Torgyán József (FKGP)
DR. TORGYÁN JÓZSEF, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Köszönöm a szót, elnök asszony.Igen tisztelt Képviselőtársaim! Még szerencse, hogy mielőtt feljöttem a vezérszónoklat elmondására, egyeztettem a törvényjavaslat számát, hogy jól értem-e, hogy a T/1456. számú törvényjavaslatról van szó. Hallgatván ugyanis Gaál Gyula képviselőtársunk felszólalását, arra kellett gondolnom, hogy valami tévedés esete forog fenn, és Gaál képviselőtársam egészen más törvényjavaslatról beszél, mint amiről én fogok.
Én ugyanis azt a költségvetési törvénytervezetet, amely az 1996. évre vonatkozik, Magyarország, továbbá a magyarság, valamint a nemzeti és a keresztény értékek ellehetetlenülésének, a magyar társadalom tönkretételének tekintem.
Ez a költségvetés szinte az egész társadalmat megnyomorítja, nincs egyetlenegy réteg, amely iránt kímélettel viseltetne. S gyakorlatilag megszüntette az összes keresztény és nemzeti intézmény finanszírozását, annak még a lehetőségét is, nem is szólván az elszakított területeken élő magyarság finanszírozásának a lehetőségéről.
Ez a költségvetés tehát a magyar nép megnyomorításának költségvetése, ezért a Független Kisgazdapárt ezt a költségvetést visszautasítja, ezt nem fogadja el.
Hadd utaljak arra, hogy a miniszteri expozé tökéletes mértékben alátámasztotta mindazt, amit elmondtam, hiába méltatlankodik a közoktatásügyi államtitkár úr. (Dr. Szabó Zoltán művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár /széttárt karokkal/: Én?) Ugyanis a miniszteri expozé ki sem tért az egyházakra, ki sem tért az elszakított területeken élő, államalkotó magyarságra vonatkozó elképzelésekre.
Úgy gondolom, arról sem kell külön szólnom, hogy miért nem beszélt a miniszter úr az expozéjában azokról az elosztási elvekről, amelyeket szerinte meg kellene valósítani a költségvetés kapcsán.
Engedjék meg, hogy ezek után a konkrét kifogásokra térjek rá, hogy miért elfogadhatatlan az előbb kifejtett elvi okokon túlmenően a számok alapján is a Kisgazdapárt számára ez az előterjesztés.
Úgy gondoljuk, és ezt számokkal támasztjuk alá, hogy a költségvetés bevételi oldala eltúlzott, kiadási oldala szándékosan alábecsült. Ezen túlmenően mindazok a számadatok, amelyek ebben a költségvetésben szerepelnek, annak dacára megalapozatlanok, hogy a miniszteri expozéban azt hallhattuk, hogy hozzávetőlegesen közel egymillió adat felhasználásával került sor a költségvetés összeállítására.
Azért hivatkozom a megalapozatlanságra, mert hiszen Magyarországon ma megbízható statisztikai adatbázis nincsen. S amíg a világban kétség kívül információs forradalom zajlott le, addig Magyarországon a statisztika mélypontra került. Ez az esetlegesség, amely az adatokban megnyilvánul, a kormány a jelenlegi szűkös lehetőségekkel sem él, nincsenek elemzések, vizsgálatok, ezzel szemben a kormány improvizál és erre alapítja költségvetését.
(13.50)
Nem is csoda, hiszen ha egyszer a pénzügyminiszter úr a költségvetési vita közben legfontosabb feladatának azt tartja, hogy a Népszabadságot olvassa... (Dr. Bokros Lajos felmutatja az általa olvasott újságot: a Népszavát. Derültség.)..., akkor ne csodálkozzon azon, hogy a költségvetésről az egyes parlamenti pártoknak ez a véleményük. Úgy gondolom, igen tisztelt miniszter úr, az ön jelenlétét a törvény előírja, de ha önt nem érdekli a költségvetés, van önnek egy államtitkára, akkor az államtitkára végighallgathatja a beszédeket, de az elfogadhatatlan, hogy ön újságot olvasson a felszólalás közben. (Dr. Kávássy Sándor tapsol.)
Külön kitérnék arra, hogy akkor, amikor a költségvetéssel szembeni konkrét kifogásainkat felvezetjük, mindenekelőtt az inflációról kell szólni, hiszen a költségvetés 10 ponttal alacsonyabb százalékpontot jósol a '96-os költségvetésre, mint a '95-ös évben várható. Szerintünk ez teljességgel elfogadhatatlan, mert az infláció magas ütemét fenn fogja tartani az előre bejelentett, 1996. március 1-jén esedékes 18 százalékos, majd az október 1-jén esedékes, még meg nem határozott mértékű energiaár-emelés. Nyilvánvalóan ezt a magas inflációs ütemet fogják fenntartani továbbá az egyéb energiár-emelések, amelyek a fogyasztási adó növeléséből is fakadnak; továbbá a folytatódó forintleértékelések, amelyek az előre bejelentés következtében mindenképpen ezt a hatást kell, hogy elérjék; a személyi jövedelemadó mértékének növelése az egyéni vállalkozóknál; az önkormányzati hatáskörben lévő közüzemi díjak csatorna-, víz-, szemét-, távfűtés-, melegvízdíj radikális emelése; de ide sorolható az illetékemelés is.
