Lakos László (MSZP)
DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony.Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat általános és részletes vitájában többen hangot adtak egyetértésüknek vagy ellenvéleményüknek.
A kétkedők legfőbb ellenvetése, hogy szükség van-e a magánállatorvosok működésének a javaslat szerinti szabályozására, hiszen eddig is jól megvolt egymással a gazda és az állatorvos. Ez örömmel erősítem meg igaz. Ám nem hagyhatjuk figyelmen kívül a bekövetkezett változtatásokat.
A Magyar Köztársaság alkotmánya kimondja, hogy az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Az alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.
Ez a gondolat folytatódik azzal, hogy a Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát. Ezzel a szabadsággal az állatorvosok többsége szeretne, sok kollégám pedig kénytelen élni, mert egyéb lehetősége nincs arra, hogy a tanult szakmájából tisztességgel megéljen.
Az állami állat-egészségügyi szolgálat már a hatvanas-hetvenes években sem volt képes az országban élő összes állatorvos foglalkoztatási gondjainak a megoldására. Egyebek között ezért is alakult ki a mezőgazdasági nagyüzemekhez kötődő üzemi állatorvosi rendszer. Magam is csak ilyen körben végeztem állatorvosi tevékenységet. Közben azonban a gazdák is egyre erőteljesebben követelték, hogy maguk választhassák meg az állatállományukat ellátó állatorvost.
Mindezek alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a korábbi kötött magángyakorlati rendszert nem lehet tovább fenntartani és lehetővé kell tenni a magán-állatorvosi tevékenység széles körű és szabad gyakorlását, törvényben szabályozott keretekben. A magán-állatorvosi tevékenység és a szabályozását vállaló köztestület nem önmagáért való dolog. Az Állatorvosi Kamara ugyanis a ráruházott kötelezettségének teljesítésével, nem pedig az egyesek szerint túlzottnak tartott hatalmának öncélú gyakorlásával egyszerre szolgálhatja tagjainak és a szolgáltatást igénybevevőknek az érdekeit.
Ami a kamara létrehozásának és működtetésének költségeire vonatkozó megjegyzéseket, kérdéseket és ellenvetéseket illeti, az természetes, hogy a kamara a javaslatban felsorolt feladatait csak akkor tudja ellátni, ha van arra elegendő pénze és eszköze. Vitatkoznom kell azonban azzal az állítással, amely szerint csak a fővárosban százmillió forintba kerülne az átszervezés. Ennek nincs semmilyen konkrét, szakszerű számítási alapja. S a nyilatkozatból inkább valamely más érdek melletti elkötelezettség, azaz elfogultság érezhető ki.
Tisztelt Országgyűlés! Megköszönöm mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők szóbeli kiegészítését és módosító indítványait. Ezek egy része a szöveg pontosabbá tételét célozta, de jó néhány olyan javaslatot is kaptunk, amelyek az alkotmányos garanciák még teljesebb körű érvényesítését teszik lehetővé.
Külön is szeretném megköszönni a nem állatorvos képviselők aktivitását és indítványait. Ezek nagyobb részével változatlan formában egyetértettünk.
Volt néhány olyan javaslat is, amelyet tartalmilag ugyan elfogadtunk, ám különböző okokból csak bizottsági indítvánnyá alakítva lehetett a szövegbe beépíteni.
Természetesen voltak általunk nem támogatott módosító indítványok is. Ezek közül ki kell emelnem K. Csontos Miklós képviselő úrnak a kamarai tisztségviselés és a köztisztviselői jogállás közötti összeférhetetlenség megszüntetésére tett javaslatát. A mi megítélésünk szerint a lemondás kötelező előírása sem oldaná meg az általa jelzett gondot.
Szerencsésen csatlakozott viszont ehhez a kérdéshez Puha Sándor képviselő úr önálló indítványa, amely szerint a tisztségviselő legyen köteles előzetesen nyilatkozni arról, hogy megválasztása esetén a másik tisztségéről mond le.
Még így sem alakult ki végleges megoldás, ezért a mezőgazdasági bizottság az összeférhetetlenség okának megszüntetése helyett magának az összeférhetetlenségnek a megszüntetését javasolja.
Megnyugtatom tehát az aggódókat, hogy házastársak esetén sem kell bontópert indítani az összeférhetetlenség megszüntetésére.
Gombos András képviselő úr javaslata alapján megoldható a köztisztviselő állatorvosok kamarai tisztségviselésének összeférhetetlenségi kérdése is, annak kimondásával, hogy a vezető megbízatású köztisztviselő nem viselhet kamarai tisztséget.
Medgyasszay László képviselő úr szorgalmazta, hogy a magán-állatorvosok továbbra is végezhessenek egyes hatóságügyi feladatokat. A hatósági és a szolgáltató állatorvosi tevékenység szétválasztása már az állat-egészségügyi törvényben megtörtént. Képviselőtársam megnyugtatására szeretném hangsúlyozni, hogy a törvényi rendezés egyik nem titkolt célja az állatorvosi karon belül kialakulóban levő szekértáborok lebontása, legalább lecsendesítése volt. Nagyon szerencsétlen dolog lenne, ha éppen ez a törvény adna tápot az újabb békétlenkedésnek, amelynek valljuk meg leginkább szenvedő alanya a civakodásba akaratán kívül belekeveredő gazda, végső soron a gondoskodást igénylő állat lenne.
Tisztelt Országgyűlés! Reményeink szerint az Országgyűlés a módosító indítványok és a törvényjavaslat elfogadásával hamarosan az agrárszakmai joganyag részévé teszi a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot, törvényt, amellyel kiegészülve az élelmiszerekről, a takarmányok előállításáról és forgalomba hozataláról, továbbá az állat-egészségügyről szóló törvényekkel újabb jelentős lépést teszünk a modern kor követelményeihez igazodó szabályozásban.
Köszönöm együttműködésüket és megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)