Bokros Lajos
DR. BOKROS LAJOS pénzügyminiszter: Még ha véletlenül is jutott rám a szó ebben az ügyben, akkor is örülök ennek a képviselői interpellációnak, mert emlékszem arra az időszakra, amikor 1989-ben az átalakulási törvény meghozatala ellen elsőként és egyedül emeltem szót nyilvánosan is. Ha akkor azt az átalakulási törvényt abban a formában nem fogadja el az Országgyűlés természetesen ez még a régi Országgyűlés volt , akkor azóta rendkívül sok kellemetlenségtől, vitától, pereskedéstől és egyébtől megóvtuk volna magunkat. Tudniillik ez az átalakulási törvény nem volt jó akkor sem, amikor eredetileg megszületett, de sajnálatos módon nem volt jó azzal a módosítással sem, ami erre a bizonyos, a képviselő úr által említett arányosításra vonatkozik. Legyen szabad az 1989. évi XIII. törvény, tehát az átalakulási törvény állami vállalatok esetében hivatkozott 21. § (2) bekezdését idéznem. Ez úgy szól: "Az átalakuló vállalat vagyonmérlegében szereplő belterületi föld értékének megfelelő ezt kiemeltem üzletrész zárójelben: részvény a föld fekvése szerinti önkormányzatot illeti meg". Ez a szó, hogy "megfelelő", egy teljesen kezelhetetlen gumifogalom. A "megfelelő" szó értelmezésénél volt, van és lesz szerintem eltérés a továbbiakban is az önkormányzatok és a vagyonkezelők között.
Az állami vagyonkezelők ÁVÜ, ÁV Rt., majd aztán az ÁPV Rt. azt az eljárást követik, a megörökölt pereknél is természetesen, hogy az átalakuló vállalat átalakulási vagyonmérlegében, amelyet egyébként a könyvvizsgáló által jóváhagyott vagyonleltár alapján állítanak össze, az itt szereplő összes eszközértéket csökkentik az idegen forrásokkal, a nem forgalomképes jelzáloggal terhelt eszközök értékével és az így számított tiszta vagyon vagy nettó eszközértékre vonatkoztatva határozzák meg a kibocsátandó részvények névértékét rt. esetében és az összes üzletrész értékét kft. esetében.
Ennek megfelelően az önkormányzati tulajdoni hányadok számításánál valamennyi tulajdonos, így az állam és az önkormányzat is a jegyzett tőke tehertől mentes vagyonnak megfelelően juthatott tulajdoni hányadhoz. Ezzel az eljárással egyenlő esélyt kapott valamennyi köztulajdont képviselő szervezet, lett légyen az állam, önkormányzat vagy bárki más.
Képviselő úr sérelmezi továbbá, hogy a HungarHotels részvények esetében a főváros kedvezőbb ajánlatot kapott, mint a kerületek. Képviselő úr interpellációja nem megalapozott információn alapul. A HungarHotels Szálloda Rt. esetében 19 önkormányzat részesedik összesen 1 milliárd 570 millió forint névértékű részvénnyel, amelyek között a fővároson kívül 7 kerületi önkormányzat és 11 nem budapesti önkormányzat található. Az önkormányzati részvénytulajdon-hányad kiadásáról a '92-93. év során az Állami Vagyonügynökség egy-két önkormányzat kivételével valamennyi önkormányzattal úgynevezett tulajdonostársi megállapodást írt alá, amely rögzítette az önkormányzati tulajdonhányad nagyságát. Akkor a megállapodást aláíró önkormányzatok ezt a részvénycsomagot, illetve az így kiszabott mértéket elfogadták, és kijelentették, hogy az ÁVÜ-vel szemben a HungarHotels részvények tekintetében semmilyen további igényt nem támasztanak.
Az elindult perek többsége a HungarHotels esetében nem a számítás módját és menetét, hanem a megállapodást aláíró önkormányzati képviselő azon jogosultságát vitatta, hogy ő az önkormányzat részéről aláírhatott egyáltalán. Szerintük ugyanis ez az aláíró nem rendelkezett testületi felhatalmazással és emiatt ez semmisnek tekintendő.
Az Állami Vagyonügynökség utólagosan ezt lehet rekonstruálni jóhiszeműen járt el a részvények átadásával, hiszen a megállapodást aláíró önkormányzatok peres igényt nem jeleztek, sőt arról le is mondtak, az önkormányzatok részéről is csak utólag merült fel, hogy az eljáró képviselőjük ilyen testületi felhatalmazással nem rendelkezett. Mint képviselő úr előtt is ismert, a 19 önkormányzat közül valóban a fővárosi önkormányzattal jött létre ez után peren kívüli megegyezés. Ennek azonban az volt az oka, hogy az elkészült szerződéstervezetet itt sikerült mindkét féllel elfogadtatni és a testületekkel jóváhagyni.
A fővárossal kötött megállapodásban az szerepel, hogy a tulajdonukat képező részvénycsomagot az ÁPV Rt. a névérték 120 százalékos árfolyamán megvásárolja. Peren kívüli egyezség született a főváros által első fokon megnyert perértékkel kapcsolatban is, hogy az ÁPV Rt. ugyanezekkel a feltételekkel megvásárol. (Az elnök poharának megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Biztosítja továbbá a tulajdonjog átruházásáig az önkormányzatnak járó, közgyűlés által megszavazott osztalékot is. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek elsőfokú bírósági határozattal rendelkeznek, ugyanezekkel a feltételekkel küldte meg az ÁPV Rt... (Az elnök kikapcsolja a mikrofont.)