Tóth Sándor (MSZP)
TÓTH SÁNDOR, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót és a mikrofont.
Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A gazdasági bizottság október 25-ei ülésén tárgyalta a kormány által T/1548. számon benyújtott, az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. számú törvénymódosítás általános vitára való alkalmasságát.
A bizottsági ülésen körvonalazódott álláspont szerint az adózás rendjéről szóló törvény közismerten eljárásjogi törvény. Így szükségképpen elég szoros kapcsolatban kell állnia az anyagi adójogszabályokkal és mint ahogy itt elhangzott jó néhány anyagi adótörvény változik.
Az adóhatósági eszköztár kiszélesítésével kapcsolatban a törvénymódosítás egyik legszélesebb csokra a feketegazdaság elleni küzdelem érdekében az adóhatósági fellépés jogi feltételeinek a megteremtése, másrészről mint minden évben azt is célul tűzte ki a kormányzat, hogy ahol csak lehet, az adózók kötelezettségeit egyszerűsítse, illetve az adóhatóság adminisztrációs terheit is szűkítse.
Végül, de nem utolsósorban egy sor jogértelmezést segítő, jogbizonytalanságot megszüntető törvénypontosítást vezet át a javaslat a ma hatályos szövegen. A bizottság korábbi ülésein is többször felvetődött a társadalmi-gazdasági átalakulás szükségszerű, nemkívánatos kísérőjelenségeként megjelenő, erőteljes növekedést mutató feketegazdaság további térnyerésének megakadályozása, e társadalmi-gazdasági jelenség elviselhető mértékre történő visszaszorításának igénye, mely meglehetősen komplex feladat. Ezért a bizottság üdvözli azokat a törekvéseket, amelyek arra irányulnak, hogy azok az adóztatás jelenlegi s nehezen változtatható személyi és tárgyi feltételei között miként szolgálhatnák jobban a feketegazdaság visszaszorítását a jelenleg nem vagy alig adózó rétegek hatásosabb bevonását a közteherviselésbe, minthogy elsősorban az egyéni vállalkozók évről évre nominálisan is csökkenő jövedelemről adnak számot, gyakorlatilag csak bevételeik egy részét szerepeltetik a bevallásban, személyes felhasználásaik jelentős részét pedig a vállalkozás költségei között számolják el, s így jövedelmük az alkalmazottak jövedelmének alig egynegyedét teszi ki.
A bizottsági ülésen vita bontakozott ki arról a módosítástervezetről, amely a tervezet 2. számú mellékletében gyakorlatilag a jövedelemadó-előleget az eddigi 20-áról egy úgynevezett részteljesítéssel előrehozza 5-ére, mely részteljesítés természetét tekintve azonos az adóelőleggel, megfizetésének módját illetően, valamint elmaradása esetében az alkalmazandó jogkövetkezményeket illetően is.
Igaz, hogy a munkáltatóknak nem a tárgyhavi elszámolás egész előlegét kell 5-én megfizetniük, hanem a tárgyhót megelőző hóban megfizetett előleg 50 százalékát kell ilyen módon befizetni. Ebben a változtatásban azt tartjuk a legrosszabbnak, hogy az előző hónap 50 százalékát kell befizetni, mert ahol hónapról hónapra változik a létszám, ott ez már hátrányos, és esetenként zavaros lehet.
Ez a javaslat alapvetően a költségvetés érdekeit szolgálja, nevezetesen, hogy a költségvetés finanszírozási kötelezettségei a hó elejére esnek, a legjelentősebb vagy a legmarkánsabban jelentkező bevétel a jövedelemadó és a levont jövedelemadó-előleg pedig az előzőek szerint a tárgyhó 20-án. Emiatt a költségvetés örökösen hitelt kénytelen felvenni, s ezáltal kamatveszteségei vannak. Ezt kívánja tehát csökkenteni ez a javaslat.
Ilyen alapon viszont azt is ki lehetne mondani, hogy a vállalkozók, a munkáltatók fizessenek be x-szer tízezer vagy százezer forintot minden hónap 5-én, ez körülbelül ugyanazt takarná, mint hogy a le nem vont személyi jövedelemadót fizessék be előre. A bizottság ezt a kérdést mérlegelni fogja, és lehetőségei szerint a részletes vitában módosító javaslattal fog ez irányban élni.
Ugyancsak felmerült, hogy az adózás rendjéről szóló törvénytervezet egyik esetben előrehozza a befizetési kötelezettséget, míg más esetben a kifizetési kötelezettség kapcsán a hatályos szabályozásban előírt 30 napos törvényi határidőt 45 napra változtatja annak érdekében, hogy az állami adóhatóság elkerülhesse a határidő túllépésében megnyilvánuló törvénysértést. Ezzel a két dologgal bizonyos adónemeknél szinte már egy hónapot nyerhet a költségvetés. Végül is a gazdasági bizottság az adózás rendjéről szóló törvényjavaslat módosításával egyetértett, ellenszavazat és tartózkodás nélkül azt általános vitára alkalmasnak találta. (Szórványos taps.)