Burány Sándor (MSZP)
BURÁNY SÁNDOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottságának október 25-ei ülésén ezúttal ritka egyetértés uralkodott, midőn a törvényjavaslatot megvitattuk, és a bizottság 22 igen szavazattal, mindössze 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta.
A bizottság üdvözölte, hogyha bár kissé megkésve is, az államháztartási törvény tárgyalásával végre kezdetét veszi a régóta várt államháztartási reform.
Ezek után engedjék meg, hogy három kérdéskör kapcsán beszéljek a részletekről is. Az a három kérdéskör, amelyre utalni szeretnék: a teljes körű számadás kötelezettségét érinti; a gördülőtervezés témakörét érinti, valamint a kincstár funkcióit érinti.
Nézzük először a teljes körű számadás kötelezettségét! Régi alkotmányos elv, hogy Magyarországon az Országgyűlés testesíti meg a népszuverenitást, de ugyanakkor ehhez szükséges azt is hozzátenni, hogy ennek a népszuverenitásnak, az Országgyűlés szerepének érvényesülnie kell a közpénzekről való döntésben és e közpénzek tekintetében a teljes körű számadás körében.
Az alapok kérdéséről államtitkár úr expozéjában már beszélt; engedjék meg, hogy egy elemre utaljak. Az eddigi gyakorlatban az elmúlt években lehetőség volt arra, hogy úgynevezett költségvetésen kívüli kötelezettségvállalások is terheljék a későbbi kiadásokat. Ez úgy jelentkezett, hogy az adott évben ezek a kötelezettségek konkrét hiányt ugyan nem okoztak, a költségvetésben nem is feltétlenül jelentek meg, ugyanakkor a jövő kiadásait növelték a kamatterheken keresztül. Úgy gondoljuk, hogy indokolt az a törekvés, ami a törvényjavaslatban is olvasható; nevezetesen, hogy a jövőben a törvényjavaslat elfogadását követően ilyen kötelezettségvállalások a költségvetésen kívül nem lehetségesek.
A második, amiről szeretnék beszélni, a gördülőtervezés, erről is részletesen beszélt Akar államtitkár úr expozéjában. Ezért ennek a gördülőtervezésnek okaira, két indokára szeretnék csak rámutatni. Az előbb is említettem a kamatterheket. Gondoljanak bele, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy csak az elmúlt néhány évben hogyan alakultak a költségvetés kamatkiadásai, hogyan többszöröződtek meg, és milyen folyamatok okozták azt, hogy jelenleg, a jövő évi költségvetés benyújtásakor már több mint 550 milliárd forint összegű kamatterhek fogják terhelni a jövő évi költségvetést. Ha más nem is, ez önmagában is indokolja azt, hogy azokat a kötelezettségeket, amelyek terhei több év múlva, több éven keresztül elnyújtva jelentkeznek, a költségvetés tárgyalásakor az Országgyűlés vegye számba. Erről a törvényjavaslat gondoskodik.
A másik, amire szeretnék utalni: az előrelátás szükségessége. Gondoljunk csak abba bele, hogy például a vámpótlékok '97-ben való megszűnése, a privatizációs bevételek elfogyása hisz előbb-utóbb elfogy az állami vagyon csak a '97-es költségvetésben várhatóan mintegy 100-200 milliárd forint forráskiesést fognak jelenteni. És előrelátó az az Országgyűlés, amely a költségvetés tárgyalása során ezekre a várható folyamatokra is kitekint, és ezekről rendelkezik. Ezért üdvözöljük azt a törekvést, hogy a költségvetés benyújtásakor, '97-től kezdődően a következő két év fontos számait és kötelezettségből származó terheit is benyújtja a kormány.
A harmadik egy utolsó részletkérdés, amiről beszélni szeretnék, ez a kincstár ügye. Erről is az eddigi expozéban, illetve a bizottsági ajánlásokban már számos szó esett. Ezért ismét csak egy elemét szeretném kiemelni. Szeretnék rámutatni arra a gyakorlatra, amely a jelenlegi finanszírozás mellett talán az egyik legirracionálisabb eleme a finanszírozásnak, nevezetesen arra, hogy az alrendszerekben számtalanszor jelentkezik olyan többletforrás, ami az adott pillanatban nem szükséges a funkciók teljesítéséhez, és emellett a központi költségvetés hiánnyal küszködik, e hiányok fedezetéül hitelt vesz fel, adott esetben kötvényeket bocsát ki. És éppen az államháztartás alrendszerei vásárolják meg azokat a kötvényeket, amelyeket a kincstár, pontosabban a Pénzügyminisztérium ezzel foglalkozó szervezete e hitel finanszírozása érdekében kibocsát, és ezzel a finanszírozásban egy teljesen irracionális rendszer jön létre, a kamatterheken keresztül indokolatlanul tovább növelve a kiadásokat.
Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Kedves Képviselőtársaim! Ebben a néhány gondolatban szerettem volna összefoglalni bizottságunk ajánlását. Mi is javasoljuk, hogy a tisztelt Ház tárgyalja meg és fogadja el a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps a Szocialista Párt padsoraiban.)