K. Csontos Miklós (FKGP)
DR. K. CSONTOS MIKLÓS, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A T/1376. számú törvényjavaslat általános vitájában a fogva tartottak polgári és családi jogi helyzetével kívánok foglalkozni.A fogva tartást a polgári és a családi jog önálló törvényi szabályozásban nem rögzítette értelemszerűen, hisz elsődlegesen büntető jellegű szabályozás szükséges. Bármilyen jogcímen történő fogva tartás önmagában már büntetés, mivel korlátozza az egyének alkotmányos jogait. A nemzetközi szerződések, mint például az Európai Egyezmény, egy része szélesebb körben kívánja megszervezni az emberi jogok védelmét. Kötelezővé teszi, hogy a csatlakozó országok, így hazánk is, hatályos jogszabályok, rendelkezések vonatkozásában megfeleljen a nemzetközi elvárásoknak, mert az ember nem csupán egy meghatározott állam polgára, hanem egyben tagja az általános emberi közösségnek. A személyek polgárjogi védelme tehát egyben az emberi jogok védelmét is jelenti.
A személyi szabadságot, a személyiséget védő jogok lényege, hogy az egyén fizikai értelemben vett szabadságjogát és testi épségének megfelelő védelmét biztosítsa. Az ezzel kapcsolatos jogok, biztosítékok közül alapvető fontosságúak a következők: az élethez való jog, a személyi szabadsághoz és biztonsághoz való jog, a kínzás, embertelen és megalázó bánásmód tilalma, a rabszolgaság, a szolgaság és a kényszermunka tilalma, a mozgásszabadság korlátozása. A személyi szabadságtól való megfosztással összefüggésben megfelelően rendezi például az előzetes letartóztatások vonatkozásában is a jelenlegi helyzetet. Mindenképpen alkotmányos szintű szabályozást igényel viszont a kínzás, az embertelen, a megalázó bánásmód vagy büntetés, valamint a rabszolgaság, a szolgaság tilalma. Ide tartozik a kényszermunka tilalma is, azzal, hogy nem minden munkára kényszerítő állami vagy például önkormányzati intézkedés tekinthető kényszermunkának.
Figyelmet kell fordítani az orvosi vagy tudományos kísérletek tilalmának kérdésére. Az orvosi vagy tudományos kísérletek végzésének alapvetően két formája van: az egyén szabad hozzájárulása, másrészt az egyén tájékoztatása. A strasbourgi bíróság 1994. évi iránymutatása különösen a fogva tartottak vonatkozásában kívánja meg a garanciális elemeket. A magyar jogirodalomban is felmerült az, hogy a cselekvésükben korlátozott és függőségi viszonyban lévő egyének, például az elítéltek, előre kizárandók az orvosi vagy tudományos kísérletek alanyai közül.
A fogva tartottak vagyonjogi helyzetével kapcsolatosan a büntetésvégrehajtás vonatkozó szabályai alapján a fogva tartottak legfontosabb vagyonjogi jogai a következők:
A fogva tartás ideje alatt vagyonjogi jogokkal csak a büntetés-végrehajtási jogszabályban meghatározott mértékben rendelkezhetnek. Ennek alapján nem gyakorolhatják például a lakáshoz való jogot, és nem gyakorolhatják a birtokláshoz való jogot, csupán annyiban, amennyiben az a birtokukban van. Erre figyelemmel kell kiemelni a büntetés-végrehajtási szabályoknak azon rendelkezését, miszerint gondoskodni kell a lakás vagy más vagyontárgyak őrzéséről. Ennek érdekében a bv rövid úton értesíti az illetékes önkormányzatok jegyzőjét. Gyakorlati tapasztalatok szerint a lakáshoz való joggal van a legtöbb probléma a hatóságok vonatkozásában. Hangsúlyozni kell, hogy a fogva tartás ténye nem szünteti meg a fogva tartott tulajdonosi mivoltát sem a lakás, sem egyéb vagyontárgy vonatkozásában. A fogva tartás ténye nem érinti a nyugellátásban részesülő fogva tartott igényét és nyugdíját. Befogadásakor nyilatkozatot kell adnia arról, hogy a nyugdíjat a bv-intézetbe vagy kinek folyósítsa a nyugdíjintézet. Amennyiben a folyósítást a bv-intézetbe kéri és más jövedelme nincs, köteles lesz hozzájárulni a nyugdíjából az eltartáshoz: ha munkát nem vállal, le fogják vonni a nyugdíjából tartásdíjának egy részét.
A befogadás során személyes tárgyakat a befogadó intézetnek át kell vennie.
A bv-szabályban található az ajándékozási jog. Engedéllyel a látogatás alkalmával ajándékot adhat át a fogva tartott, amely ingó dolog lehet. Természetesen nincs akadálya annak, hogy ajándékozási szerződést kössön az előírás szerint, ugyanis a jogügylet időpontját, megkötésének módját, tárgyait az intézet parancsnoka határozza meg.