Felvetődik, hogy a kormánynak van-e egyáltalán számításokkal alátámasztott prognózisa, vagy egyszerűen blöfföl a kormányzat. Úgy gondolom, hogy az utóbbiról van szó, miután a felsorolt inflációnövelő, illetőleg magas inflációs arányt fenntartó tényezőkkel szemben nem tudott olyan adatokra hivatkozni a pénzügyi kormányzat, amelyek visszaszorítanák az inflációs pontokat. És miután a kormány folytatja az inflációgerjesztő politikáját, ezek összefüggésében szétverik a költségvetést. A mi meglátásunk szerint ezért ez a költségvetés semmilyen vonatkozásban nem tartható, sem a bevételi, sem a kiadási oldalát tekintve.
Így tarthatatlannak tekintjük, hogy a belső államadósság után a következő évben, tehát 1996-ban a kamatteher mindösszesen 550 milliárd forint maradjon. Nem azért emelem ki ezt az adatot, mintha általában kevesellném az 550 milliárdot, hanem azért, mert ha az ez évi 500 milliárdhoz hozzáadjuk azt az eladósodási mértéket, amely ebben az évben mindenképpen hozzátevődik az eddigi belső államadóssághoz, és ha kiindulunk a 2 400 milliárd forint belső kamatozó államadósságból, és hozzávesszük az 1 700 milliárd forint nulla kamatozású belső államadósságot, akkor úgy gondoljuk, a kettő együttes összege mindenképpen több lesz 50 milliárd forintnál. Azért állítjuk ezt, mert egyrészt önmagában a kamatozó része után is többnek kell lennie, de a nem kamatozó résznél van egy törvényes előírás, hogy évenként az 5 százalékot kamatozó belső államadóssággá kell változtatni. Ez további 10-15 milliárd forint kamatterhet jelent. Tehát a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint az infláció felpörgetése következtében a belső kamatteher magasabb lesz a tervezettnél, emellett ez dezorganizálja a költségvetést, mert a kórházak, iskolák és egyéb intézmények előírásai egyszerűen tarthatatlanok lesznek, és a társadalom rendkívül nehéz időszakot fog átélni ennek a költségvetésnek a következtében is.
Ha most a költségvetés bevételi oldalát nézzük, akkor nekem is a privatizációs bevételek megkifogásolásával kell kezdenem a felszólalásomat, mert úgy gondolom, ha egyszer az idei privatizációs bevételre tervezett 150 milliárd forint egy elhibázott, messze föléértékelt kiindulópont volt, és ehhez vegyék figyelembe, hogy hozzávetőlegesen 70-75 milliárd forintot tesznek ki a kiadások a privatizációs bevételekkel szemben, akkor láthatják, hogy a következő évi tétévre immáron 250 milliárd forintban meghatározott privatizációs bevétel teljességgel tarthatatlan lesz, mert ehhez még a magas kiadásokra tekintettel hozzá kell venni egy legalább 50, de lehetségesen 100 milliárd forintos kiadási részt is. Így tehát durván 350 milliárd forintos privatizációs bevételt kellene teljesíteni, ami képtelenség, már csak azért is, mert ennek az elképesztően feszített ütemű privatizációs bevételnek a megszerzése a hibák sorozatára fogja kényszeríteni azokat, akiknek ilyen magas bevételt kellene elérni. Ehhez képest a költségvetésnek az arra való utalása, hogy ezt a bevételt ők még meg is fejelik és erre is alapoznak hát, kérem, azt kellene mondanom, ha nem az én bőrömre is menne a játék és nem a hazámat lehetetlenítené el az ilyen költségvetés, akkor megmosolyognám azt.
Úgy gondolom, hogy elfogadhatatlan a bevételi oldalon a személyi jövedelemadó 90 milliárd forint körüli többletbevételének a tervezése is, több okból is. Egyrészt ez a vállalkozókat sújtó olyan szja, amely egyértelműen a kényszervállalkozók tömegeit fogja ellehetetleníteni, hiszen ne feledjük, ezeknek a vállalkozóknak igen tekintélyes hányada azért kényszerült vállalkozóvá válni, mert vagy munkanélküli volt, vagy így akarta elkerülni a munkanélküliséget. Ők ilyen többletterhet nem fognak tudni elviselni. Ennek a következménye rendkívül egyszerűen megjósolható, hiszen miután itt egy valóságos adóoffenzívát zúdítanak azoknak a vállalkozóknak a nyakába, akik nemcsak hogy nem váltak munkanélkülivé, hanem akiktől azt várják, hogy az ország gazdaságát felpezsdítsék, ezeknél növelni fogja a munkanélküliséget, nemcsak azért, mert tönkremennek, hanem az alkalmazottaikat is kénytelenek lesznek elbocsátani. És úgy gondolom, ezen túlmenően ez mindenképpen bővíteni fogja a feketegazdaságot, hiába fognak több rendőrt beállítani, a feketegazdaság éppen az ilyen át nem gondolt pénzügyi politika következtében nőni fog, és emellett csökkenteni fogja az adóalanyok számát, tehát a költségvetési bevételüket is csökkenteni fogja.
