Dávid Ibolya (MDF)
DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum minden héten foglalkozni kíván a fűtőolajjal kérdés, interpelláció vagy napirend előtti felszólalás keretében is, mindaddig, amíg a kormány elfogadható megoldást nem kínál az olajjal fűtők érdekében. Remélem, miniszterelnök úr azóta megkapta a levelünket, elolvashatta. Várjuk a miniszterelnök úr válaszát.Az ősz elejéig várta a lakosság a megígért kompenzációt. Megszületett a rendelet. Azonban ez a rendelet minden túlzás nélkül mondhatom egy torzó. Az önkormányzatnak jutó, lakossági kompenzálásra szánt hárommilliárd forint elosztása függött minden lényegtelen kérdéstől, azonban egyetlen lényeges kérdéstől sem függött, így attól, hogy hányan fűtenek olajjal egy-egy önkormányzat területén, melyek a jellemző fűtési módok az önkormányzatnál és melyek az elérhető energiahordozók.
A népjóléti miniszter ígéretet tett, hogy a hátralévő kétmilliárd forint már ésszerű módon kerül felhasználásra, amit csak üdvözölni tudunk.
Az olajáremelés ügye azonban nem szociális kérdés. Hogy mennyire nem, bizonyítják az ellentmondásos kormányzópárti nyilatkozatok. A kormányzópárti képviselők hosszú távú kompenzálási tervről beszélnek, a pénzügyminiszter egyszeri pénzügyi támogatásról, a Népjóléti Minisztérium pedig szociális támogatásról. E Házban nem esett még szó a középrétegekről, azok problémáiról, akiket több százezer forintos kár ért, mert központi fűtéssel fűtenek, akár társasházban, akár magánházban, akár lakótelepen.
Az OTP a Németh-kormány idejétől kezdődően, 1988 és 1993 között állami költségvetési támogatással nyújtott hiteleket fűtéskorszerűsítésre. Az ország elmaradott térségeiben ez egyet jelentett az olaj-központifűtéssel. Ezt a fűtési módot az állam támogatta. Támogatásával pedig biztatta az állampolgárokat, hogy éljenek ezzel a fűtési móddal.
Mivel biztatta? A fűtéskorszerűsítési hitel futamidejének első öt évében a törlesztőrészlet ami magában foglalta a tőke és a kamat együttes összegét összegének a 30 százalékát az állam viseli. A második öt évben ugyanennek az összegnek a 15 százalékát.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az állam még 2003-ban is fizetni fog az állampolgárával együtt olyan fűtési rendszerre, melynek sok helyütt még a garanciális kazánja is kikerült az udvarra vagy a folyosóra. A kazánok mellett az olajtartályok is teljes egészében értéküket vesztették egyik napról a másikra a kormány intézkedése következtében. Egy ilyen nagyberuházás kezdetén, mint a fűtéskorszerűsítés, az állampolgárok költségvetést készítenek: kalkulálnak és meghozták a döntésüket. Részben kölcsönből ismétlem: államilag támogatott kölcsönből , részben saját erőből több százezer forintos beruházást végeztek. Azért vállaltak áldozatot, mert joggal és alapos okkal feltételezhették, hogy 10-15 évig biztosított lesz fűtési rendszerük, kényelmük és biztonságuk.
Nem tudok elszakadni egy polgárjogi gondolattól, ez pedig a polgári törvénykönyv 6. §-a: "A bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, melyből őt önhibáján kívül károsodás érte." Ezt nevezzük biztatási kárnak. A polgárjog szabályai abból indulnak ki, hogy a jogalanyok saját magatartásuk következményeit maguk viselik. Ennek az elvnek a korrekcióját jelenti a biztatási kár. A másokba vetett bizalom érték. A polgári jogban fontosnak bizonyul mindezek védelme. Önök, kormánypárti képviselők és a kormány talán be tudják bizonyítani, hogy a másokba vetett bizalom csak a polgári jogban érték és a jogalkotásban nem. Egy rutinszerű válaszban azt is indítványozhatják, hogy az állampolgárok ne dobják ki olajkazánjaikat, fűtsenek olajjal, így nem éri őket kár.
(15.30)
Ám a mai árakon egy száz négyzetméteres családi ház fűtéséhez havi ismétlem még egyszer: havi 40-60 ezer forint szükséges.
Ha önök ismerik a mai magyar valóságot és jövedelmi viszonyokat, akkor megértik, hogy miért kerül az olajkazán a folyosóra és az udvarra. S ha már a magyar valóságnál tartunk, elmondom, hogy számtalan olyan helyen jártam, ahol nincs mire átállni, mert nem építettek kéményt, pincét, tüzelőtárolót, nincs gáz, a villamosvezeték túlterhelt és a gáztartályok sem helyezhetők el.
Tisztelt Kormánypárti Képviselők! Tisztelt Kormány! Ismerték önök a valóságot? (Az elnök pohara kocogtatásával figyelmeztet az idő leteltére.) Mert ha ismerték, nem születhetett volna meg ez a rendelkezés. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)