Rubovszky György (KDNP)
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Ez a második módosító indítvány; sajnos ezzel kapcsolatban sem kaptuk meg a kormány támogatását. Nagyon röviden igyekszem címszavakban megindokolni előterjesztésünket. A preambulum arra hivatkozik, hogy ez az egész törvénytervezet biztosítani fogja a biztosítóknak az esélyegyenlőséget. Ez az a kérdéskör, ami miatt a törvény 158. §-át kellett vizsgálat tárgyává tenni. Nevezetesen miről van szó? A pillanatnyilag Magyarországon tevékenykedő biztosítótársaságok majd mindegyike azt hiszem egy kivételtől eltekintve úgynevezett kompozit biztosító, tehát életbiztosítási és nem életbiztosítási üzletágat is művelhet.
Itt jelentett számunkra egy nagyon furcsa szituációt az a zárórendelkezések közötti szabály, amely egy kettősséget állított fel. A kettősség lényege az, hogy a ma működési lehetőséggel rendelkező biztosítók a kompozit jelleget kötelesek két éven belül egy szervezeti különválással megszüntetni, de a jogi kettéválásra semmilyen rendelkezés nem volt. Ezzel szemben a törvény hatálybalépése után működni kívánó biztosítótársaságok kizárólag vagy az élet- vagy a nem életbiztosítási területre kaphatnak csak működési engedélyt. Meggyőződésünk szerint ez nyilvánvalóan szembetalálkozik a preambulummal, és így a biztosítótársaságoknak nem biztosít esélyegyenlőséget.
Két megoldás látszott. Az egyik megoldás az lett volna, hogy egy olyan irányú módosító indítványt terjesszünk elő, amely szerint a jövőben is csak egy szerkezeti különválást garantáló biztosító kaphatja meg a működési tevékenységet, és akkor változatlanul maradt volna a kompozit biztosítás. Ennek ellentmond az a tény, hogy az Európai Közösség tagállamaiban az álláspont arra tendál, hogy a kompozit biztosítókat meg kell szüntetni. Ennek a megszüntetésnek van egy financiális oka is, és engedtessék meg, hogy erről hadd beszéljek.
Nyilvánvaló, hogy a két biztosítási ág vagy a két működési terület nem azonos kockázatviseléssel jár, és megítélésünk szerint eltérhet a jövedelmezőség. Ilyen körülmények között adókiesés keletkezhet abból, ha az egyik művelési ág negatív hatása a másik művelési ág pozitív hatását csökkentve csak egy kisebb töredék után fog a jövőben az ugyan szerkezetileg különválasztott, de jogilag egy biztosítótársaság tevékenykedni. Itt engem most nem az adócsökkenés, hanem az vezet, hogy ez is az esélyegyenlőtlenség felé mutat.
Akkor, amikor a módosító indítvánnyal kiegészíteni kívánjuk a 185. §-t, tulajdonképpen határidőnek azt a kötelezettséget vettük, ami az Európai Közösség felé a jogharmonizáció terén mutatkozó öt esztendő, s tekintettel arra, hogy a hatálybaléptetés 1996. január 1-jével kezdődne, ezért tettük be azt a módosító indítványt, hogy az ötéves jogharmonizációs kötelezettségi időn belül a ma működő kompozit biztosítókra is kötelező legyen a jogi különválás.
(19.30)
Megítélésünk szerint ezzel az ötéves határidővel tulajdonképpen egy igazságosabb és tényleg az esélyegyenlőséget mutató jogszabály születhet. Itt is hasonló az eset, mint a korábbi, általunk előterjesztett módosító indítványnál, hogy az alkotmányügyi bizottság támogatta, a kormány ott jelen lévő képviselője nem támogatta; reménykedünk abban, hogy esetleg a szavazásig megszerezhetjük a kormány támogatását is. Köszönöm szépen.