Kis Zoltán (SZDSZ)
DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársam! Tisztelt Országgyűlés! Bár nehezen hallottam a kérdést a teremben uralkodó zaj miatt, de igyekszem az írásban feltettek szerint válaszolni.Tudom, hogy az elnök asszonynak nem stílusa figyelmeztetni a képviselőket, hogy figyeljünk oda egymásra, de én most ha nem veszi rossz néven erre kérném szeretettel minden jelen lévő képviselőtársamat.
Barkóczy Gellért képviselő úr valóban egy olyan ellentmondó rendelkezésre hívja fel a figyelmet, amely az 1992. évi II. törvény, az úgynevezett átmeneti törvény 25. §-a, valamint a kárpótlási törvény 17. §-a között húzódik meg. Az egyik, a kárpótlási törvény, kifejezetten üzletrész-arányosan rendeli visszaosztani azt a földet, amely nem kelt el az árverésen, míg az átmeneti törvény azt mondja, hogy a részaránytulajdonba megképzett földalapból kell az 1990. január elsején és a kiosztáskor ismét tagsági viszonyban, illetve alkalmazási jogviszonyban állók között a területet 30, illetve 20 aranykorona figyelembevételével kiosztani.
Egyebekben rendelkezik arról is, hogy a szövetkezet közgyűlése ezt a kört kiterjesztheti, és adhat olyanoknak is, akik a tagok és itt jönnek az alapítók özvegyei, leszármazottai vagy olyanok, akik ugyan földet nem vittek be a szövetkezetbe, de hosszas munkájuk alapján a közgyűlés értékelve teljesítményüket juttathat nekik ebből a körből. Ők ugyanis üzletrész-tulajdonosok, mert az átmeneti törvény szerint megkapták az üzletrészt, de ez automatikusan nem jogosítja fel őket arra, hogy ennek arányában földhöz is juthassanak.
Tehát itt azt kell vizsgálni és az adott ügyben nem tudom, hogy mi történt , hogy az adott szövetkezet közgyűlése, amikor a felosztás elveiről döntött, milyen kört preferált, hogyan határozta meg e körben a jogosultság feltételeit, illetve a két jogszabályhellyel azonos módon vagy esetleg ellentételesen döntöttek-e.
(15.40)
Amennyiben a döntésük megfelel a rendelkezéseknek, akkor azt felülvizsgálni nem lehet, mert végül is ez egy olyan jogköre a közgyűlésnek, amely megengedő, tehát nem kötelező érvénnyel írja elő a törvény, hogy juttatásban kell részesíteni ezt a kört; a közgyűlés ezt szabadon teheti meg. Ha jogszabályt sértett, akkor bírósági felülvizsgálatnak is van helye, ha a megfelelő megtámadási határidőt még érvényesíteni lehet.
Hogy mit tervezünk a jövőre nézve? Nem tudok itt pozitívumot legalábbis olyan jellegű pozitívumot garanciálisan jelezni önnek, amely megnyugtató lenne, mert akkor az eddig kiosztott valamennyi részaránytulajdont is annullálni kellene. Tehát nem tudom azt mondani, hogy most egy újabb, egyértelmű szabályozást fogunk hozni, és ennek alapján a már kiosztott földeket felülvizsgálva elkezdünk egy újabb kategorikus földkiosztást rendezni a szövetkezetek tagjai, alkalmazottai, alapító tagjai, nyugdíjasai vagy a hozzátartozók körére kiterjesztve. Ez már a tulajdonjogot sértené, és azt hiszem, ennek visszamenőlegesen nagyobb értelme nem lenne.
Ahol még a földalapok közgyűlésileg nincsenek eldöntve, kérem, ha van még ilyen az ön körzetében, akkor azt jelezze és ahhoz a jogi segítséget megadjuk, hogy a jogszabályi lehetőségekhez képest megfelelő garanciális jellegű szabályok érvényesülhessenek. A bírósági megtámadás útja, annak lehetősége viszont csak az érintettek belátásától, esetleges döntésüktől függ.
Én tisztában vagyok azzal, hogy ez a válasz önt nem nyugtatja meg, hogy ön ettől nem lesz kellően felbiztatva arra, hogy a választópolgárai körében egy újabb földosztást kezdeményezzen, de kérem, szíveskedjen ezt az átmeneti rendelkezésekből eredő anomáliát és az ezzel és annyi minden más korábban meghozott jogszabállyal kapcsolatban keletkezett újabb sérelmeket legalább úgy tudomásul venni, hogy a jövőre nézve igyekezzünk az ilyen jellegű fals jogalkotást kerülni, és arra is odafigyelni, hogy azok a törvények, amelyeket mi alkotunk meg, legalább a társadalmi igazságosságot hellyel-közzel követni tudják.
Kérem, szíveskedjen válaszomat elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)