Varga József (MSZP)
VARGA JÓZSEF, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónoka: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb összefoglalt gondolatok után egy kicsit elméláztam azon, hogy érdemes-e nekünk ezzel az adótörvénnyel foglalkozni, hiszen mindannyian elfogadjuk annak jogosságát, hogy a feketegazdaság ellen kell tenni. De ha valaki megfogalmaz bármilyen elképzeléseket, azok biztos, hogy valakik nemtetszését váltják ki. Én pedig úgy gondoltam, hogy ezt a törvényt elsősorban azoknak a szemszögéből kellene olvasni és azt is tettem , akik ezt a jogot alkalmazni fogják. A jogalkalmazók pedig azt szeretik, ha valóban megnyugtató és jól szabályozott környezet veszi körbe őket, és csak akkor nyúlnak egy adótörvényhez, amikor annak a módosítása feltétlenül indokolt.
Én úgy gondolom, velünk együtt valamennyi állampolgár tapasztalja azt, hogy nekünk, jogalkotóknak, folyamatos feladatot adnak a jogalkalmazók egy viszonylag szűk csoportjában előforduló visszaélések, illetve ezeknek a visszaéléseknek a megakadályozása. Ezek közé tartozik nagyon sok azokból, amelyekre itt Nahimi képviselőtársam is utalt.
Mindkét törvényjavaslatban megfogalmaznak az előterjesztők olyan elképzeléseket, amelyek ezeket a visszaéléseket jelentős mértékben szűkítik, sőt bízom abban, hogy a most ismerteket meg is szüntetik.
Példaként hadd említsek közülük olyat, amit mindenki tud és az elmúlt időszakban alkalmazott gyakorlat volt: a megvásárolt és adó-visszatérítésre jogot adó eszközt úgy alakították át később, hogy az már adómentesnek, illetve nulla adókulcsúnak számított, nem lehetett volna az adót visszaigényelni. Ez a tervezet kiszűri ezt a lehetőséget is.
Én azt hiszem, az alul- és a felülszámlázással kapcsolatos kérdések is bonyolultabbak annál, minthogy eldöntsük: nem érdemes vele foglalkozni, mert az APEH nyilvánvalóan nem fog tudni meghatározni annyi árat, amennyiről Nahimi úr is beszélt, teljesen egyértelmű és természetes. Úgy gondolom, hogy ez a jogszabály mégis nagyon tisztességes irányelveket rögzít arra vonatkozóan, hogyan kell a számlában foglalt piaci árat ellenőrizni, illetőleg annak a hiányát esetenként számon kérni.
A szigorítások mellett egy dologról szeretnék említést tenni: nagyon átlagosan és egyformán kezelik a különböző vállalkozásokat. Például a nemzetközi szövetkezeti elvek között nagyon fontos szerepet kap a szolidaritási elv. Így például, a szövetkezetek esetében ugyanolyan szigorral járunk el, mint minden más vállalkozásnál. Ez tehát nem igazán illik a nemzetközi elveknek sorába.
A módosítások közül valamennyi adóalanyra nézve kedvezőnek tartom, hogy a tárgyi eszköz használatának átengedése esetén ezután majd nem az eszköz értéke után kell az adót megfizetni, nem az lesz az adó alapja, hanem a vele elvégzett szolgáltatás, illetőleg ennek a szolgáltatásnak a piaci értéke.
(16.00)
Egy nagyon lényeges kérdésre is szeretnék még kitérni, méghozzá a saját beruházások általános forgalmi adójának kezelésére, annak visszaigénylésére. Képviselőtársaim bizonyára emlékeznek rá, hogy már az elmúlt évben igyekeztek ezt a kérdést a jelen lévő képviselőink közül is többen megoldani: Kertész István és Veres János adott be T/234/13. számon akkor egy módosító javaslatot, amelynek a szövegszerű indoklása pontosan az volt, ami a mostani kormány-előterjesztésé: hogy a vállalkozónak ne kelljen megfinanszíroznia a saját vállalkozásban előállított beruházás általános forgalmi adóját. A javaslatot akkor a kormány és mindhárom kijelölt bizottság támogatta most úgy tűnik, mégis másként értelmezzük, és újra meg akarjuk oldani ugyanezt a kérdést.
Én a figyelmet szeretném felhívni arra: ha átértékeljük az akkori eredményt, akkor ennek a módosító javaslatnak is alaposabb vizsgálatát kell elvégeznünk.
Az itt tervezett intézkedések közül átgondolásra javaslom azt, hogy a közraktárjegyet az értékpapírok közül kiveszi a törvényjavaslat, és a közraktárjegyet általános forgalmi adó alapjának tekinti. Így tehát egy értékpapír cseréje esetén általános forgalmiadó-fizetési kötelezettség keletkezik. A közraktárakról szóló törvényt még nem tárgyaltuk. Úgy gondolom, nagyon alaposan át kellene gondolni most, a tárgyalás időszakában, hogy mi a helyes és a követendő út.
