Deutsch Tamás (Fidesz)
DEUTSCH TAMÁS (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A mohi atomerőmű épülése miatt szükségessé váló kormányzati teendőkről szóló országgyűlési határozati javaslat módosító indítványairól történő szavazást megelőzően engedjék meg, hogy a lehetőségekhez képest röviden három pontban reagáljak a vitában elhangzott kérdésekre.Mindenekelőtt arról szeretnék néhány szót szólni, hogy a vitára figyelők számára azt hiszem, egyértelmű, de akik esetleg nem tudták figyelemmel kísérni a vitát, azok számára most el szeretném mondani, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt országgyűlési képviselőcsoportja által benyújtott eredeti országgyűlési határozati javaslathoz képest a parlament környezetvédelmi bizottságában az előterjesztő, illetve a környezetvédelmi bizottság között létrejött egy olyan kompromisszum, aminek az eredményeképpen egy, az előterjesztő által is támogatott kompromisszumos bizottsági módosító indítványt nyújtott be a parlament környezetvédelmi bizottsága.
A környezetvédelmi bizottság ezt a módosító indítványt később ugyancsak az előterjesztővel egyetértésben pontosította.
Én azt hiszem, hogy ez a kompromisszumos módosító indítvány mindenféleképpen módot és lehetőséget ad arra, hogy néhány gondolatot elmondjunk vagy elmondjak arról, hogy milyen megállapodás, milyen megegyezés lehetséges az esetek nagy többségében a mai kormánypártokkal egy parlamenti kérdésben, egy konkrét indítványban.
Akik elolvasták az eredeti országgyűlési határozati javaslatot, azok számára világossá vált, hogy ez az országgyűlési határozati javaslat arról szól, hogy a kormány ebben a nagyon fontos, a magyar polgárok millióit, azok biztonságát érintő kérdésben a hosszú tétlenkedés után végre határozottan cselekedjen, emelje fel a szavát a kétoldalú és több oldalú nemzetközi kapcsolatokban, lehetőleg tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ne kerüljön üzembehelyezésre a Mohinál épülő atomerőmű, amennyiben azonban ez nem sikerül, akkor lehetőleg tegyen meg mindent azért, hogy olyan kétoldalú nemzetközi szerződés köttessék Szlovákia és Magyarország között, amelyik az esetleges balesetek következtében szükségessé váló kártérítésnél a kártérítési felelősség korlátlan módját rögzíti, másfelől pedig tegyen meg mindent az üzembehelyezés esetén arra, hogy minél magasabb fokú biztonsági berendezésekkel üzemeljen ez az atomerőmű.
A kompromisszumos javaslat gyakorlatilag az eredeti indítvány valamennyi lényegi elemét nélkülözi. Ez egy olyan neutrális, felpuhított módosító indítvány, amelyik a kormány határozott cselekvésre való felhívásával szemben a lehető legpuhább formában csupán csak egy tájékoztatást kér a Magyar Köztársaság kormányától azokról a kérdésekről, hogy a kormány milyen lehetőséget lát még mindig a cselekvés hiányában arra, hogy ne legyen üzembe helyezve ez az atomerőmű, mit kíván tenni az atomerőmű üzembehelyezése esetén, egyáltalán milyen lehetőséget lát a biztonsági előírások minél magasabb szintjének a teljesítésére.
Az volt tehát a tapasztalatunk, az volt a saját tapasztalatom, s ezt nagyon szomorúan kell önöknek kijelentenem egyébként egy később bekövetkező esemény esetén ezt nem mondtam volna el itt most az Országgyűlés plénumán , hogy sajnos az esetek többségében ma olyan kompromisszum köthető a parlamentben konkrét indítványok esetén, amely kompromisszum abból áll, hogy a kormánypárti állásponttal szemben a korábbi álláspontnak valamennyi lényegi elemét fel kell adni és lehetőleg egy teljesen felpuhított, a jelentőségét vesztett kompromisszumos indítvány elfogadására nyílik csak lehetőség.
