Gráf József (MSZP)
GRÁF JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Egyben kérem az engedélyét, hozzájárulását is ahhoz, hogy a társasági adóról szóló bizottsági ajánláson kívül a mezőgazdasági bizottság nevében a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről, valamint a helyi adókról szóló törvényjavaslathoz is ismertessem a bizottsági véleményt. (Az elnök igenlően bólint.)
Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága október 25-ei ülésén megtárgyalta a társasági adótörvény módosítására benyújtott törvényjavaslatot, és azt szinte egyhangúlag, mindössze egy tartózkodással, az általános vitára alkalmasnak tartotta.
A bizottsági ajánlást néhány mondatban ismertetve azt szeretném kiemelni, hogy a társasági adótörvény mostani módosítása alapvetően nem változtatta meg a hatályban lévő törvény szellemiségét és lényegét. Ezt a mezőgazdasági bizottság azért tartotta fontosnak leszögezni, mert az adótörvényekkel szemben az adózóknak és a gazdasági élet szereplőinek van egy olyan elvárása, hogy azok legalább szellemiségükben ne változzanak minden évben alapvetően, csak a szükséges módosítások mértékéig. Így megmaradt és ez nagy megelégedésünkre szolgált a kedvező adókulcsban való támogatása azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a megképzett nyereségüket elsősorban fejlesztésre fordítják, nem a társaságból való kivételre, vagy ennek a haszonnak, jövedelemnek a felélésére.
Igen fontos elemnek tartjuk a gyorsított, 30 százalékos amortizáció lehetőségének a megteremtését, ami szintén az előző tétellel összefüggésben a dinamikusabban fejlődő gazdasági társaságok műszaki-technikai fejlesztésére ad lehetőséget. A fejlesztések és beruházások támogatásán túl a javaslat támogatni kívánja a gazdaságilag elmaradott térségek felzárkóztatását. Ez a mezőgazdasági bizottság tagjainak már régi javaslata, hiszen többségében olyan területekről érkeztek, ahol ez a kérdés rendkívül fontos, és ebben valamilyen lépésnek most már következnie kellett.
Ugyanakkor a másik fogalom, a vállalkozási övezet, a bizottsági ülésen is elhangzottak szerint még nem pontosan körülhatárolt és érthető mindenki számára. Úgy gondoljuk, hogy az ehhez kapcsolódó támogatások és ezek formái majd az általános vitában pontosodni fognak.
Némi vitát váltott ki a társasági törvény azon módosítása, hogy a kiemelt nagyberuházást végzők, azaz az 1 milliárd forint felettiek 50 százalékos adókedvezményben részesülhetnek, ha exportárbevételük 25 százalékkal, de legalább 600 millió forinttal növekedik. Az egyik vélemény támogatta ezt a javaslatot, abból kiindulva, hogy ezeknek a nagy cégeknek, hatalmas beruházási összeggel rendelkező cégeknek a megjelenése egy adott térségben jelentős módon meg tudja változtatni az ottani gazdasági-társadalmi hatásokat.
A másik, ezzel ellentétes vélemény szerint elhangzott a passzus helytelenítése is, mondván, hogy a mai magyar gazdasági viszonyokra inkább jellemzőek azon gazdasági társaságok, amelyekre nem jellemző az egymilliárdos beruházás vagy ennek a lehetősége, így elsősorban őket kellene támogatni adókedvezménnyel, nem pedig ezeket a nagy cégeket.
Tisztelt Ház! A mezőgazdasági bizottság tehát mindösszesen egy tartózkodással javasolja a társasági adóról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára bocsátását, majd a későbbiekben az elfogadását.
(11.30)
Ugyanez vonatkozik a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló T/1503. számú törvényjavaslatra, illetve a helyi adókról szóló T/1505. számú törvényjavaslatra mind az általános vitára, mind a későbbi elfogadásra vonatkozólag. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)