Én fontos módosításnak tartom azt is éppen a pontosság érdekében , hogy a számlamódosításokat megszigorítja a törvénytervezet, és kötelezővé teszi, hogy önellenőrzéssel módosítsa a kibocsátó mindazon számláit, amelyeknél a költségvetés kárára tévedett.
A mellékletben tervezett változások közül én négyet mindenképpen üdvözölni tudok:
Örülök annak, hogy a palackos PB-gáz bekerül a kedvezményes adókulcsú termékek közé, így a palackos készülékek üzemeltetésére kényszerülő állampolgáraink nem fizetnek majd nagyobb adót, nem vállalnak át nagyobb adóterhet, mint a vezetékes ellátásba korábban már bekapcsolt társaik.
Megfelelően kezeli a törvénytervezet a közelmúltban piaci termékké tett zárjegy általános forgalmi adóját is azzal, hogy a tárgyi mentes körbe sorolja, megakadályozva ezzel az esetleges későbbi visszaéléseket.
A természetes hatóanyagú gyógyászati készítményeket felhasználók számára tartogat kedvező változást a tervezet, amikor biztosítja azt, hogy ezen termékek esetében az eddigi 25 százalékos kulcs helyett 12 százalékos, kedvezményes mértékű kulccsal kell megállapítani az adót.
Végezetül az áfatörvény pozitívumaként szeretném elmondani azt is, hogy nem növekednek a kulcsok, ezáltal a fogyasztókat nem kényszerítjük többletkiadásokra.
A maradék időmben néhány gondolatot szeretnék szólni az általános forgalmi adó után a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről. Az itt tervezett változások elsősorban a valorizációt szeretnék megoldani. Ugyancsak fontos szempont az előforduló visszaélések megszüntetése is. Ide tartozik a különböző okból változatlan formában visszajuttatott termékek adóztatásának pontosítása, továbbá az adó alanyának az eddiginél sokkal pontosabb meghatározása. Ezekkel az intézkedésekkel elérhető, hogy a költségvetés ne essen el adóbevételtől, illetve hogy elkerülhetők legyenek az elmúlt években jelentős számban előforduló visszaélések.
Pontosan meghatározza a tervezet azt is, hogy különböző okból az adó- és vámhatósághoz vagy bíróságokhoz került termékek átvétele esetén úgy kell majd eljárni, mint a nem adóalanytól történő vásárlás esetén.
Szintén az elkövetett visszaélések indokolják, hogy a teljesítés időpontját ne csak számlához kössük, mert az áru feletti rendelkezési jog megszerzése sok esetben eltér a számla adásának időpontjától de olyat is tapasztalunk, hogy egyszerűen nem is adnak számlát.
Nem tekinthetünk el a diplomatabolti értékesítések körül kialakult visszásságoktól sem, így sajnos szűkíteni kell azon termékek körét, amelyek a jelzett üzletben történő értékesítés esetén nem minősülnek belföldi értékesítésnek, és ezért nem képeztek mindeddig adóalapot.
Fontos változás, hogy a százalékos adókulcs esetén egységesen az adó nélküli forgalmi értéket jelöli meg a törvény adóalapként, ha maga állította elő vagy nem termelési céllal használta azt fel az adóalany.
További visszaéléseket csökkent a visszaigénylési lehetőségek sokkal pontosabb szabályozása, illetve a tételes adó visszaigénylésének megszüntetése ömlesztett áru kiszerelése, illetve palackozása esetén.
Az adózásnál megkerülhetetlennek tartom, hogy szóljak a hto-ról. A feketegazdaság visszaszorítása érdekében hozott intézkedések során egyetlen képviselőtársunknak sem az volt a célja, hogy az ebből szerzett bevételi többletet a költségvetés saját kiadásainak finanszírozására fordítsa. Nem szándékoztunk többletterheket rakni a lakosság háztartási tüzelőolajat felhasználó részének vállaira, ezért a fogyasztási adótörvény és a költségvetési törvény tárgyalásakor nagyon fontosnak tartom e kérdés megnyugtató rendezését.
Mivel időm lejárt, végezetül azt szeretném kérni önöktől, hogy a fogyasztási típusú adók növelésének lehetőségéről elhangzott közgazdasági elemzéseket próbálják meg saját eddigi ismereteik és tapasztalataik alapján összegezni, és talán arra a következtetésre jutnak, amit itt már előttem Juhász képviselőtársam részletesen ismertetett.
Mindezek alapján én a tervezett törvényjavaslatoknak az indokolt képviselői módosításokkal történő kiegészítésük után az elfogadását javaslom. Kérem tisztelt képviselőtársaimat is, hogy vegyenek részt a vitában, és fogadják el a tervezett törvényeket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)