Gyuricza Béla (Fidesz)
DR. GYURICZA BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvénytervezet előkészítése során az egyik legvitatottabb témakör kétségkívül éppen az 1. §-sal kapcsolatosan, azaz a képviselőtársaim által is már említett öt titkosszolgálat körül alakult ki. Való igaz, hogy a kérdést több oldalról is meg lehet közelíteni. Így lehet vizsgálni a struktúrát, hogy mennyiben felel meg a szolgálatokkal szemben támasztott szakmai követelménynek, új feladatrendszernek, a szolgálatok működtetésében milyen módon érvényesül a gazdaságosság és természetesen mindezek együttes függvényeként mennyiben hatékonyak a nemzetbiztonsági szolgálatok.A miniszteri expozé és a vezérszónoki beszédekben, valamint előzőleg képviselőtársaim is érintették ezeket a kérdéseket, én most három, eddig kevésbé érintett megközelítésből kívánom elemezni a törvényjavaslatot.
Az első: úgy érezzük, hogy az ország nemzetbiztonságát befolyásoló tényezők a kétpólusú világ megszűnésével sajnos, nem csökkentek, inkább bővültek. Elég végigelemezni az elmúlt öt évet, és meggyőződhetünk róla, hogy nemcsak a kockázati tényezők, hanem a veszélyforrások is növekedtek. Biztonságpolitikai megközelítés alapján a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége kiszélesedett, komplexebbé vált; új kockázati tényezők jelentek meg: olyanok, mint a nemzetgazdaság működőképességének befolyásolása a feketegazdaságon vagy tisztára mosott pénzbefektetéseken keresztül, a politikai zsarolási lehetőség bővülése a nemzetközi terrorizmuson és a maffiatevékenységen keresztül vagy a belső- és a közbiztonság romlásának aláásása a polgár és az állam biztonságérzetének, valamint a társadalom stabilitásának megbomlása irányába. Ezt mind a hazai, mind pedig a nemzetközi bűnözés lehetővé teszi, végül sajnos, a régiónkban meglévő válságok, konfliktusok kihasználása, ilyenek mint az ember-, a fegyver-, a kábítószer- vagy nukleárisanyag-csempészeten keresztül növelhetik az ország fegyveres veszélyeztetettségét is.
Mindezen kockázati tényezők mint új veszélyforrások jelentkeznek. Ez pedig egyértelművé teszi, hogy a biztonsági szolgálatok feladatait újragondoljuk és újrafogalmazzuk. Mind a Magyar Köztársaság, mind pedig régiónk biztonsága, valamint az euroatlanti integráció ezt megköveteli.
Csak példaként említem meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy e tekintetben a délszláv válság elég komoly tapasztalatokat adott a titkosszolgálatok működését illetően. Úgy érezzük, az így megfogalmazásra kerülő feladatrendszer meg kell hogy feleljen a demokratikus társadalmi jogrend követelményeinek, a humán és anyagi erőforrások gazdaságos felhasználásának, a szervezetek eredményt produkáló hatékonyságának.
E hármas követelmény kell hogy érvényesüljön békében, válság-, illetve konfliktuskezeléskor és természetes minősített állapotban. Ez pedig más szóval azt jelenti, hogy valóban szükséges a miniszteri expozéban elhangzott országgyűlési határozatijavaslat-tervezet mielőbbi kimunkálása, elfogadása, és ahogy a miniszter úr szólt róla, hogy jövő év végére valamennyi alkotmányossági, szakmai és pénzügyi szempont mérlegelése alapján a kormány előterjeszthesse a szolgálatok struktúrájáról, az átszervezés irányáról és lebonyolításáról, annak konkrét módjáról, esetleg ütemezéséről szóló javaslatát is. Egyébként a törvénytervezet vitája során ezeket korábban is javasoltuk.
A másik gondolat: úgy érezzük, az alkotmány és más, meglévő törvények előírásai szükségessé teszik a nemzetbiztonsági szolgálatok és más állami szervek által az ország nemzetbiztonsága szempontjából fontos információk objektív, reális és konkrét elemzését a kormány nemzetbiztonsági kabinetje által, minősített állapotban pedig a Honvédelmi Tanács által és az így szerzett információk, valamint ezek elemzésének a döntés-előkészítés során történő felhasználását.
Ezért az alkotmány 3. §-ának (h), (i) és (j) bekezdései, különös tekintettel az alkotmány 19. § B., C., D. és E. bekezdései, valamint a 40. § (3) bekezdése alapján amely egyébként szinkronban van az 1993. évi, honvédelemről szóló CX. törvény 8. § (1) bekezdés g) pontjával legyen már békében a nemzetbiztonsági kabinetnek, minősített esetben pedig a Honvédelmi Tanácsnak egy olyan nemzetbiztonsági titkársága, amely ezeket a funkciókat, feladatokat el tudja látni.
A harmadik: különösen élesen jelentkeztek ezek az ellentmondások, amelyeket a honvédelmi bizottság véleményének megfogalmazásakor Juhász képviselőtársam már említett, így a két katonai biztonsági szolgálatról, a Felderítő Hivatalról és a Katonai Biztonsági Hivatalról van szó és elsősorban természetszerűleg az 1993. évi CX. számú honvédelmi törvény előírásairól.
A jelen törvénytervezet 2. pont (2) bekezdése a két katonai titkosszolgálatot a Magyar Honvédség szerves részeként fogalmazza meg. A honvédelmi törvény 40.§ 1. és 4. pontja szolgálati elöljárói jogkörbe adja a parancsadási jogot. Ezzel értelemszerűen szinkront kell hogy találjunk a törvénytervezet és az általam említett, már megfogalmazott honvédelmi törvény között. De ugyanilyen jellegű a törvénytervezet 11. § (2) bekezdése, amely megfogalmazza, hogy a miniszter, aki irányítja a titkosszolgálatokat, feladatot ad és utasításokat adhat, míg az általam említett honvédelmi törvény 11. § (2) bekezdése azt írja elő, hogy a miniszter egyedi utasítást csak a Magyar Honvédség parancsnokának adhat.
Ezért olyan fura eset történik, hogyha a 13. § (2) bekezdését is megnézik tisztelt képviselőtársaim, akkor a Katonai Felderítő Hivatalnak három fő adhat utasítást: a miniszter, az általam említett korábbi honvédelmi törvény alapján a Magyar Honvédség parancsnoka és a vezérkari főnöke. Ezt sajnos nem oldja a törvénytervezet általam említett 13. § 2. pontja sem, és sajnos, a 79. § g) pontja pedig csak a honvédelmi törvény 77. §-át helyezi hatályon kívül.
(17.00)
Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Párt részéről nem is értjük tulajdonképpen, hogy miért nem fogalmazódtak meg ezek már e törvényjavaslatban, hiszen korábban is már kifogásoltuk ezeket. Sajnos nem ismert előttünk, hogy mit tervez a miniszter úr az expozéban említett határozatijavaslat-tervezetben e struktúrával kapcsolatban. Ezért az ország nemzetbiztonsága érdekében, biztonságpolitikánk stratégiai célkitűzése, valamint a demokratikus jogállamiság megteremtése érdekében hangsúlyozni szeretnénk, hogy szükséges a törvény szabályozása s mielőbbi elfogadása, ugyanakkor szükségesnek tartjuk módosító indítványokkal az általunk említett problémák megoldását is már e törvényjavaslatban. Erre a megfelelő javaslatainkat megtesszük, melyeket ezúton is figyelmükbe ajánlom tisztelt képviselőtársaimnak. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps.)