említette nevemet, jóleső érzéssel hallottam, de amilyen jóleső érzéssel szavaztuk meg az előbbi három szakmai törvényt: az élelmiszertörvényt, a takarmányozási törvényt és az állategészségügyről szóló törvényt, olyan mélységes felháborodással és kemény nemmel tiltakoztunk ez ellen a rövid, nyúlfarknyi törvénymódosítás ellen. Egy hete a pulpitusról mondtam el azokat az aggályaimat, a három perc nem ad lehetőséget, hogy most ugyanezt megismételjem teljes körűen, de azért engedjenek meg egy-két reflektálást.A kötelező tagság természetesen csak akkor lehet majd bármilyen lehetőség a Magyar Agrárkamara bővítésére, ha azok a szolgáltatások, amelyekről előbb is beszéltem, szépen konkretizálva lennének, hogy mit nyújt a Magyar Agrárkamara azoknak a termelőknek. Nem csoda, hogy a közel félmillió mezőgazdasági termelőből eddig csak közel 30 ezer lépett be a Magyar Agrárkamarába, mert eddig még a feladatmegosztás sem történt meg a terméktanácsok és a Magyar Agrárkamara között.
(17.40)
Nem az ellenzéki pártok, az ellenzéki képviselők hibásak, tisztelt államtitkár úr, hanem a mezőgazdasági kormányzat, mert országlásuk után másfél évvel sem dőlt még el, hogy milyen feladatokat vállal át a terméktanács és milyet a Magyar Agrárkamara.
Még egyszer mondom: a Magyar Agrárkamarának okozza a legnagyobb kárt a jelenlegi helyzet, ha erőszakkal a kötelező kamarai tagsághoz akarnak kötni egyes állami támogatásokat, amelyeket a törvény nem részletez, de gondolom, hogy elsősorban a vissza nem térítendő támogatásokra gondolnak. Ez, úgy ítéljük meg, hogy nagy, hatalmas hiba az önök részéről, mert nem az a gond, hogy nem lehet eladni, hanem az a gond, hogy nincs mit eladni. Nincs termelés. A termelést kellene önöknek segíteni. Hogy lehet segíteni? Nem úgy, hogy a vízfejeket, köztestületi agrárkamarákat kell növelni, nem a fizetett apparátcsikok számát, hanem úgy, ahogy működött a falugazdász hálózat, amikor három falura jutott egy falugazdász. Most öt-hat falura jut gazdajegyző, tehát kétszerte nehezebben tudja az a nadrágos ember a segítséget, elsősorban a pénzügyi, jogi segítséget megadni a csizmás parasztembernek, hogy hogy járjon el pénzügyi, jogi feladatai megoldásában.
Tehát erre kellene az összes állami erőt, pénzt fordítani, azt a 80 milliárd forintot is, amelyet az idén a mezőgazdaság támogatására adtak. A termelés támogatására kellene koncentrálni, nem pedig a lánckereskedelem résztvevőinek a segítésére.
Véleményem szerint egy agrár vitanap tudná ezt a problémakört felölelni, mert ezt a törvényjavaslatot a Független Kisgazdapárt nemcsak hogy nem szavazta meg, hanem az Alkotmánybírósághoz fordulunk a diszkrimináció elkerülése érdekében.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Független Kisgazdapárt padsoraiban.)