Kádár Béla (MDF)

1995. október 23.

DR. KÁDÁR BÉLA (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt jegybanki Elnök Úr! Két héttel ezelőtt örömmel olvastuk, hogy Washingtonban prognózist adott önbizalmat sugárzó előrejelzést a magyar gazdaság ez évi növekedési teljesítményeiről, és a korábbi, rendkívül borúlátó, nulla, mínusz egy, plusz egy közötti növekedési előrejelzések helyett két százalékról beszél. Ez önmagában is felemelő élmény egy magyar újságolvasónak, hiszen jelzi azt, hogy vége van annak az apokaliptikus látomássorozatnak, amely már hosszú idő óta állandóan visszaeséssel, összeomlással, államcsőddel, fizetésképtelenséggel "kecsegteti" Magyarország külföldi partnereit, akik netántán itt Magyarországgal óhajtanának együttműködni.

Az üröm azonban ott jelentkezik az örömben, hogy ugyanaznap jelent meg a Magyar Nemzeti Banknak egy előrejelzése, helyzetjelentése, amely egyszázalékos növekedési előirányzatról beszél. Ha nyolc vagy kilenc százalék közötti egyszázalékos eltéréssel állunk szemben, akkor természetesen el kell némulni, de egy és két százalék között ez bizony százszázalékos előrejelzési különbség és nem is nagyon értem, hogy egy napon belül vagy az elnök úr washingtoni utazása óta eltelt három nap során hogyan változhatott száz százalékot az ön által adott washingtoni és a budapesti jegybanki növekedési prognózis közötti különbség. Szeretném tudni, hogy ennek mik az okai: Pszichológiai természetűek? A jegybanki elnök túlzott optimizmusa, az apparátus esetleges múltból örökölt borúlátása vagy egyéb húzódik e mögött az eltérés mögött? Azt hiszem, ez egy közérdekű tájékoztatás. (Taps a jobb oldalon.)