A Független Kisgazdapárt álláspontja a vámbiztosíték tekintetében tökéletes mértékben megegyezik az Állami Számvevőszék álláspontjával, hiszen a vámbiztosíték tekintetében tervezett 33 milliárd forint bevételi oldalon való elszámolása nyilvánvalóan törvénysértő.
(14.00)
Nagyon helyesen minősítette jogilag az Állami Számvevőszék a vámbiztosítékot letétnek. A letétet nem lehet bevételként kezelni. A letét jogi rendeltetése olyannyira nem lehet ilyen minősítésű, ahogy azt a pénzügyminiszter úr tette, hogy ha a pénzügyminiszter úr egy rábízott összeget sajátjaként használna, ezt a büntető törvénykönyvünk minősítené de semmiképpen sem akként, amint azt a pénzügyminiszter úr tette a költségvetésben.
Külön ki kell arra térnünk, hogy a költségvetés tarthatatlan a közalkalmazottak bérkiadása vonatkozásában. Elfogadhatatlan számunkra, hogy feltételezik: csak akkora legyen ez az összeg, mint ahogy az a költségvetésben szerepel. Előre jelezzük, hogy ez az összeg jelentősen változni fog. Úgy gondoljuk, a beruházási előirányzat területén is több beruházást illetően az a költségvetés eljárása, hogy vagy leállít beruházásokat, vagy pedig lassítja azokat. Ez egy olyan elképesztő állami pazarlás, amire szeretném jelezni, és erről a helyről felelősségteljesen kijelenteni, hogy ez a költségek növelésének legbiztosabb tényezője. Ezek beláthatatlan pazarlást jelentenek; ezek az állami életnek mind-mind súlyos negatívumai lesznek.
Kifogásolom, hogy nem tartalmaz a költségvetés olyan tételeket, amelyeket mindenképpen szerepeltetni kellett volna a következő évi előirányzatokban. Így például az expó elmaradását illetően nincs egy lezáró elszámolás, egyáltalán semmiféle tartalék nincs a fizetnivalókkal kapcsolatban, a ténylegesen okozott károk megtérítését illetően, az elmaradt haszon, a lucrum cessans megtérítését illetően. Ez a költségvetés egy hiányossága.
Legyen szabad rámutatnom arra is, hogy nem szerepel a beruházási kiadásokat illetően az állami kötelezettségek olyan területe, mint például a Nemzeti Színház felépítésére vonatkozó kötelezettség, vagy nem szerepelnek olyan dologi kiadások, ahol az inflációs rátát nem vették figyelembe. Én úgy gondolom, óriási az a hiányosság, ami ilyen körben kimutatható a '96. évi költségvetés tekintetében.
Ezen túlmenően a technikai, szervezeti átalakítások vonatkozásában is igen jelentős hiányosságokat lehet a '96. évi költségvetésre róni. Így a kincstár tekintetében végig azt hallottuk, hogy az milyen eredményes tervezés következtében létrejött új intézmény. A kincstári vagyonkezelő igazgatóságról hasonlóképpen ilyen vélemények vannak. És talán külön kiemelhetném az egyéb tényezőket, az állami pénzalapok többségének a megszüntetése tekintetében felhozott indokokat vagy akár a közhasznú, illetőleg gazdasági társaságok keretein belül az állami finanszírozás, illetőleg a költségvetésen kívüli tételek tekintetében a rendes bevételeknek és a rendkívüli bevételeknek egymástól való elkülönítése. Ezek elviekben akár jó intézkedések is lehettek volna, ha átgondolt intézkedések lennének. De épp a kincstárnál mutattam rá a tegnapi nap folyamán arra: az, hogy a kincstár létrejöttének sem a személyi feltételei, sem a költségkihatása, sem annak pontos körülírása nincs meg, hogy miként fog működni a kincstár vagy a kincstári vagyonkezelő igazgatóság, ezek összességükben jelentős veszélyforrást jelentenek. 1996. január 1-jén a kincstárnak fel kellene állnia, és fel kell állniuk a többi intézményeknek is de nincsenek fölállítva. A hirtelenségből, a rendezetlenségből, a kapkodásból fakadóan óriási kárai származhatnak az államnak ezekből a rendezetlen tételekből. Hiszen nem lehet tudni, hogy ezek költségkihatása összességében mi lesz.
A Független Kisgazdapárt álláspontja ezért a költségvetés vonatkozásában az, hogy ez a költségvetés nem takarékos, hanem nemzetsorvasztó, a jövőt ellehetetlenítő, álliberális, álkommunista, nemzetpusztító költségvetés. Ezt a Kisgazdapárt elutasítja. (Derültség a bal, taps a jobb oldalról.) Köszönöm a türelmüket.