Akar László
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A vámjogról, a vámeljárásjogról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényjavaslathoz érkezett nagyszámú indítvány kifejezően érzékelteti a törvényjavaslat fontosságát és a bonyolult szabályozással kapcsolatos pontosság jogos követelményét. A kormány az indítványok mintegy felét támogatja ezek jórészt egybeesnek az egyes bizottságokban született döntésekkel is.
Mind a törvényjavaslathoz érkezett indítványok, mind a plenáris és bizottsági üléseken folytatott viták arról tanúskodtak, hogy a vámtörvényre komoly várakozással tekintett a tisztelt Ház ugyanúgy, mint a gazdálkodói szféra. A plenáris üléseken elhangzott felszólalások szinte egybehangzóan fogalmazták meg az elvárásokat. Így sok képviselő emelte ki a vámtörvény gazdasági szabályozó szerepét, átláthatóságát; felhívta a figyelmet annak költségvetési szerepén szükségszerűen túlmutató komplex szabályozási feladatára; továbbá osztotta a kormányzat véleményét, hogy az Európai Unióval vállalt jogharmonizációt a gazdaság átmeneti helyzetét és igényeit figyelembe véve fokozatosan célszerű végrehajtani.
A jó vámrendszer követelményeinek ismérveit is taglaló felszólalások piackonform felfogást képviseltek, de tisztában voltak azzal is, hogy a külkereskedelmi liberalizációt támogató korszerű vámtörvény követelményének nem mond ellent a szigorú, alapos és biztonságos ellenőrzésen nyugvó szabályozás.
A törvényjavaslathoz érkezett indítványok zömmel azt tükrözik, hogy a szabályozó szerep erősítését szeretnék elérni, amivel alapvetően egyetértek.
A javaslatok döntő része az anyagi jogi szabályok köré csoportosul, amelyek közül az alábbiakat szeretném kiemelni:
A vámterhek fedezetének, garanciáinak szabályai kérdésében, úgy vélem, sikerült kompromisszumos álláspontot kialakítani, amennyiben a törvényi szintű szabályozásba kerülnének a garanciák alapvető szabályai, ide értve a tevékenységi garanciák és kezességvállalási garanciák értékét is.
A módosító javaslatok eredményeként árnyaltabb garancianyújtási követelmények fogalmazódhatnak meg az egyes garanciaigényeknél, így a vámügynöki engedély kiváltásához az éves vámteher-fizetési kötelezettség 2 százalékának megfelelő, a vámraktározási tevékenység engedélyezéséhez 4 százalékos, a halasztott vámfizetési engedély megszerzéséhez pedig 8, illetve 24 százalékos garanciaigény fogalmazható meg.
Közös véleményt sikerült kialakítani abban, hogy a garanciák mértéke elsősorban a kockázathoz igazítható. Ezzel biztosíthatóvá válhat a feketegazdaság elleni hatékonyabb fellépés is, hiszen a jövedéki termékekre nyújtandó vámbiztosíték mértéke emelkedhet, és a törvény rendelheti el azt is, hogy e termékeknél csak a nyújtott biztosítékon belül élvezhető kedvezmény.
Itt szeretném említeni, hogy az adózatlan termékimport vámbiztosíték alá való helyezése tekintetében a kiegészítő ajánlás 6. pontja, illetve ezzel összefüggésben az ajánlás 34. pontja egy további szigorító lépést tartalmaz, amiről külön szavazásra kerül sor. Noha a javaslat formailag nem szerepel a támogatott módosítások listáján, elfogadását szakmailag az előterjesztő szempontjából lehetséges megoldásnak tartom.
A vámtörvényjavaslat vámmentességi szabályai többségükben megegyeznek a vonatkozó nemzetközi gyakorlattal, ennek köszönhetően csak néhány kérdésben maradt fenn nézetkülönbség. A külföldiek befektetéseit ösztönző termelőeszköz-apport vámmentességének újraszabályozása tekintetében a kormány fenn kívánja tartani álláspontját. A versenysemleges szabályozás megteremtése érdekében meggyőződéssel terjesztettük a tisztelt Ház elé az apportvámmentesség megszüntetését. Ez valamennyi magyar gazdálkodó szervezet így a már itt működő vegyes vállalatok érdeke is. Az élet ugyanis megmutatta, hogy az apport vámmentesítése az apport révén megvalósuló importra ösztönöz, és jelentős versenyhátrányba hozza a vámteherrel növelt alapanyagokat, félkész termékeket felhasználó azonos magyarországi termelést. Így még egyes külföldi tulajdonú vegyes vállalatok is arról panaszkodnak, hogy a magyarországi beruházások részére való értékesítés lehetőségét a külföldi anyacégek által otthon termelt azonos termékek apportálásával halásszák el előlük ez pedig a magyar foglalkoztatás szempontjából sem jó.
A külszolgálatos vámmentesség újraszabályozását, úgy tűnik, ugyancsak élénk figyelem kíséri, hiszen ehhez nyújtották be a legtöbb módosítási javaslatot. A kormány képviseletében az általunk támogatott javaslatot ajánlom figyelmükbe, amely megteszi a lépést az Európai uniós harmonizáció felé. Az alternatív, Bauer Tamás-féle, a kiegészítő ajánlás 50., 51., 53., 54. pontjában szereplő javaslat is elképzelhető megoldást jelent.
A vámeljárási szabályozással kapcsolatban szeretném még a zárószavazás előtt is ráirányítani a figyelmet arra, hogy a korszerű vámjog legnagyobb vívmánya az eljárások szabályaiban keresendő.
(17.10)
Ennek eredményeként működik például széles körben a vámraktározás intézménye, amely lehetőséget ad a vámterhek megfizetésének halasztására és az export esetén visszatérítendő terhek tényleges kiszállítás előtti visszaigénylésére is. Lényeges kérdés, hogy felismerjük ennek célját és a gazdálkodók likviditási helyzetét javító eszközjellegét, hiszen ez a vámjogi lehetőség mentesíti az áru birtokosát a vámbiztosíték alól. Itt ugyanis a raktárengedélyest terheli a vámbiztosíték-nyújtási kötelezettség. Kettős biztosíték előírása viszont nyilván nem indokolt.
A vámtörvényjavaslat vámeljárási szabályainál támogattuk az aktív és passzív bérmunka-tevékenység engedélyezésének feltételeire benyújtott módosító indítványokat.
Tisztelt Ház! Szeretném jelezni, hogy az előterjesztő nevében néhány módosító javaslatot tartunk szükségesnek előterjeszteni a Házszabály 107. §-a alapján a törvényjavaslat belső és más törvényekkel való összhangjának biztosítása érdekében.
A törvény hatálybalépéséhez megfelelő felkészülési időt javasolunk elfogadni. Ezért támogatjuk azt a módosító javaslatot, amelyik háromhónapos türelmi időt tesz lehetővé a törvényi szintre emelkedő vámjog alkalmazásához. Szeretném, ha ez az idő arra is hasznosítható lenne, hogy a technikai ismeretszerzési és személyi felkészülésen túl azt a szemléletbeli változást is megalapozná, ami egyebek mellett a vámtörvény eredményeként egyre inkább kiteljesedő szabályozott piaci feltételek elfogadásán és vállalásán, a hatóság részéről pedig ennek tudatos szolgálatán alapul.
Meggyőződésem, hogy a benyújtott és általunk is támogatott számos módosító indítvány elfogadása mellett egy körültekintően előkészített, igen nagy jelentőségű gazdasági alaptörvény megalkotására kerülhet sor. Kérem, szavazataikkal támogassák a törvény elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)