Azt hiszem, ez a magyar parlamentarizmusban oly jól ismert felirati és határozati párti megosztottságnak egy nagyon kései és eléggé furcsa megosztottsága, amikor is a felirati pártiság képviselői is olyan puha feliratokat kívánnak intézni csupán csak a kormányhoz, aminek tulajdonképpen semmi jelentősége nincs.
Ez a megosztottság, ez a véleménykülönbség köszön vissza egyébként például a felsőoktatás fejlesztéséről szóló országgyűlési határozat vitájában is, amikor arról van szó, hogy egy, a kormány cselekvését határozottan befolyásoló törvényt alkosson-e meg a parlament, vagy csupán csak valami fajta tényleges kormányzati kötelezettség nélküli országgyűlési határozati javaslatról legyen szó.
Hozzáteszem s természetesen azt is lehet mondani, hogy ez sem tartozik a parlament nyilvánossága elé , a Fidesz frakción belül a frakció egy jelentős része már nem támogatta ezt a kompromisszumos javaslatot, éppen azért, mert az eredeti politikai és szakmai álláspont szinte valamennyi lényegi elemét fel kellett adni ennek a kompromisszumnak a megkötése érdekében, ugyanakkor a frakció többsége mégis úgy gondolta, hogy az ügy fontossága érdekében ez a kompromisszum is támogatható és támogatandó.
A vitában elhangzott kérdésekkel kapcsolatban másodsorban külpolitikai vonatkozó kérdésekről hadd szóljak néhány szót, hisz az előterjesztésemben is említettem, hogy ennek az országgyűlési határozati javaslatnak, túl környezetvédelmi tartalmán, nagyon fontos külpolitikai vonatkozásai is vannak, hisz akarjuk, nem akarjuk, valamilyen módon nézeteltérést, méghozzá diplomáciai, külpolitikai nézeteltérést jelent ez a kérdés Szlovákia és Magyarország között. Itt elsősorban Szent-Iványi István két, illetve Bauer Tamás egy hozzászólására kell reagálnom.
Mindenekelőtt annyit hadd mondjak, hogy szemben Bauer Tamás állításával, a környezetvédelmi ügyek nem nacionális, hanem transznacionális problémák. Az, aki különösen Csernobil után ennek az ellenkezőjét állítja, véleményem szerint nem tudja, hogy mit beszél. Nem véletlen, hogy a franciák kísérleti atomrobbantása ellen valamennyi, az atomrobbantás területe által érintett környező ország tiltakozott. Én nem hiszem, hogy Új-Zéland kormánya azzal a reális előfeltételezéssel tiltakozott minden nemzetközi csatornán, hogy leállíthatja ezeket a kísérleti atomrobbantásokat, ugyanakkor kötelességének érezte nagyon helyesen , hogy ebben a fontos környezetvédelmi kérdésben felemelje a szavát.
Ugyancsak emlékezhetünk, hogy például a Shell olajcég környezetkárosítás lehetőségét magában rejlő döntésével szemben szinte valamennyi Európa Uniós ország felemelte a szavát, és akkor végül is ez a tiltakozás a Shellt más megfontolásra késztette.
(17.40)
Hadd emlékeztessek arra, hogy milyen határozottan tiltakozott Dél-Korea kormánya az ellen, hogy Észak-Korea egy olyan hatalmas vízierőművet kívánt építeni, amely vízierőmű völgyzáró gátjának esetleges meghibásodása esetén Dél-Korea jelentős területét öntötte volna el. Több millió dél-koreai polgár biztonságát veszélyeztette ez az észak-koreai terv. Nem hiszem, hogy Dél-Korea kormánya abban bízott volna, hogy Észak-Koreában a diktatúra körülményeit ismerve jelentős népmozgalom bontakozik ki a völgyzáró gát megépítése ellen. Bauer Tamás pedig épp azt fejtegette, hogy azt kell megvárnunk, amíg Szlovákiában jelentős népmozgalom indul el a mohi atomerőmű befejezése ellen, hisz ezt a szlovák kormány szlovák költségvetési pénzből kívánja befejezni, így egy szomszédos ország környezetvédelmi vagy biztonsági kérdésekre hivatkozva nem fejthet ki tiltakozást, nem gyakorolhat nyomást Szlovákiára. Ezzel szemben például ez a koreai példa egészen mást mutat.
