Farkas Gabriella (MDF)
DR. FARKAS GABRIELLA (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Házszabályban lehetővé tett kivételes eljárás csapdájával állunk itt szemben. Csapdájával, ugyanis a kivételes eljárásban egy kijelölt bizottság vizsgálja a törvényt; azokról a módosító indítványokról, melyeket a kijelölt bizottság elfogadott, összesen egy szavazás van, és a vita nem a plénum előtt zajlik. Azokban az esetekben, amikor egészen biztosra vehető, hogy csak szakmai vita lesz a törvényjavaslat tárgyalása közben, jó szívvel lehet támogatni a kivételes eljárást; azért, mert nincs szükség arra, hogy nem szakemberek szedjenek darabokra egy törvénytervezetet, nincs szükség arra, hogy a nem politikai kérdésből politikai kérdés legyen. Azonban azért mondtam, hogy itt egy csapda van, mert a kivételes eljárás által önök, mi kénytelenek leszünk egyetlen szavazattal szavazni egy módosítóindítvány-csomagról, amelyiknek egy részével egyetértünk, egy másik részével pedig elviekben sem értünk egyet. Ezért lesznek olyan képviselők, lesznek olyan képviselőcsoportok így a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja is , akik és amelyek nemmel fognak szavazni azért, mert súlyos kifogásaik vannak bizonyos indítványokkal, bizonyos elemekkel szemben. Melyek ezek?
Tisztelt Képviselőtársaim! A rendszerváltozás kezdete után, attól kezdve, hogy a tervgazdálkodást a piacgazdaságra való áttérés váltotta föl, a korábban kizárólag államiként mutatkozó feladatokat minden ágazatban úgy kellett átrendezni úgy kell átrendezni, mert ez még most is meglévő folyamat , hogy megteremtjük az ágazatban, az agrárágazatban is ezeknek a feladat- és hatásköröknek az intézményrendszerét. Ennek keretében született meg az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény, amely a piacszabályozás intézményrendszerét teremtette meg és adta meg ennek a törvényi kereteit, és született meg a gazdasági kamarákról szóló törvény, amely általános szakmai érdekképviseleti jogot, piacszervezési feladatköröket hangsúlyozni szeretném: piacszervezési és nem piacszabályozási feladatokat adott a kamaráknak, és olyan közfeladatokat, amelyeket az államtól vesznek át. Konkrét szakmai érdekképviseletet a kamarák nem láthatnak el.
Miért soroltam föl ezt a két feladatcsoportot? Egyszerűen azért, mert ami most történik az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény módosító törvényjavaslatában, bizony nem arról beszélünk, amiről kellene, és nem ott, ahol ennek helye volna.
(19.20)
Úgy tudnám ezt egy Gombos képviselőtársamtól kölcsönzött hasonlattal jellemezni, hogy diagnosztizáljuk a tüdőgyulladást és a vesekőbetegség elleni terápiát alkalmazzuk hozzá.
Azt is megmondom, hogy miért így történik. Nagyon könnyű helyzetben vagyok, mert miniszter úr expozéjában világosan és pontosan megfogalmazta, hogy mit hogyan lehet ebben a körben szabályozni. Piacszabályozási kérdéseket kizárólag csak olyan szervezet keretén belül lehet elvégezni, amelynek vertikális szerveződése adott. A Magyar Agrárkamara egyes termékpályák vonatkozásában akkor rendelkezhet piacszabályozási jogosultsággal, ha ugyanezeknek a feltételeknek teljes mértékben megfelel. Nem felel meg, de elsősorban azért nem felel meg, mert a rá vonatkozó törvény nem erről szól, ellentétes ezzel.
A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja értetlenül áll az előtt, hogy akkor miért egy másik törvényt óhajtunk módosítani; belopni oda az Agrárkamarát, csak az Agrárkamarát, és szó sincs a gazdasági kamarákról szóló törvény átfogó módosításáról. Volt most a Ház előtt egy törvénymódosításocska két paragrafusból állt , amely arról szólt, hogy jogszabály az állami támogatást kamarai tagsághoz kötheti. Ez egy külön történet, mert itt is olyasmi történik, amikor a kamara úgy szeretne pozíciót növelni, hogy belopja a hatáskörének a bővítési lehetőségét egy másik jogszabályba.
Azt hiszem, hogy az Agrárkamara piacszabályozóvá, terméktanácsként elismerhetővé válásához először hozzá kell nyúlni a kamarai törvényhez. Én nem értem azt az álláspontot, hogy amikor ez még nincs meg, akkor ennek egy másik törvényben miért kell ennek a szervezeti kereteit megteremteni.
Egyébként a módosító indítványok között a bizottsági ajánlásban találtam olyanokat is az utolsó előtti kettőt, a 48-49-est , amelyeket egyszerűen nem tudok értelmezni, ugyanis a hatályukat vesztő rendelkezéseket felsorolja az egyik is, a másik is, de különbözőképpen. Az egyik a mezőgazdasági bizottság módosító indítványa, a másik pedig egy mezőgazdasági bizottság által támogatott képviselői módosító indítvány; nem azonos a szabályozás, de ugyanarra vonatkozik. Így egyáltalán nem tudok csodálkozni azon, hogy az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége már levélben fordult az alkotmányügyi bizottsághoz és kérte ezeknek az anomáliáknak a felülvizsgálatát.
A mi képviselőcsoportunk is meg fogja fontolni, hogy nem szükséges-e az, hogy a Házszabály adta lehetőséggel élve a zárószavazás előtt magunk is indítványt terjesszünk elő. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)