Balsay István (Fidesz)

1995. október 31.

BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Előttem már Kósa Lajos képviselőtársam ismertette, tisztázta a Fidesz-Magyar Polgári Pártnak az energiaszektor privatizációjával kapcsolatos álláspontját. Én néhány nagyon fontos részletkérdésre szeretnék rávilágítani, azokra, amelyek a privatizáció során feltétlenül figyelembevételre kell hogy kerüljenek, másrészt pedig amelyeket el kell kerülni a privatizáció során.Nagyon nagy kárnak tartom azt több képviselőtársam kezdte ma így mondanivalóját , hogy amikor az energiaszektor privatizációjáról beszélünk és egy nagyon fontos vitanapot rendez a Magyar Köztársaság parlamentje, akkor nem ismert teljes mértékben a magyar energiapolitika amit ismerünk, az nem elégséges a privatizáció megkezdéséhez -; nem ismertek a gazdaságpolitikának és a területfejlesztési politikának azok a főbb irányai, amelyeket a magyar energiarendszer, a magyar energiaszektor privatizációjánál feltétlenül figyelembe kellene venni.

A gazdaságpolitika irányváltásairól már több vitanapon, több parlamenti hozzászólásban beszéltünk. Ilyen körülmények között mi az, ami meghatározó lehet a privatizáció során?

Egyetértek azokkal, akik azt a feltételt is megszabják, hogy ennél jobban az ország szuverenitása, gazdasági szuverenitása ne csökkenjen.

Egyetértek azokkal, akik megfogalmazták, hogy hosszú távon megbízható, kiegyensúlyozott, megfizethető energiaellátást szeretnénk.

Feltétlenül fontos, hogy korszerű rendszerhez kapcsolódjunk, és a korszerűsítés működőtőke bevonásával történjék meg. Hatékonyságnövelést várunk tőle.

Nagyon fontos, hogy környezetvédelmi szempontok érvényesüljenek ne csak most, szóban, hanem a privatizációt követően is. Hiszen itt élünk, Európa szívében, és mind a rajtunk keresztül történő energiaszállításnál, mind az itteni energia-előállításnál adódnak olyan szituációk, amikor ma állami többség lévén könnyebb nemet mondani, mint a privatizáció megtörténte után, amikor egy szegény és energiában is szegény ország még jobban kiszolgáltatottá válik, és a környezetvédelmi szempontok háttérbe szorulhatnak.

Feltétlenül fontos a privatizációtól várnunk, hogy racionalizálási program induljon be, hatékonyabban, mint jelenleg, és a költségvetés lyukainak betömésén túlmenően legyen lehetőség egyéni, illetve csoportos és települési szintű racionalizálási programok végrehajtására.

Az energiaszektorban dolgozók érdekeit is figyelembe kell venni ezt többen ismertették. Nagyon fontosnak tartom, hogy a Magyar Köztársaság parlamentje a privatizációt megelőzően az önkormányzatok energiaszektorból való részesedésénél egymásnak ellentmondó döntéseket hozott. Ebben az önkormányzati és a gazdasági bizottság kezdetben azonos hullámhosszon volt, majd később, a kormány határozott szándékára tekintettel, módosította azokat a törvényeket, amelyek megalapozták ma a magyar önkormányzatiság lényegét.

1990-től kezdődően a települési önkormányzatok feladatai közé tartoznak a helyi közszolgáltatások körében a településfejlesztés, településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés és nem sorolom, csak a fontosságuk miatt emelem ki , és kiemelten: közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban. Az önkormányzati törvény egy másik fejezete vonatkozik arra, hogy az önkormányzatok feladata a helyi közvilágításról való gondoskodás is.

(13.10)

Az önkormányzatok ezen feladatuknak meg kívánnak felelni. Az 1991-ben megjelent törvényi szabályozások az önkormányzatok tulajdonaként tüntették fel azokat a vagyontárgyakat különösen vonalas létesítmények esetén , amelyek a helyi közösségi szolgáltatások érdekében feltétlenül fontosak, hogy az önkormányzatok tulajdonához tartozzanak.

Így az önkormányzatok tulajdonába nemcsak a belterületekhez tartozó állami tulajdonban lévő föld került, hanem át kellett volna kerülnie 1991. szeptember 1-jéig a gázművagyonnak, 1992. augusztus végéig pedig a vagyonátadó bizottságok hivatalból kötelesek lettek volna önkormányzati tulajdonba adni a villamosenergia-vagyont ezeknek a szolgáltató társaságoknak a település határain belül lévő vagyontárgyakra vonatkozóan. Ez nem történt meg.