Úgy ítélem meg, ugyancsak rendkívül rövidlátó magatartás az, ami Bauer Tamás nem egy parlamenti hozzászólásából visszaköszön, amikor olcsó hatalmi, belpolitikai megfontolásokból, az előző kormány külpolitikáját pocskondiázva, kizárólag azzal szemben kívánja megfogalmazni a mostani kormány külpolitikai elképzeléseit. Az ilyen magatartást tanúsítók nagyon tévednek, ha azt gondolják, hogy ezzel segítik saját kormányuk munkáját, saját kormányuk tevékenységét. Épp ellenkezőleg! Nehezen felmérhető, hogy ezek a kinyilatkoztatások mennyit ártanak a kormány külpolitikai tevékenységének, nem beszélve Magyarország nemzetközi megítéléséről.
Befejezésképpen harmadrészt egy nagyon fontos, apróságnak tűnő kérdésről hadd szóljak. Elnézést kérek előre is, hogy néhány dátummal untatom képviselőtársaimat. Ennek az országgyűlési határozati javaslatnak az általános vitája a parlamentben 1995. szeptember 26-án kezdődött meg és október 2-án záródott le. Így tehát a parlament Házszabálya szerint október 2-áig bármelyik képviselőnek módosító indítvány benyújtására volt lehetősége. A részletes vitára a parlamentben 1995. október 9-én került sor. Miért mondom el ezeket a dátumokat? Október 2-ai dátumozással Bauer Tamás benyújtott egy kapcsolódó módosító indítványt, amely kapcsolódó módosító indítvány tartalmáról később szeretnék beszélni.
Az előbb elmondott dátumok egyértelművé teszik, hogy október 2-án Bauer Tamásnak nem kellett kapcsolódó módosító indítványt, mi több, nem is lehetett kapcsolódó módosító indítványt benyújtania; október 2-án ebben a parlamentben folyt az országgyűlési határozati javaslat általános vitája, akkor minden képviselőnek rendes módosító indítvány benyújtására volt lehetősége. Azért állítom, hogy Bauer Tamás nem a módosító indítvány formájának megfogalmazásakor tévedett, hisz ő maga írja a módosító indítványában, ezzel kezdi, hogy kapcsolódva a környezetvédelmi bizottság által benyújtott módosító indítványhoz, az alábbi módosító indítványt nyújtja be nem pusztán csak a felzete ez a módosító indítványnak, hogy kapcsolódó módosító indítvány. Egyébként dátum szerint Bauer Tamás módosító indítványa után... (Derültség az SZDSZ padsoraiból.).., a szabaddemokrata képviselőtársam módosító indítványa után benyújtott módosító indítványokat a parlament két illetékes bizottsága, a környezetvédelmi bizottság és a külügyi bizottság még a részletes vita megkezdése előtt megtárgyalta, és erről a H/914/7-es számú részletes vitára bocsátott ajánlásában szólnak is.
