Lippai Lajos (MSZP)

1995. október 23.

LIPPAI LAJOS (MSZP): Tisztelt elnök asszony, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! A légi közlekedés törvényi szabályozása egyike a parlament azon aktusainak, amelyek a nemzetközi fegyelmet és megítélést nem kerülhetik el. Hiszen ennek tárgya, a légi közlekedés eredendően rendelkezik egy sor, az ország határain túlmutató hatással is. A nemzetközi szerződéses kötelezettségek tiszteletben tartása, illetve ezen kapcsolatok fejlesztése, valamint a nemzeti szuverenitás intézményeinek biztosítása mellett a légi közlekedés jogi szabályozása lehetőséget nyújt olyan fontos állami érdekek támogatására is, amelyek kapcsolódnak a tárgyalt területhez, így különösen a külkereskedelem és az egyes szolgáltatási ágazatok erősítése, munkahelyteremtés, az exportbevételek növelése és az általános gazdasági fejlődés elősegítése.Mindezek természetesen csak akkor tükröződhetnek a légi közlekedés jogi környezetében, ha az állam a légi közlekedés kereteit kijelölő törvényen túl egy olyan célképpel és koncepcióval rendelkezik, amelyek következetes véghezvitele egyaránt útmutatást ad az ágazat alacsonyabbrendű jog- és szakmai szabályozásainak alapelveiről, az ágazatban közreműködő állami szervezetek, hatóságok feladatairól és felelősségéről, a gazdasági szereplőkkel szembeni elvárásokról és nem utolsósorban az ágazathoz tartozó valamely szolgáltatást igénybe vevő fogyasztó jogairól.

A légi közlekedés alapvető szabályainak törvénybe foglalása egyenesen megköveteli, hogy társuljon mellé egy szakmailag indokolt, reális légügyi stratégia, hiszen egy ilyen mobil ágazat minden részletet érintő törvényi szabályozása csak gátja lehetne a további fejlődésnek, amint arra az előterjesztett tervezet helyesen tesz kísérletet. A keretszabályozás az egyetlen járható út.

A kerettörvény azonban alágazati koncepció nélkül önmagában nem érheti el azt a célt, hogy lökést adjon a hazai légi közlekedés fejlődésének, a számos további és a kormány különféle szervezetei között szétosztott alsóbb szintű jogszabályok megalkotásához. Szükség van egy olyan rendező elvre, amely képes az összhangot és a megfelelő időzítéseket biztosítani. Ilyen koncepció, légügyi stratégia véleményem szerint csakis az ágazat valamennyi reprezentatív szereplőjének konszenzusán alapulhat, annak érdekében, hogy az állam egésze számára jelentsen előnyöket mind rövid, mind közép- és egyaránt hosszú távon.

Légügyi koncepció és légügyi törvény kapcsolata kétféle lehet. Vagy egy elfogadott koncepcióból fakad a törvényi szabályozás, vagy a törvény írja elő a koncepció készítését. Nálunk már csak az utóbbi modellt lehet gyakorlatba venni. Meggyőződésem azonban, hogy kell is. Az előterjesztés jelenlegi formájában elnagyolja ezt a kérdést, csak a koncepció elfogadásáról rendelkezik. Szükségesnek tartom viszont az elkészítéshez szükséges alapelvek, felelősök és határidők rendezését is.

(21.30)

Magyarországon ma a légi közlekedés egy potenciális kitörési pont, az államra ennek a realizálódásában mindössze annyi feladat hárul, hogy világos célképekkel és koncepcióval, ennek megfelelő, kiszámítható jogalkotással és szabályozással, valamint belső koordinációval irányt szabjon az ágazat önfejlődésének, amelyben egyrészt a földrajzi, geopolitikai meghatározottságunk, másrészt a Nyugathoz viszonyított, az országos átlaghoz képest jelentősen kisebb elmaradottságunk okán igen komoly lehetőségek rejlenek.

Hangsúlyozni szeretném, hogy ezen a területen még nem vagyunk késésben, de abba kerülhetünk. Most szükséges néhány olyan lépés megtétele, amelyekkel rendeződhetnek a légügy ágazatát érintő, gyakran több éve fennálló, különféle súlyú problémák. A légi közlekedési törvény előterjesztése, tárgyalása, majd elfogadása remek alkalmat ad erre, hiszen lehetőség van akár csak utalásszerűen ezek beépítésére. Valójában az említett légügyi koncepció alapelvei között szerepelhetnek mindazon rendezésre váró kérdések, amelyek egyben előfeltételei is az egységes irányban a kölcsönös előnyökért küzdő ágazatnak. A legégetőbbek ezek közül a következők:

a légügyi közigazgatási struktúra, az abban meghatározott feladat- és felelősségi körök felülvizsgálata és reformja az ENSZ polgári légi közlekedési szakosított szerve egy 1994-es vizsgálatban erre rámutatott;

a légügyi szabályok betartásának, a jogérvényesítés gyakorlatának felülvizsgálata és reformja, amelyre az elmúlt időszakban elszaporodott balesetek és katasztrófák hívják fel a figyelmet;

az európai integráció, a jogharmonizáció és annak menetrendjének szakszerű előkészítése, különös tekintettel a gazdasági hatásokra;

a Ferihegyi repülőtéren dúló áldatlan állapotok rendezése a magyar nemzetközi légi közlekedésben érdekelt két legnagyobb szervezet: a Malév és az LRI között, a békés és közös növekedés feltételeinek a megteremtése.

E korántsem kimerítő felsorolás, úgy gondolom, érzékelteti annak a problémakörnek a nagyságát és összetettségét, amely csak a jelenlegi belső állapotokat jellemzi, és amelyre a megoldást régóta ennek a törvénynek a megszületésétől várják az érdekeltek. A légi közlekedés nemzetközi volta azonban további garanciális követelményeket támaszt egy ilyen törvénnyel szemben, nevezetesen a különféle, az ágazat szinte teljes egészét érintő nemzetközi szerződéseknek, nemzetközileg elfogadott szabályoknak, szabványoknak és ajánlásoknak a hazai jogrendben való megjelenésével kapcsolatban. Kézenfekvő lenne, ha a törvény tartalmazná ezek honosítási alapelveit, szintjeit, de általában is a Magyar Köztársaság ez irányú elkötelezettségét.

Összefoglalva: a beterjesztett törvényjavaslat olyan jellegű módosítások beépítésével testesítheti meg a nemzetközi és hazai elvárásoknak megfelelő, az ágazat fejlődését ösztönző jogszabályi alapot, amelyek egyfelől tervezett struktúrájában némi hangsúlyeltolódást jelentenek a gazdasági aspektusok és a nemzetközi szabályozási rendszer irányába, másfelől garanciát jelentenek az előterjesztés által nevesített további, körülbelül huszonöt alsóbb szintű jogszabály összehangoltságára és megfelelő időzítésére, amelynek elengedhetetlen feltétele egy, a légi közlekedés egészét érintő állami célrendszer és koncepció kialakítása.

Megtisztelő figyelmüket köszönöm. (Taps.)