Homoki János (FKGP)

1995. október 23.

DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP): Miniszter Úr! Kecskés László múlt héten a sajtóban azt nyilatkozta: "A minisztérium adminisztrációjában elképesztő a fejetlenség", ugyanis a júniusi felmondását írásban csak augusztus elején kapta kézhez. Még érdekesebb az alábbi kijelentése: "A minisztérium jogi szakértői rendre olyan kormánydöntéseket láttamoznak, amelyeket az Alkotmánybíróság visszautasított". Egy működő demokráciában, jogállamban, ha az Alkotmánybíróság sorozatban semmisíti meg a kormány által megalkotott jogszabályokat, azokat alkotmányellenesnek minősítve, a kormánynak a lemondás gondolatával kellene foglalkoznia. (Moraj a bal oldalon.) Hangsúlyozom, ez a kulturált demokráciákban van így. Nálunk pont ellenkezőleg van! Ez a kormány azzal foglalkozik, miként lehetne további megszorításokat hozni a lakosságra. (Zaj.) Az senkit nem érdekel, hogy a két kormánypárt mit ígért a választóinak. Annak pont az ellenkezőjét valósítják meg. (Felzúdulás a kormánypártok padsoraiból.) Az Alkotmánybíróság döntései minősítették a minisztériumban folyó törvény-előkészítő munkát is. Ne csodálkozzunk a színvonalon, miután másfél év után most folyik a vita arról, hol legyen a kormány normaszerkesztése. Maradjon a minisztériumban, vagy kerüljön a Miniszterelnöki Hivatalhoz, felügyelje-e egy tárca nélküli miniszter? Továbbá, hogy legyen vétójoga vagy ne legyen vétójoga a miniszternek?

Miniszter úr jól képzett jogász, ennek ellenére a tárca jogalkotási munkája elégtelen. Kérdésként vetődik fel bennünk: vajon a kormányon belül bizonyos erők akadályozzák elképzeléseit? Ulpianus mondta: Non debet, cui plus licet, quod minus est non licere... (Derültség a kormánypártok padsoraiból.)..; akinek joga van a többhöz, joga van a kevesebbhez is.

Miniszter úr ismeri ezt a római jogi regulát. Kérjük, a gyakorlatban ne alkalmazza, hanem vonja le a konzekvenciát. (Folyamatos zaj a kormánypártok padsoraiból.) Nem fogadom el a választ.