Mi történt itt tulajdonképpen? Az történt, hogy szabaddemokrata képviselőtársunk egy nagyon remek, ám azt gondolom, klasszikusan a joggal való visszaélés kategóriáját kimerítő módszerrel élve, olyan módosító indítványt nyújtott be, amely módosító indítványt úgy és akkor nyújtotta be, ami által egyrészt elvette annak a lehetőségét, hogy erről a módosító indítványról a Ház plenáris ülésén vitatkozni lehessen, hiszen szemben az indítványban szereplő dátummal, teljesen egyértelmű, hogy később nyújtotta be. Erről a módosító indítványról nem lehetett beszélni. Más részről olyan időpontban nyújtotta be a módosító indítványt, amikor ráadásul, ha ilyet lehet mondani, a benyújtott indítvánnyal kapcsolatban a szakmai bizottság, a környezetvédelmi bizottság sem tudta az általa benyújtott módosító indítványt megvitatni.
Mi Bauer Tamás és utoljára mondom a nevét módosító indítványának tartalma? A következő nagyon szerény mondat: üdvözli és támogatja, mármint az Országgyűlés, a Magyar Köztársaság kormányának az atomerőművel kapcsolatban fenyegető veszélyek elhárítására irányuló diplomáciai erőfeszítéseit. Említettem a bevezetőmben, hogy az eredeti országgyűlési határozati javaslatot a Fidesz-Magyar Polgári Párt parlamenti frakciója azért nyújtotta be, mert szemben azzal az állapottal, hogy a kormány hónapok óta tétlenkedett ebben a kérdésben, egy országgyűlési határozati javaslatban kívánta aktív cselekvésre felszólítani a kormányt. Annak érdekében, hogy legalább valamilyen indítványt el lehessen fogadni ebben a parlamentben, legalább valamilyen tevőleges magatartásra lehessen késztetni a kormányt, hajlandóak voltunk egy olyan kompromisszumot elfogadni, amely esetében minden elemében feladtuk eredeti álláspontunkat, mert így legalább mód és lehetőség nyílott arra, hogy a kormány tájékoztatója kapcsán ezzel az üggyel a parlament foglalkozzon.
Ugyanakkor azt gondolom, tarthatatlan az az álláspont, hogy házszabályi lehetőségeket ilyen csalárd módon kihasználva egy olyan országgyűlési határozati javaslati szöveg legyen elfogadva, amely teljesen, szögesen ellentétes a benyújtó eredeti politikai szándékával, és a saját neve alatt egy olyan országgyűlési határozati javaslat lenne elfogadva, amely a benyújtás okát jelentő alapvető politikai indokkal szemben megdicséri a kormányt azért, amit eddig ebben az ügyben tett amikor alapvetően azért nyújtotta be a Fidesz-frakció ezt az országgyűlési határozati javaslatot, mert az ég egy adta világon semmit nem tett a kormány!
Éppen ezért, tisztelt Országgyűlés, ezúton szeretném tájékoztatni önöket és tisztelt elnök asszonyt, hogy a Házszabály 103. § (1) bekezdésében foglalt lehetőséggel élve mint előterjesztő az országgyűlési határozati javaslatomat ezennel visszavonom. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.) Tisztában vagyok azzal, hogy a Házszabály vonatkozó rendelkezései értelmében ahhoz, hogy ez a visszavonás valóban érvényes is legyen, azaz hatályosuljon, ehhez az Országgyűlés többségének hozzájárulására van szükség.
Tisztelettel arra kérem képviselőtársaimat, hogy ha nem kívánnak csúfot űzni a parlamentből, ha nem kívánnak egy olyan precedenst teremteni, hogy bármely parlamenti képviselő, élve Házszabályban rögzített jogaival, benyújt egy országgyűlési határozati javaslatot vagy bármilyen indítványt, aztán a házszabályi kiskapukat kihasználva visszadátumozással vagy ki tudja, milyen politikai fondorlattal valaki az eredeti politikai szándékkal szembefordítja, ha ennek a precedensét nem kívánják megteremteni, akkor hozzájárulnak ahhoz, hogy eredeti országgyűlési határozati javaslatomat visszavonjam.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiból.)
(Jegyzők: dr. Kiss Róbert és Sasvári Szilárd.)