Gáspár Miklós (KDNP)

1995. október 30.

DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc után sok polgártársunk vesztét az okozta, hogy az ávósok lefényképezték, amint valamelyik forradalmi esemény helyszínén jelen van, még ha a legbékésebb szándékkal is. A magyar társadalomban tehát még él az emléke a hatósági fényképezés következményeinek, és ezért okkal tart tőle.

Ebből is, de nemcsak ebből kiindulva kérdezem, mi indította a kormányt kémlelő kamerák tömegének a felszerelésére a Szabadság téren október 22-én rendezett MIÉP-tüntetésen. Mi módon szolgálta ez az eszköz a megalapozatlanul feltételezett törvénytelen akciók kivédését akkor, amikor a biztonságra sok ezer látható és láthatatlan rendőr ügyelt? Kik nézték akkor, milyen jogon és kik nézhetik ezután ezt a közvetítést, illetve a filmeket? Volt-e vagy van-e köztük esetleg külföldi állampolgár is, illetőleg diplomata? Milyen célból rögzítették a tüntetők arcait? Kizárható-e, hogy munkaügyi vagy pártcélokra felhasználják a felvételeket? Ha ez elő van írva, akkor kértek-e engedélyt a felvételek készítéséhez az arra illetékes szervtől és kaptak-e? Ha jogszerűtlenül történtek a felvételek, akkor lesz-e felelősségrevonás az ügyben? Miért tekinti a kormány ilyen módon ellenőrizendő, másodrendű állampolgároknak azokat, akik ellene tüntetnek?

Mit tesz a kormány ezen pártállami hajlandóságának megfékezésére, hajlandó-e demokratikus önkorlátozásra? Mi fog történni a tüntetőkről készített felvételekkel? Nem elégséges számomra a rendőrség szóvivőjének az újságokban közzétett nyilatkozata, amely szerint a felvételeket majd megsemmisítik, ha új felvétel kerül a szalagokra. Ez egyszerűen nevetséges. Mi a biztosítéka annak, hogy a felvételek nem kerülnek illetéktelen kezekbe? Köszönöm. (Taps a KDNP és az FKGP soraiban.)