Lehetne még tovább sorolni a letétre, a felelős őrzésre vonatkozó speciális büntetés-végrehajtási szabályokat, és hogy mi mindennek kell még megfelelnie a büntetés-végrehajtási szervezetnek. Egyértelműen megállapítható, hogy a fogva tartottak vagyonjogi viszonyai bizonyos vonatkozásban csupán speciális korlátozások alapján érvényesülnek.
A fogva tartottak a személyiségük védelmével kapcsolatos jogaikat leggyakrabban képviselőik útján gyakorolhatják; e jogok gyakorlása nem sértheti mások jogait és nem veszélyeztetheti a bv-intézet rendjét.
Tilos a fogva tartottal szembeni kínzást, kegyetlenséget, embertelen, megbántó magatartást tanúsítani, jogellenes lelki és fizikai ráhatást alkalmazni. Ha a befogadáskor külsérelmi nyomot észlelnek, a fogva tartott kérelmére látleletet kell felvenni. A fogva tartott személy nyilvántartási számot kap, ezzel lesz ellátva, illetve fényképet készítenek róla. Garanciális szabály, hogy az adatok és a fénykép csak belső használatra szolgálnak.
A fogva tartottak joga az egészséghez, élethez, sportoláshoz, művelődési lehetőséghez biztosított, ezt igénybe vehetik. A büntetés-végrehajtási intézet rendjét, biztonságát sértő cselekmény megelőzésére alkalmazhatók az elkülönítés, bilincs, személyi motozás, zárkaajtók zárva tartásának elrendelése, egyes jogok gyakorlásának felfüggesztése is. Ezek semmiképpen nem sérthetik az elítélt személyiségét és vagyoni jogait oly mértékben, amely nem áll arányban az elkövetett vétséggel.
Foglalkozni kell a fogva tartottak védelmét szolgáló garanciális jogokkal és a család védelmét szolgáló rendelkezésekkel. A garanciális jogok közül különösen kiemelhető a védelemhez való jog és egyben büntetőeljárási jogok biztosítására szolgáló rendelkezés. A fogva tartott számára biztosítani kell, hogy védőt választhasson, őt meghatalmazza, a meghatalmazást visszavonhassa és új védőt bízhasson meg. A bv-intézetnek biztosítani kell, hogy a fogva tartott védőjével akár szóban, akár írásban ellenőrzés nélkül is érintkezhet. Az előzetes fogva tartásra, illetve letartóztatásra vonatkozó speciális szabály, hogy a büntetőügyekkel kapcsolatban készített feljegyzéseket a védőjüknek ellenőrzés nélkül átadhassák. A beszélgetésről feljegyzést készíthetnek, amelyet maguknál tarthatnak.
(10.30)
A védő a védencével való beszélgetésről írásos feljegyzést vagy hangfelvételt készíthet, amelyet ellenőrzés nélkül kivihet a bv területéről.
A garanciális jogok köréből figyelemre méltó még a panaszjog. A fogva tartott a végrehajtási szervezet által hozott határozat intézkedését megpanaszolhatja. Ugyancsak kiemelendő, hogy a fogva tartott szóban vagy írásban fordulat a büntetés-végrehajtási intézet felügyeletét ellátó ügyészhez, tőle személyes meghallgatást kérhet. Végezetül kiemelendő az a garanciális jog is, miszerint a fogva tartott az állampolgári jogok országgyűlési biztosához is fordulhat.
A családvédelemmel kapcsolatos rendelkezések: az őrizetbe vettek, pontosabban a fogva tartottak fogva tartása idején a bv-intézetnek gondoskodni kell a befogadott, illetve börtönbüntetést töltő személyek kiskorú gyermekeiről, amennyiben azok felügyelet nélkül maradtak. A bv-intézet több esetben köteles értesíteni az illetékes gyámhatóságot is, ha a gondoskodás másként nem oldható meg.
A közvetlen családi védelmet szolgálja az a rendelkezés, miszerint a lakás és egyéb vagyontárgyak megfelelő őrzésének biztosítása céljából értesíteni kell az illetékes önkormányzat jegyzőjét. A születendő gyermek és egyben a család védelmét szolgálja az a rendelkezés, miszerint a terhes nő szabadságvesztésének időtartama megszakítható, illetve félbeszakítható akkor, ha annak törvényi feltételei fennállnak. Családvédelmi rendelkezés az is, miszerint a fogva tartott a fogva tartás ideje alatt is köthet házasságot. E vonatkozásban a szabály szerint azonban elítéltnek vagy annak, akivel a házasságot akarja kötni, erre irányuló kérelmet kell a parancsnok számára beterjeszteni.
A nem mindenre kiterjedő, már fentebb elmondott céloknak megfelelő büntetés-végrehajtási szervezet felállítása pontosan emiatt igen alapos vizsgálatot igényel. A törvénytervezet megszövegezése nem minden vonatkozásban elégíti ki a szükséges igényeket, ezért a Független Kisgazdapárt módosító indítványokat terjeszt elő a törvénytervezet javítása érdekében.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)