Ez súlyos hiba, a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása amelyet a gyógyszertár-vállalatok privatizációjával kapcsolatban hozott; kilenc esetben hozott ilyen határozatot egyértelműen kimondja, hogy a parlament sem szabályozhatja visszamenőlegesen, utólagosan törvénnyel ezeknek a vagyonátadásoknak az elmaradását. Így ma több törvény vonatkozik az önkormányzatok vagyontárgyaira, tehát a gáz- és villamosenergia-szolgáltatás privatizációjánál is számolni kell azzal, hogy az önkormányzatokkal, illetve azok szövetségeivel akiket az önkormányzatok megbíztak való egyeztetés nélkül rendkívül bonyolult helyzet adódhat.

Nézzünk egy példát! Szándékosan nem a korábban megszokott székesfehérvári környezetből hoztam példát, hanem egy másik területről bár hozhattam volna innen is , ebben az esetben a TIGÁZ-nál, egy 17 milliárd forint alaptőkéjű vállalatnál megvizsgáltuk, hogy a belterületi földingatlanon lévő vagyontárgyak mintegy 90 százalékot meghaladóan képezik e társaság vagyonát, amit az önkormányzatok hoztak létre. Ennek 40 százalékának átadása esetén ez 6,8 milliárd forint megközelítőleg, ha az 1993. évre vonatkozó törvény, amely az önkormányzatok tulajdonába kellett volna hogy átadja a gázszolgáltató társaságok belterületen lévő vagyontárgyait ez mintegy 8 milliárd forintot jelentett volna. Ugyanezen a területen, e gázszolgáltató területén van az országban szinte egyedülálló értékben ahogy több képviselőtársam is beszélt erről olyan vagyontárgy, amit az önkormányzatok '93-at követően hoztak létre 20 milliárd forint értékben.

Fennáll annak a veszélye, hogy amennyiben a kormány az önkormányzatok szövetségeivel és az önkormányzatokkal nem folytat tárgyalást, akkor négy alaptípus alakul ki ebben az országban. Mint ahogy tudjuk, a főváros és vonzáskörzete a főváros tulajdonába került át és ő privatizálja, itt láthatják az önkormányzatok, hogy mi az, amit vesztettek. Lesz olyan szituáció, amikor az önkormányzatok ugyan a saját maguk által létesített vagyontárgyakat értékesíthetik, de ezt rendkívül nyomott áron, és ha ez nem egyeztetett és szervezett formában történik, akkor rendkívül negatív következményekkel járó módon értékesítik. Eddig 1600 önkormányzat fordult a VÁB-hoz, hogy az önkormányzati törvénynek megfelelően adja át a vagyontárgyait, mind a villamosenergia-, mind a gázszolgáltatók esetében, 400 önkormányzat esetében a Belügyminisztérium ezt a törvényes igényt elutasította és ezt követően kerülne sor, illetve kerülhet sor perre, amit el kellene kerülni.

Hozzászólásomban szeretnék arra is rávilágítani, hogy ez a vitatott helyzet, a tulajdonviszonyok tisztázatlansága elkerülhető lett volna, ha a Magyar Köztársaság kormánya amely ugyan először elfogadta a javaslatunkat vagy a parlament elfogadta volna a megegyezéses alapon való vagyonátadást, amelynek törvényi alapjairól az előbb beszéltem.

Feltétlenül javaslom tisztelt miniszter úrnak, hogy a privatizáció megkezdése idején, illetve véglegesítése során fordítson arra gondot, hogy az önkormányzatok szövetségeivel való egyeztetést tekintse nagyon fontos feladatnak, mint az energiarendszer privatizációjának egy nagyon fontos területét.

Szeretnék a környezetvédelemről is két gondolatot megemlíteni. Magyarország itt, Európa szívében nem válhat sem a nagy erőművi, nagy energiarendszerek átalakításának helyszínévé, nem válhat olyan szállítóvezetékek színterévé, amelyek környezeti károkat jelentős mértékben okoznak. Ezért nagyon fontos, hogy az energiaprivatizáció során a privatizációs szerződésekben a törvényben megállapított feltételek minden esetben rögzítésre kerüljenek, és a területfejlesztési törvényen keresztül, illetve az önkormányzati törvényen keresztül minél nagyobb mértékben kerüljenek bevonásra az önkormányzatok mindenfajta típusai.

Tisztelettel kérem miniszter urat, hogy ezt a mai napot is felhasználva erre, adja meg a lehetőséget a privatizáció előtt az önkormányzatok szövetségeinek nemcsak az érdekeik kifejezésére, hanem a valós egyeztetés megtételére. E részletkérdésen keresztül kívántam rávilágítani arra, amiről többen beszéltek, hogy a tulajdoni részek tisztázatlansága egy jól előkészített privatizáció esetében is milyen hátrányokkal járhat. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps.)