Varga Mihály (Fidesz)

1995. október 23.

VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vita egy korábbi szakaszában már Latorcai János ismertette a Fidesz, az MDF és a KDNP közös álláspontját. Jómagam az általános vita e szakaszában most azokról a kérdésekről kívánok beszélni, amelyeket ezenkívül fontosnak tart a Fidesz parlamenti frakciója. Ahogyan azt már az expozéban és a pártok részéről elhangzott vezérszónoki beszédekből hallhattuk, a légi közlekedésről szóló törvény megalkotásakor, a belső szabályozás körültekintő kialakítása mellett meg kell teremtenünk az európai jogrendbe való beillesztést, az Európai Unió légi közlekedési szabályaival való összhangot is.Az előttünk álló törvényjavaslat keretjellegénél fogva ugyan tartalmazza a légi közlekedéssel kapcsolatos főbb területek alapvető szabályozását, mégis néhány nélkülözhetetlen kérdés még tisztázásra szorul. Elsőként említeném ezek közül az Európai Unió országaiban a piaci versenyszabályok mellett is érvényesülő nemzeti érdekvédelem hangsúlyozott szerepét. Célszerű lenne az átfogó légügyi szabályozás megteremtésekor azt a külföldön követett protekcionista elvet átvennünk, amelynek értelmében már a légi járművek lajstromozásakor, valamint az üzembentartási és egyéb engedélyek elbírálásakor is fokozottan szem előtt tartják az állam érdekeit.

Példaként említem, hogy más országok légügyi szabályozása a nemzeti érdeket többek között oly módon is védi, hogy a külföldi jogi személyiségű vállalkozók esetében a verseny szabadságának általánosan elfogadott elvétől függetlenül a működési engedélyek kiadási feltételei között szerepel a többségi hazai érdekeltség előírása. Továbbá a lajstrombavétel többletfeltételeként írják elő a légügyi törvényben meghatározott összegű, illetve mértékű biztosíték adását. Ezen piacvédelmi eszközök alkalmazásának nem titkolt szándéka, hogy a hazai vállalkozásoknak nagyobb teret adjon a külföldi befektetőkkel szemben.

Ilyen vagy hasonló jellegű előírással a jelen törvényjavaslatban nem találkozunk, pedig a repülés teljes liberalizálásának megvalósítása révén, az ilyen jellegű gazdasági társaságok elterjedésével együtt Magyarországon ha nem is azonnal, de a közeljövőben várható a külföldi vállalkozások rohamos elszaporodása.

Jelentős kívánnivalót hagy maga után az elkészült törvényjavaslat abban a tekintetben is, hogy a repülőterek építése, létesítése és működtetése terén nem rendezi megnyugtatóan a települési önkormányzatok jogkörét. Szükségesnek látjuk alkotmányossági szempontból is az észrevétel-tételi, illetve az egyetértési jog terén az illetékes települési önkormányzatok körét tágítani az építéssel és működéssel érintett önkormányzatok körével.

Különösen fontosnak tartjuk az önkormányzatok jogainak tiszteletben tartását, amely elsősorban a zajártalmak elleni tiltakozásban és a zajterhelés elleni védekezésben kaphat szerepet. Ezzel összefüggésben törvényi szinten kellene előírni a mindenkori repülőtér-tulajdonos részére a zajvédelmi kötelezettséget, beleértve a zaj méréséhez szükséges készülékek fölállítását és üzemeltetését, ahogyan ezt más nyugat-európai országok légügyi szabályozása is rendezi.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat egyébként nemcsak a zajártalom és a környezetvédelem kérdéskörét illetően meglehetősen hiányos, hanem a természet- és településvédelem területén is, valamint a közrendre és a repülőterekre vonatkozó alapvető közbiztonsági előírásokat és általában a közérdek deklarációját sem tartalmazza.

Jelen javaslat a polgári érdekek kifejezett hangsúlyozása mellett bizonyos kérdésekben még mindig túlságosan is meghatározó szerepet biztosít a Honvédelmi Minisztériumnak. Az Európai Unió egyes országaiban a légtérben zajló közlekedéssel és az azzal összefüggő tevékenységeknek az engedélyezése, valamint a légi közlekedéssel kapcsolatos létesítményekkel, berendezésekkel összefüggő jogviszonyok alapvetően a közlekedési miniszter hatáskörébe tartoznak, a honvédelmi minisztert pedig csupán a légi felvételek készítésével kapcsolatos egyetértési jog illeti meg. Ebben a törvényjavaslatban viszont a polgári légi forgalmi irányítás és koordinálás, valamint a légi forgalmi tájékoztatás, a navigációs és távközlési, valamint a repülésrendészeti feladatok ellátása terén a honvédelmi miniszter széles körű jogosítványokat kapott. Ugyan a szabályozás jellege Magyarországon mindig is nagyobbrészt biztosította a katonai túlsúlyt mivel a polgári repülést már az első világháború óta katonák irányították, és nyílt vagy teljes befolyásuk a mai napig igen erőteljesen hat rá mégis úgy gondoljuk, hogy a meghatározott hatáskörök így javasolt telepítése megfontolandó.

Nem eléggé pontos és körülhatárolt a törvényjavaslat a felelősség szabályozásának tekintetében. Így például nem szerepel a javaslatban a harmadik félnek okozott kárért való felelősségnek a nyugat-európai normáknak megfelelő rendezése sem. A felelősség kérdéskörének alapos, törvényi szintű szabályozása azért is szükséges, mert a nemzetközi gyakorlatban itt a viszonosság elve érvényesül; azaz nem bocsátanak ki működési engedélyt az olyan, az adott országban székhellyel nem rendelkező, légi személyszállítást, illetőleg légi árufuvarozást végző vállalkozó számára, aki nem mutatta be a harmadik félnek okozott károk fedezetére szolgáló felelősségbiztosítását.

Végezetül aggályosnak tartjuk a repülőterek elidegenítési szabályainak túlzottan általános szintű megfogalmazását, valamint a kiemelt helyzetű, stratégiai fontosságánál fogva az állam tulajdonában maradó Ferihegyi nemzetközi repülőtérre vonatkozó koncessziós szerződés szerződési szabályait. Véleményünk szerint a koncessziós szerződési feltételek speciális meghatározásában a versenytisztaság szabályainak tiszteletben tartása mellett is érvényesíteni lehetne és kellene a nemzeti érdekvédelem teljesebb megvalósítását.

Tisztelt Ház! Az elmondottak tükrében a Fidesz-Magyar Polgári Párt parlamenti frakciója reméli, hogy a fenti szempontok alapján módosított törvényjavaslatot fogja elfogadni a tisztelt Ház. Köszönöm a figyelmüket.